A
papagajfelek
(Psittacidae)
a
madarak
(Aves)
osztalyanak
papagajalakuak
(Psittaciformes)
rendjenek
egyik
csaladja
.
[1]
A csalad merete nem minden rendszertani felfogas szerint azonos, egyesek alcsaladkent ide soroljak a
lorikat
es a
kakadukat
is, masok ezeket kulon csaladoknak tekintik.
A papagajok az allatvilag legintelligensebbjei koze tartoznak. 2008-ban peldaul egy tokioi arapapagaj tett szert hirnevre azzal, hogy fel perc alatt szetszed egy
ordoglakatot
.
[2]
Jol fejlett hangkepz? kepesseguknek koszonhet?en rendkivul sokfele hangot kepesek utanozni, igy az emberi beszedet is. Beszedtevekenyseguk azonban messze tulmutat a puszta ismetlesen: a fogekonyabb peldanyok tobb szaz szot jegyeznek meg, melyek segitsegevel osszetett kerdesek megvalaszolasara is kepesek, valamint szobeli kereseket, parancsokat teljesitenek, illetve fogalmaznak meg.
[3]
Diszallatkent minden fajbol szivesen tartjak ?ket, ketsegkivul az egyik legnepszer?bb es legismertebb madarcsalad a vilagon. Ez szines tollazatuknak, intelligenciajuknak, jatekossaguknak es az ember fele tanusitott baratsagossaguknak koszonhet?.
A "papagaj" nev az
arab
babbaga
szobol szarmazik, annak ?se pedig egy afrikai
nyelv
, valoszin?leg a
Sierra Leoneban
beszelt
temne
(timneh)
nyelv
pampakaj
szava, ami ?fecseg?t” jelent, es az ott honos
jakopapagaj
neve.
[4]
Az
arab
keresked?k kozvetitesevel kerulhetett a madarral egyutt neve is szamos europai nyelvbe, igy az
olaszba
(papagallo)
,
gorogbe
(papagasz)
,
nemetbe
(Papagei)
,
oroszba
(попугай) es a
magyarba
is.
[5]
Franciaul
a papagaj neve
perroquet
(a
Pierre
szemelynev becezett formaja, tehat ?Peti”), ami talan egy hajdani hires peldany neve utan terjedt el. Innen szarmazik a madar
angol
parrot
neve is.
Szarmazasuk, elterjedesuk
[
szerkesztes
]
Megtalalhatok a legtobb kontinensen, kiveve:
A legtobb faj a
tropusokon
el, de egyesek felmereszkednek a magashegysegekbe, a hohatar kozelebe is. Regebben a holarktikus faunateruleten is jelen voltak, de valamennyi itt elt fajuk kipusztult.
Megjelenesuk, felepitesuk
[
szerkesztes
]
Szamos fajuk felt?n?, elenk szinekben pompazo tollruhajarol ismert, de vannak szereny megjelenes?ek is. Bar tollazatukban barmilyen szin el?fordulhat, messze a legjellemz?bb szinuk a zold.
Nyakuk rovid es a labuk is meglehet?sen rovid. Kuls? labujjaik hatrafele nyulnak, es sok fajnal (az egeszen fiatal fiokak kivetelevel) vetelhet?ek is. A legtobb papagaj nemcsak arra kepes, hogy egyik labaval megragadja taplalekat, de azt labaval a cs?rehez is tudja (es szokta) emelni, ami mas madaraknal nagy ritkasag. Cs?rkampojuk bels? oldalan kemeny reszel?lecek futnak, also cs?rkavajuk durva, tompa. Nyelvuk husos. A nagyobb test? fajok cs?re annyira er?s, hogy meg a dioehoz hasonloan
csonthejas termesek
hejat is fel tudjak torni. Az ennyire er?s izmoknak azonban nagyobb csontokra kell tapadniuk, ezert a papagajok feje testukhoz viszonyitva meglehet?sen nagy.
Testhosszuk fajonkent igen kulonboz?: a legkisebb mintegy 9 cm, a legnagyobb 1 m koruli.
Eletmodjuk, el?helyuk
[
szerkesztes
]
Kizarolagosan novenyev?k. F?leg gyumolcson es magvakon elnek. Kozismert alaku, er?s cs?rukkel feltorik, szetzuzzak es szetforgacsoljak a magvakat, igy keszitve el? azokat az emesztesre. Ennek erdekeben az also cs?rkavara kamposan raborulo fels? kavat az orrnyilasok mogott talalhato izulettel kepesek koponyajuk iranyaba is mozgatni. Also cs?rkavajukkal es nyelvukkel a fels? kava reszel?leceire toljak, szoritjak a szetzuzni kivant magvakat.
Tobbseguk a fak lombkoronajaban elnek, de mas madaraktol elter?en az agakon nem ugralnak, hanem kusznak-masznak, nagyobb tavolsagokra repulnek. Ennek erdekeben maszas kozben sok faj nemcsak a labaival, de a cs?revel is kapaszkodik ? altalanossagban elmondhato, hogy a papagajok cs?ruket es labukat nemcsak ugyesen, de osszehangoltan hasznaljak.
Az
ovilagi faunabirodalomban
egyes
szavannalako
fajok megtanultak a fold felsziner?l taplalkozni es a talajon futni, s?t, a foldon is feszkelnek, de szinte valamennyi ilyen faj termeszdombokban, sziklak vagy lejt?k odvaiban es godreiben kolt; igazi feszket nem rak ? az altalanos szokastol elter?en egy fajuk, a
baratpapagaj
nagy, tarsas feszkeket epit.
Feher tojasaikbol a
feszeklako
fiokak tobbnyire csupaszon bujnak ki, es amig fel nem cseperednek, a ket szul? kozosen gondozza ?ket.
Sok faj nagy, larmas csapatokban el, ami igen felt?n?ve teszi ?ket. Ennek ellenere keves ragadozo zsakmanyolja ?ket, mert rendkivul eberek.
Felt?n? tollazatuk, jo emlekez?tehetseguk es kivalo hangutanzo keszseguk miatt szamos fajuk kalitkaban tartott diszmadarkent kozkedvelt.
A csaladba alabbi alcsaladok, tribuszok es nemek tartoznak.
[1]
Jakopapagaj-formak
(Psittacinae)
alcsaladja
[
szerkesztes
]
Araformak
(Arinae)
alcsaladja
[
szerkesztes
]
Citrompapagaj-rokonuak
(Amoropsittacini)
tribusza
[
szerkesztes
]
Amazonrokonuak
(Androglossini)
tribusza
[
szerkesztes
]
Verebpapagaj-rokonuak
(Forpini)
tribusza
[
szerkesztes
]
Ararokonuak
(Arini)
tribusza
[
szerkesztes
]
Valoszin?leg ide tartoznak az alabbi kihalt fajok is: