46 rodium ← palladium → ezust Ni ↑ Pd ↓ Pt 46 Pd Periodusos rendszer
Altalanos
Nev, vegyjel , rendszam	palladium, Pd, 46
Latin megnevezes	palladium
Elemi sorozat	atmenetifemek
Csoport , periodus , mez?	10 , 5 , d
Megjelenes	ezustfeher femes
Atomtomeg	106,42(1)  g/mol
Elektronszerkezet	[ Kr ] 4d 10
Elektronok hejankent	2, 8, 18, 18
Fizikai tulajdonsagok
Halmazallapot	szilard
S?r?seg (szobah?m.)	12,023 g/cm³
S?r?seg (folyadek) az o.p. -on	10,38 g/cm³
Harmaspont	1825 K , 3,5 Pa
Olvadaspont	1828,05  K (1554,9 ° C , 2830,82 ° F )
Forraspont	3236 K (2963 ° C , 5365 ° F )
Olvadash? ${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	16,74 kJ/mol
Parolgash? ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	362 kJ/mol
Molaris h?kapacitas	(25 °C) 25,98 J/(mol·K)
G?znyomas P /Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T /K 1721 1897 2117 2395 2753 3234
Atomi tulajdonsagok
Kristalyszerkezet	kobos lapcentralt
Oxidacios szam	±1 (enyhen bazikus oxid)
Elektronegativitas	2,20 ( Pauling-skala )
Ionizacios energia	1.: 804,4 kJ/mol
	2.: 1870 kJ/mol
	3.: 3177 kJ/mol
Atomsugar	140 pm
Atomsugar (szamitott)	169 pm
Kovalens sugar	131 pm
Van der Waals-sugar	163 pm
Egyebek
Magnesseg	nincs adat
Fajlagos ellenallas	(20 °C) 105,4 nΩ·m
H?merseklet-vezetesi tenyez?	(300 K) 71,8 W/(m·K)
H?tagulasi egyutthato	(25 °C) 11,8 μm/(m·K)
Hangsebesseg (vekony rud)	(20 °C) 3070 m/s
Young-modulus	121 GPa
Nyirasi modulus	44 GPa
Kompresszios modulus	180 GPa
Poisson-tenyez?	0,39
Mohs-kemenyseg	4,75
Vickers-kemenyseg	461 MPa
Brinell-kemenyseg	37,3 HB
CAS-szam	7440-05-3
Fontosabb izotopok
F? cikk: A palladium izotopjai izotop termeszetes el?fordulas felezesi id? bomlas mod energia ( MeV ) termek 100 Pd mest. 3,63 d ε - 107 Rh γ 0,084, 0,074, 0,126 - 102 Pd 1,02% Pd stabil 56 neutronnal 103 Pd mest. 16,991 d ε - 103 Rh 104 Pd 11,14% Pd stabil 58 neutronnal 105 Pd 22,33% Pd stabil 59 neutronnal 106 Pd 27,33% Pd stabil 60 neutronnal 107 Pd mest. 6,5×10 6 y β - 0,033 107 Ag 108 Pd 26,46% Pd stabil 62 neutronnal 110 Pd 11,72% Pd stabil 64 neutronnal
Hivatkozasok

A palladium a periodusos rendszer egyik kemiai eleme . Vegyjele Pd , rendszama 46, nyelvujitaskori neve itelany . ^[1] A platinafemek, ezen belul a konny? platinafemek koze tartozik. (A platinafemek a rutenium (Ru), a rodium (Rh), a palladium (Pd), az ozmium (Os) , az iridium (Ir) es a platina (Pt), ezek kozul a periodusos rendszer 5. csoportjaba tartozo elemek, a Ru, a Rh es a Pd a konny? platinafemek.) Ezustfeher szin?, jol megmunkalhato fem. Valamivel kemenyebb, mint a platina . A hidrogent nagyon konnyen elnyeli; a palladium akar a sajat terfogatanak 900-szorosat is kepes abszorbealni szobah?mersekleten es normal legkori nyomason. ^[2] A palladium feluleten a hidrogen sokkal reakciokepesebbe valik, mert atomjaira bomlik. Emiatt katalizatorkent hasznalhato hidrogenezesi reakciokban.

Tortenete [ szerkesztes ]

A palladiumot William Hyde Wollaston fedezte fel 1803-ban, es a Pallas kisbolygorol nevezte el, melyet nem sokkal korabban fedezett fel Heinrich Wilhelm Olbers . A kisbolygo (es igy kozvetve a palladium) neve Pallas Athener?l , a gorog mitologia istenn?jer?l kapta a nevet. (Az els?kent felfedezett kisbolygok n?i nevet kaptak.) ^[3]

Kemiai tulajdonsagai [ szerkesztes ]

Kemiai szempontbol ellenallo fem. A halogenelemek kis mertekben megtamadjak. Vegyuleteket kepez kennel , szelennel , foszforral , arzennel , ha ezekkel osszeolvasztjak. A savak jobban oldjak, mint a tobbi platinafemet. A platinafemek kozul egyedul a palladium oldodik saletromsavban . Magas h?mersekleten megtamadjak az alkalifemek hidroxidjai. Kett?, harom vagy negy vegyertek? lehet a vegyuleteiben.

El?fordulasa a termeszetben [ szerkesztes ]

A termeszetben a platinaercekben, emellett az arannyal egyutt talalhato meg otvozetkent . Ismeretes nehany asvanya is. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Foldon.

El?allitasa [ szerkesztes ]

A palladiumot a platinaercekb?l nyerik ki. Ezeket kiralyvizzel feldolgozzak, majd az ekkor keletkez? oldatbol platinat ammonium-kloriddal levalasztjak. A palladium az oldatban marad, ezt vasporral valasztjak ki. Az igy levalasztott palladium rodiummal, iridiummal es vassal szennyezett. A szennyezett palladiumot kiralyvizben oldjak, majd a vasat ammonium-hidroxiddal valasztjak le. Ezutan az oldatot sosavval megsavanyitjak es a palladiumot palladium amin-klorid formajaban valasztjak le. Ezt hevitessel elbontjak, a palladium szabadda valik.

Felhasznalasa [ szerkesztes ]

A palladium a hidrogent nagyon konnyen elnyeli, ezert heterogen katalizatorkent illetve gazelektrodakent hasznaljak. Egyes otvozeteit az ekszeripar hasznositja. A 30% palladiumot tartalmazo ezustotvozetet fogpotlasban es ekszerek keszitesekor alkalmazzak. Masik otvozete a feherarany , ez 10% palladiumot tartalmazo aranyotvozet .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Erdey-Gruz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi Janos: Szervetlen kemia
• Bodor Endre: Szervetlen kemia I.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Palladium temaju mediaallomanyokat.

• Palladium.lap.hu - linkgy?jtemeny