Paleogen

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Paleogen
(66 ? 23,03 millio evvel ezel?tt)
El?z? id?szak
Kovetkez? id?szak
Kreta
Neogen
Kornyezeti jellemz?k
(atlagos ertekek az id?egysegen belul)
O 2 26 % [1]  ? a mai szint 130 %-a
CO 2 500 ppm [2]  ? az iparosodas el?tti szint 2-szerese
H?merseklet 18 °C [3]  ? 4 °C-kal ter el a mai szintt?l
Id?vonal
A kainozoikum id? esemenyei
m  ?  v  ?  sz
-65 —
-60 —
-55 —
-50 —
-45 —
-40 —
-35 —
-30 —
-25 —
-20 —
-15 —
-10 —
-5 —
0 —
6
7
8
9
10
11
5,332 ?
3,600 Ma
7,246 ?
5,332 Ma
11,608 ?
7,246 Ma
13,82 ?
11,608 Ma
15,97 ?
13,82 Ma
20,43 ?
15,97 Ma
23,03 ?
20,43 Ma
28,4 ± 0,1 ?
23,03 Ma
33,9 ± 0,1 ?
28,4 ± 0,1 Ma
37,2 ± 0,1 ?
33,9 ± 0,1 Ma
40,4 ± 0,2 ?
37,2 ± 0,1 Ma
48,6 ± 0,2 ?
40,4 ± 0,2 Ma
55,8 ± 0,2 ?
48,6 ± 0,2 Ma
58,7 ± 0,2 ?
55,8 ± 0,2 Ma
~61,1 ?
58,7 ± 0,2 Ma
~65,5 ± 0,3 ? ~61,1 Ma
1
2
3
4
5
Kainozoikum
Mezozoikum
N Negyedid?szak
P. Pleisztocen
Plio. Pliocen
1 K-T esemeny
2 Paleocen-eocen
h?mersekleti maximum

3 Az Antarktisz els?
allando jegtakaroja [4]
4 Messinai sokrizis [5]
5 Az eszak-amerikai preri
kiterjedese
6 Piacenzai (3,600 ? 2,588 Ma)
7 Gelasi (2,588 ? 1,806 Ma)
8 Calabriai (1,806 ? 0,781 Ma)
9 Ioni (0,781 ? 0,126 Ma)
10 Fels? (0,126 ? 0,0117 Ma)
11 Holocen (0,0117 Ma ? )
A kainozoikum esemenyeinek
hozzavet?leges id?vonala.
A skalan az evmilliok lathatok.
Eocen kori ?seml?s, az Uintatherium

A paleogen foldtorteneti id?szak , amely 65,5 ± 0,3 millio evvel ezel?tt kezd?dott a kreta id?szak utan, es 23,03 millio evvel ezel?tt ert veget a neogen id?szak kezdetekor. [6] Nevezik neha nummulitikumnak is a Nummulites nemhez tartozo ?smaradvanyok nagy gyakorisaga miatt, valamint magyar szakirodalmi megfelel?je az oharmadid?szak .

A paleogen soran alakult ki kisszamu fajbol az eml?sok nagy valtozatossaga, miutan a kreta id?szak vegen, a kreta?tercier kihalasi esemeny soran tobbek kozott a szarazfoldi el?helyek nagy reszet korabban uralo dinoszauruszok is kihaltak, szamos el?helyet es eletmodot hagyva betoltetlenul.

Eghajlat [ szerkesztes ]

A kainozoikum 65 millio evenek h?mersekletvaltozasai

A korszak vegen az eghajlat nemileg leh?lt, es Eszak-Amerikaban visszahuzodtak a beltengerek . A leh?les el?tt, a paleogen els? negyedeben volt azonban a bolygo egyik leggyorsabb globalis felmelegedese , aminek eredmenye, a paleocen-eocen h?mersekleti csucs jelent?s valtozasokat okozott a tengeri el?vilagban. (Ennel az eghajlati esemenynel huzzuk meg a paleocen es az eocen hatarat.)

?sfoldrajz [ szerkesztes ]

A paleogen soran mar letrejottek a mai kontinentalis es kisebb szarazfoldtombok, bar meg mas formacioban es pozicioban mint ma.

El?vilag [ szerkesztes ]

Az eml?sok kozul sok faj nagymeret?ve valt, a szarazfoldon elfoglalva az orias ?shull?k helyet, masok egyeb szarazfoldi, vizi es legi el?helyekre specializalodtak. Ebben a korszakban vettek fel a maival joreszt megegyez? alakjukat a madarak fajai.

A paleocen-eocen felmelegedes felboritotta az oceanok es a legkor aramlasi rendszereit, ami a szarazfoldon segitette az eml?sok specializalodasat, a melytengerekben pedig a feneklako foraminiforak szamos fajanak kihalasahoz vezetett.

Tagolasa [ szerkesztes ]

Az id?szakot az alabbi harom korra tagoljak (a korabbitol a kes?bbi fele haladva):

Regebbi tagolas [ szerkesztes ]

A paleogent neha kora harmadid?szak, a neogent kes? harmadid?szak neven is emlitik. Ez egy korabbi felosztast tukroz, amely harmadid?szak alatt a mai felosztas szerinti paleogent es a neogen joreszet ertette, a pleisztocen es a holocen (jelenkor) korszakok pedig a negyedid?szak reszeikent szerepeltek. A tudosok ezt a regebbi felosztast tobbnyire mar nem hasznaljak, mivel a paleogen- neogen felosztasban az id?szakok hosszusagban jobban osszemerhet?k a korabbi foldtorteneti korokkal.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Fajl:Sauerstoffgehalt-1000mj.svg
  2. Fajl:Phanerozoic Carbon Dioxide.png
  3. Fajl:All palaeotemps.png
  4. Zachos, J.C., Kump, L.R. (2005). ?Carbon cycle feedbacks and the initiation of Antarctic gaciation in the earliest Oligocene”. Global and Planetary Change 47 (1), 51?66. o. DOI : 10.1016/j.gloplacha.2005.01.001 .  
  5. Krijgsman, W., Garces, M.; Langereis, C.G.; Daams, R.; Van Dam, J.; Van Dr Meulen, A.J.; Agusti, J.; Cabrera, L. (1996). ?A new chronology for the middle to late Miocene continental rcord in Spain”. Earth and Planetary Science Letters 142 (3?4), 367?380. o. DOI : 10.1016/0012-821X(96)00109-4 .  
  6. International Stratigraphic Chart . International Commission on Stratigraphy, 2020. (Hozzaferes: 2020. julius 12.)