Paleogen
(66 ? 23,03 millio evvel ezel?tt)
|
|
|
Kornyezeti jellemz?k
(atlagos ertekek az id?egysegen belul)
|
O
2
| 26 %
[1]
? a mai szint 130 %-a
|
CO
2
| 500 ppm
[2]
? az iparosodas el?tti szint 2-szerese
|
H?merseklet
| 18 °C
[3]
? 4 °C-kal ter el a mai szintt?l
|
Id?vonal
|
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
|
A kainozoikum id? esemenyei
-65 —
–
-60 —
–
-55 —
–
-50 —
–
-45 —
–
-40 —
–
-35 —
–
-30 —
–
-25 —
–
-20 —
–
-15 —
–
-10 —
–
-5 —
–
0 —
33,9 ± 0,1 ?
28,4 ± 0,1 Ma
37,2 ± 0,1 ?
33,9 ± 0,1 Ma
40,4 ± 0,2 ?
37,2 ± 0,1 Ma
48,6 ± 0,2 ?
40,4 ± 0,2 Ma
55,8 ± 0,2 ?
48,6 ± 0,2 Ma
58,7 ± 0,2 ?
55,8 ± 0,2 Ma
Kainozoikum
Mezozoikum
N
Negyedid?szak
P.
Pleisztocen
Plio.
Pliocen
1
K-T esemeny
2
Paleocen-eocen
h?mersekleti maximum
3
Az Antarktisz els?
allando jegtakaroja
[4]
4
Messinai sokrizis
[5]
5
Az eszak-amerikai preri
kiterjedese
6
Piacenzai (3,600 ? 2,588 Ma)
7
Gelasi (2,588 ? 1,806 Ma)
8
Calabriai (1,806 ? 0,781 Ma)
9
Ioni (0,781 ? 0,126 Ma)
10
Fels? (0,126 ? 0,0117 Ma)
11
Holocen (0,0117 Ma ? )
A kainozoikum esemenyeinek
hozzavet?leges id?vonala.
A skalan az evmilliok lathatok.
|
A
paleogen
foldtorteneti
id?szak
, amely 65,5 ± 0,3 millio evvel ezel?tt kezd?dott a
kreta
id?szak utan, es 23,03 millio evvel ezel?tt ert veget a
neogen
id?szak kezdetekor.
[6]
Nevezik neha
nummulitikumnak
is a
Nummulites
nemhez tartozo ?smaradvanyok nagy gyakorisaga miatt, valamint magyar szakirodalmi megfelel?je az
oharmadid?szak
.
A paleogen soran alakult ki kisszamu fajbol az
eml?sok
nagy valtozatossaga, miutan a kreta id?szak vegen, a
kreta?tercier kihalasi esemeny
soran tobbek kozott a szarazfoldi el?helyek nagy reszet korabban uralo
dinoszauruszok
is kihaltak, szamos el?helyet es eletmodot hagyva betoltetlenul.
A korszak vegen az
eghajlat
nemileg leh?lt, es
Eszak-Amerikaban
visszahuzodtak a
beltengerek
. A leh?les el?tt, a paleogen els? negyedeben volt azonban a bolygo egyik leggyorsabb
globalis felmelegedese
, aminek eredmenye, a
paleocen-eocen h?mersekleti csucs
jelent?s valtozasokat okozott a tengeri el?vilagban. (Ennel az eghajlati esemenynel huzzuk meg a
paleocen
es az
eocen
hatarat.)
A paleogen soran mar letrejottek a mai kontinentalis es kisebb szarazfoldtombok, bar meg mas formacioban es pozicioban mint ma.
Az
eml?sok
kozul sok faj nagymeret?ve valt, a szarazfoldon elfoglalva az orias ?shull?k helyet, masok egyeb szarazfoldi, vizi es legi el?helyekre specializalodtak. Ebben a korszakban vettek fel a maival joreszt megegyez? alakjukat a
madarak
fajai.
A paleocen-eocen felmelegedes felboritotta az oceanok es a legkor aramlasi rendszereit, ami a szarazfoldon segitette az eml?sok specializalodasat, a melytengerekben pedig a feneklako
foraminiforak
szamos fajanak kihalasahoz vezetett.
Az id?szakot az alabbi harom korra tagoljak (a korabbitol a kes?bbi fele haladva):
A paleogent neha kora harmadid?szak, a neogent kes? harmadid?szak neven is emlitik. Ez egy korabbi felosztast tukroz, amely
harmadid?szak
alatt a mai felosztas szerinti paleogent es a neogen joreszet ertette, a
pleisztocen
es a
holocen
(jelenkor) korszakok pedig a
negyedid?szak
reszeikent szerepeltek. A tudosok ezt a regebbi felosztast tobbnyire mar nem hasznaljak, mivel a paleogen-
neogen
felosztasban az id?szakok hosszusagban jobban osszemerhet?k a korabbi foldtorteneti korokkal.
- ↑
Fajl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
- ↑
Fajl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
- ↑
Fajl:All palaeotemps.png
- ↑
Zachos, J.C., Kump, L.R. (2005). ?Carbon cycle feedbacks and the initiation of Antarctic gaciation in the earliest Oligocene”.
Global and Planetary Change
47
(1), 51?66. o.
DOI
:
10.1016/j.gloplacha.2005.01.001
.
- ↑
Krijgsman, W., Garces, M.; Langereis, C.G.; Daams, R.; Van Dam, J.; Van Dr Meulen, A.J.; Agusti, J.; Cabrera, L. (1996). ?A new chronology for the middle to late Miocene continental rcord in Spain”.
Earth and Planetary Science Letters
142
(3?4), 367?380. o.
DOI
:
10.1016/0012-821X(96)00109-4
.
- ↑
International Stratigraphic Chart
. International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzaferes: 2020. julius 12.)