A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Pantokrator,
6. szazadi
ikon
a
sinai
Szent Katalin-kolostorbol
.
[1]
Az arc ket oldalan talalhato arckifejezes a hiposztatikus uniot jelkepezheti, az isteni es emberi termeszet egyseget (teljesen Isten es teljesen ember) Krisztusban.
[2]
[3]
Pantokrator Krisztus a
Cefalu
-i szekesegyhazban (
Szicilia
)
Pantokrator
, (gorogul παντοκρ?τωρ) jelentese 'mindenhato', 'a mindenseg ura'.
A szo eredetileg
Zeusz
egyik mellekneve volt (pantokratis), es a biblia forditasaban, a
Septuaginta
gorog nyelv? konyveben jelent meg mint
Jahve
Zebaot egyik mellekneve. Az
Ujszovetsegben
a megnevezes a
Masodik korinthoszi levelben
egyszer, a
Jelenesek konyveben
osszesen kilencszer szerepel, es mindig az Atyaistenre vonatkozik.
Mate evangeliumaban
(Mat 28,18) ugyan ertjuk a kifejezes alatt
Jezust
, de teljes mertekben csak a negyedik szazadban kovetkezik be a jelentesbeli szemelycsere.
Ma az
ikonografiaban
a "Krisztus Pantokrator" az ikonok egy fajtajara, tipusara vonatkozik. A motivum els?sorban a
bizanci m?veszetben
nagyon el?, a legtobb
gorogkatolikus
ill.
ortodox
templomban megtalalhato. A Krisztus-ikon altalaban az
apszis
hajlataban vagy az
ikonosztazionban
talalhato. Jellegzetes minden pantokrator-abrazolasra a szemlel?re egyenesen letekint? Krisztus, az aldast oszto jobb kez es a nyitott evangelium a bal kezben.
A pantokrator abrazolas Jezus Krisztus isteni mivoltat hangsulyozza, vilag folotti megvalto uralmat.A Pantokrator az utolso itelet Krisztusa, aki birokent elfogad vagy elutasit. Az ortodox templomok ikonosztazain a Pantokrator kozepen talalhato, rendszerint a tobbi alaknal nagyobb meretben. Az itel? Krisztus altalaban diszes tronon foglal helyet, a baljaban lev? evangeliumos konyvon pedig a Mate-evangelium reszlete olvashato: "Jojjetek atyam aldottai". Jobb kezevel ?ket aldja meg, miutan a "juhokat" szetvalasztotta a "kecskekt?l".
-
-
Pantokrator-abrazolas a 13. szazadbol
-
A sinai Pantokrator kompozitkepe: a baloldali kep az isteni, a jobboldali az emberi termeszet tukrozese.
- Latourette, Kenneth Scott, 1975. A History of Christianity, Volume 1, "Beginnings to 1500". Revised edition.
- Nikolaus Thon: Ikone und Liturgie. Paulinus, Trier 1979.
ISBN 3-7902-1403-5
