Ket el?skod? rak: szamukra ez a hal a gazdaegyed, ami habitat, taplalekforras es termeszetes ellenseg is egyben
Az
el?skod?
vagy
parazita
(regiesen:
el?sdi
) egy masik
faj
(a gazdafaj) el? egyedeinek testeben vagy testfelszinen el, es annak testeb?l taplalkozik. A parazitak artanak a megfert?zott gazdaegyednek, csokkentik annak tulelesi es szaporodasi eselyeit, de rendszerint nem olik meg azokat.
[1]
A gazda testenek belsejeben elnek az
endoparazita
, a test felszinen pedig az
ektoparazita
fajok. A gazda egy-egy sejtjen belul el? endoparazitak az un.
intracellularis parazitak
. Az el?skod?k tanulmanyozasaval a
parazitologia
foglalkozik.
Novenyeknel
beszelunk holoparazitarol vagy teljes parazitarol (teljes el?skod?r?l), amelyik masodlagosan
fotoszintezis
nelkuli eletmodot folytat, illetve hemiparazitarol vagy felparazitarol (felel?skod?r?l), amelyik fotoszintetizal ugyan, de a gazdanovenyt?l is sziv el er?forrasokat.
Leteznek
fakultativ
es
obligat
parazitak, aszerint, hogy a parazita eletmod mennyire kotelez? az el?lenyre nezve.
Madarak koreben ismeretes a
feszekparazitizmus
vagy koltesparazitizmus fogalma is, amely olyan szaporodasi strategiat jelent, amelyben a valodi szul? idegen madar ? jellemz?en mas faj ? feszkebe csempeszi bele a tojasat, arra bizza a tojas kikolteset es a kikel? fioka felneveleset. A feszekparazitizmusnak is ismert fakultativ es obligat valtozata is.
Atvitt ertelemben, er?sen pejorativ jelleggel a masokat kihasznalo embert is el?skod?nek mondjak.
Az el?skod? eletmod
[
szerkesztes
]
A
parazitizmus
a fajok kozti kolcsonhatasok egyik formaja, a fajokat azonban egy adott el?helyen konkret
populaciok
kepviselik. A kulonfele populaciok kozt sokfele kolcsonhatas lehetseges, ilyen peldaul
ragadozo
-
preda
, a parazita-gazda, a
parazitoid
-gazda, valamint a
szimbionta
partnerek kozti kapcsolat. A fajok kozti kapcsolatok ilyen csoportositasa nyilvan csak egy kozelites, a termeszetben atmeneti formak es az egyes kategoriakba be nem sorolhato eletmodok is megfigyelhet?k.
Az el?skod? az eletciklusanak jelent?s reszet a gazdaegyeden (gazdaegyedben) eli, abbol taplalkozik, csokkenti annak tulelesi es szaporodasi eselyeit (tehat
virulens
), esetleg tunetekkel jellemezhet?
betegseget
is okozhat (tehat
patogen
is lehet). Az el?skod?k rendszerint nem olik meg a gazdat. A parazita-gazda kapcsolat tehat hosszas, ?intim”, egyedi kapcsolat.
A gazdafaj tipusa szerint megkulonboztetunk novenyi es allati el?skod?ket.
Novenyi el?skod?k peldaul a
lepkek
, hiszen larvaik, a
hernyok
, rendszerint egyetlen novenyegyeden fejl?dnek. A novenyi el?skod?k populacio-novekedeset f?kent nem maga a gazdanoveny, hanem parazitoidok es ragadozok korlatozzak.
Allati el?skod?k peldaul a belfergek es
tetvek
, hiszen rendszerint ezek is hosszan kot?dnek a gazdaegyedhez. E kapcsolat szorosabb, mint a noveny-novenyi el?skod?kapcsolat, mert populacionovekedesuket leginkabb a gazda vedekezesi reakcioi limitaljak. Az allati parazitak szamara a gazdaegyed el?hely, taplalekforras es termeszetes ellenseg is egyben.
Kozvetlen fejl?desi ciklus
t mutatnak azok az el?skod?k, melyek teljes fejl?desi ciklusukat meg tudjak valositani egyetlen gazdafajon elve. Ilyenek peldaul a tetvek.
Sok parazita mutat
kozvetett fejl?desi ciklus
t, e fajok kulonboz? fejl?desi alakjai kulonboz? gazdafajokban fejl?dnek. Ilyenek peldaul a
Plasmodium
, a
galandfergek
, es a
buzoganyfej? fergek
. Esetukben
koztigazdanak
hivjuk azt a fajt, amelyben az ivartalan fejl?desi folyamatok zajlanak, es
vegleges gazdanak
hivjuk azt, amelyben az ivaros fejl?desi folyamatok zajlanak.
A harmadik lehet?seg, hogy a faj egy bizonyos eletszakaszaban nem fugg semmilyen gazdaszervezett?l, hanem peldaul a talajban fejl?dik (pl.
orsofergek
,
ostorfergek
). Sok
rovar
csak a larvakent folytat el?skod? eletmodot (peldaul a novenyel?skod?
lepkek
es
gubacsdarazsak
, vagy az allati el?skod?
selymes doglegy
), mas rovarok viszont csak kifejlett korukban el?skodnek, mint a
Carnus hemapterus
es a
kullancslegyek
.
Parazitizmus-szimbiozis atmeneti formak
[
szerkesztes
]
Ket faj kozotti kapcsolat termeszetesen nem minden id?szakban es nem minden el?helyen azonos jelleg?. Elkepzelhet?, hogy egy novenyfaj es a gyokereihez kapcsolodo
mikorrhizagombak
kapcsolata szimbiozisnak bizonyul egy szarazabb id?szakban vagy szarazabb el?helyen, amikor a
gombak
altal szolgaltatott tobblet
vizmennyiseg
nagy ertek a novenyek szamara, es ugyanez a kapcsolat parazitizmus jelleg? maskor vagy mashol, b?seges vizellatas eseten.
Nehany ismert el?skod?
[
szerkesztes
]
Feher fagyongy
(Viscum album),
novenyeken el?skod? noveny
Egy tropusi bekan el?skod? legylarva
Azsiai mehatka
egy
meh
laban
pasztazo elektronmikroszkop
alatt
El?skod? gombak
Novenyeken el?skod? novenyek
Allatokon vagy emberen el?skod? allatok
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- ↑
Rozsa L; Garay J (2023). ?Definitions of parasitism, considering its potentially opposing effects at different levels of hierarchical organization”.
Parasitology
150
(9), 761?768. o.
DOI
:
10.1017/S0031182023000598
.
PMID 37458178
.