한국   대만   중국   일본 
P. G. T. Beauregard ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

P. G. T. Beauregard

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Pierre Gustave Toutant Beauregard
Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konföderáció egyenruhájában
Pierre Gustave Toutant Beauregard a Konfoderacio egyenruhajaban
Beceneve A kis kreol, Kis Napoleon, Bory, Felix, Fort Sumter h?se
Szuletett 1818 . majus 28.
St. Bernard megye , Louisiana
Meghalt 1893 . februar 20. (74 evesen)
New Orleans , Louisiana
Sirhely Metairie Cemetery
Allampolgarsaga amerikai
Nemzetisege USA Amerikai Egyesult Allamok
CSA Amerikai Konfoderacios Allamok
Fegyvernem US Army
CSA
Szolgalati ideje 1838?61 (USA) 1861?65
(CSA)
Rendfokozata cimzetes ?rnagy (USA)
Tabornagy (CSA)
Egysege Konfoderacios Potomac hadsereg
Mississippi hadsereg
Csatai mexikoi?amerikai haboru

Amerikai polgarhaboru

Halal oka sziv- es errendszeri betegseg
Iskolai West Point
Civilben vasutigazgato, iro, west pointi szuperintendans, feltalalo
Pierre Gustave Toutant Beauregard aláírása
Pierre Gustave Toutant Beauregard alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Pierre Gustave Toutant Beauregard temaju mediaallomanyokat.
Pierre G. T. Beauregard fiatalon, Richard Clague festmenye

Pierre Gustave Toutant Beauregard ( St. Bernard megye , Louisiana , 1818 . majus 28. ? New Orleans , 1893 . februar 20. ) Louisianaban szuletett frankofon amerikai katona, politikus, feltalalo, iro es kozszolga. Altalaban P. G. T. Beauregard neven emlitik a forrasok, de valojaban ritkan hasznalta Pierre keresztnevet. Levelezeset peldaul a G. T. Beauregard szignoval latta el.

Az Amerikai Konfoderacios Allamok els? szeles korben hirnevet szerz?, prominens tabornoka az amerikai polgarhaboruban .

Mernoki kepesiteset a West Point katonai akademian szerezte, hadmernokkent kiemelked? teljesitmenyt nyujtott az 1848-as mexikoi?amerikai haboruban . Rovid West Point-i kiter? utan 1861-ben, a tizenegy deli allam elszakadasa utan kilepett az Amerikai Egyesult Allamok haderejeb?l , es hamarosan a Konfoderacio els? dandartabornoka lett. ? vezette 1861. aprilis 12-en a del-karolinai Charleston ved?it meg a polgarhaboru kezdeten, Fort Sumter ostromanal . Harom honappal kes?bb diadalt aratott a Bull Run-i csataban Manassasnal .

A Beauregard parancsnoksaga alatt allo csapatok a nyugati hadszinteren reszt vettek a shiloh-i csataban Tennesseeben es Corinth ostromaban Eszak-Mississippiben. Ezt kovet?ben visszatert Charlestonba es megvedte a varost az Unio 1863-as partraszallasi kiserletei es szarazfoldi tamadasai ellen. Legkimagaslobb katonai eredmenye Petersburg fontos ipari varosanak megvedese volt az 1864. juniusi csataban , amellyel kozvetve a kozeli konfoderacios f?varost, Richmondot vedte a nyomaszto unios tuler?vel szemben.

A Konfoderacio altalanos katonai strategiajara valo befolyasat csokkentette az elnokkel, Jefferson Davisszel es mas vezet? beosztasu tabornokokkal valo rossz viszonya. 1865 aprilisaban Beauregard es kozvetlen parancsnoka, Joseph E. Johnston tabornagy meggy?zte Davist es a megmaradt kormanytagokat, hogy a haborunak veget kell vetni. Johnston es a konfoderacio megmaradt haderejenek tobbsege, soraiban Beauregard katonaival, letette a fegyvert William Tecumseh Sherman tabornok el?tt.

Katonai palyafutasa vegeztevel Beauregard hazatert Louisianaba es vasuti tisztvisel? lett. Kes?bb a Louisiana Lottery szerencsejatek nepszer?sitesevel szerzett vagyont maganak.

Fiatal evei es tanulmanyai [ szerkesztes ]

Beauregard a Contreras nev? cukornadultetvenyen szuletett a louisianai St. Bernard megyeben , New Orleanstol korulbelul 30 km-re, francia ajku kreol csaladban. Edesanyja Helene Judith de Reggio volt, aki egy italiai nemesi csalad tagjakent vandorolt ki Franciaorszagba , majd azt kovet?en Louisianaba. Ferje a francia es walesi ?sokt?l szarmazo Jacques Toutant-Beauregard lett. [1] Osszesen negy fiuk es harom lanyuk szuletett, kozuluk a harmadik gyermek volt Pierre Gustave Toutant. Beauregard New Orleans-i maganiskolakban kezdte tanulmanyait, majd a New York-i Francia Iskolaba iratkozott be. Tizenket eves koraban, negyeves New York-i tartozkodasa alatt tanult meg angolul beszelni. [2] [3]

Az Egyesult Allamok Katonai Akademiajan, a West Pointon folytatta tanulmanyait. Tanarai egyike az a Robert Anderson ?rnagy volt, aki kes?bb a Sumter-er?d ostromat kovet?en Beauregard el?tt tette le a fegyvert. A West Pointra valo jelentkezese idejen Beauregard elhagyta a kot?jelet neveb?l, es a Toutant-t masodik keresztnevkent kezdte kezelni, hogy beilleszkedjen tarsai soraba. Ezt kovet?en ritkan emlitette a Toutant-t, es mint G. T. Beauregard nevezte magat. [4] Osztalymasodikkent vegzett 1838-ban, tuzerkent es katonai mernokkent kit?nve. Barataitol tobb becenevet kapott, ugy mint: ?Kis kreol”, ?Bory”, ?Kis francia”, ?Felix”, ?Kis Napoleon”. [5]

Az Egyesult Allamok hadseregeben teljesitett szolgalata [ szerkesztes ]

A mexikoi?amerikai haboruban Beauregard hadmernokkent szolgalt Winfield Scott altabornagy parancsnoksaga alatt. A contrerasi es a churubuscoi utkozetekben valo reszvetelert cimzetes szazadossa leptettek el?, a chapulteci utkozetben szerzett vall- es combsebesulese utan pedig ?rnagy lett. Scott egyik haditanacsan meggy?z? ervelessel ravette a tabornoki kart velemenye megvaltoztatasara, mialtal elerte a Chapultec er?d tamadasi tervenek atdolgozasat. Egyike volt a Mexikovarost els?kent eler? tiszteknek. Beauregard a veszelyes felderitesi akciokban es a strategia kidolgozasaban vegzett tevekenyseget jelent?sebbnek erezte, mint mernok kollegaja, Robert E. Lee szazados teljesitmenyet, ezert kiabrandultan fogadta, hogy Lee-t es mas tiszteket magasabb beosztasokba leptettek el?. [6]

Beauregard 1848-ban tert haza Mexikobol. A rakovetkez? 12 evben a Mississippi es a delta tovidekenek vedelmet szervezte Louisianaban a hadmernoki kar utasitasai alapjan. Jelent?sebb hadmernoki munkat azonban mashol vegzett, peldaul Florida es Mobile alabamai partvideken, ahol regebbi er?doket er?sitett meg es ujakat is epitett. Szinten ? er?sitette meg a St. Philip es Jackson er?doket a Mississippi menten, New Orleanstol delre. Reszt vett a hadsereg es a flotta mernokeinek tanacsaban, amely a Mississippi deltatorkolatanak hajozhatosagat javitotta. Megtervezett es szabadalmaztatott egy ?onm?kod? mederkotrot”, [7] agyag es homokzatonyok elsimitasara. Meg mint a hadsereg tagja, segitette Franklin Pierce demokrata elnokjelolt, a mexikoi haboruban reszt vett egykori tabornok valasztasi kampanyat 1852-ben. Pierce-et annak idejen leny?gozte Beauregard Mexikovarosi teljesitmenye, ezert az 1848-ban epitett New Orleans-i szovetsegi vamhaz hatalmas granit epuletenek f?mernokeve tette. Beauregard f? problemaja az volt, hogy a laza louisianai talajon emelt epulet d?lni es sullyedni kezdett, ezert renovalasi programot kellett inditani. Ebbeli tevekenyseget 1853 es 1860 kozott latta el es vegul sikeresen stabilizalta az epitmenyt. [8]

New Orleans-i tevekenysege soran Beauregard kiabrandult a tisztek bekeid?ben vegzett munkajabol. 1856 vegen jelentette a hadsereg mernokkaranak, hogy William Walker Nicaraguat meghodito kalandoraihoz fog csatlakozni. Walker sajat helyetteseve akarta tenni. Winfield Scott, a hadsereg rangid?s tabornoka es mas f?tisztek azonban meggy?ztek Beauregard-t, hogy ne hagyja el az Amerikai Egyesult Allamokat. Rovid kirandulast tett a politikai eletben is, mint New Orleans polgarmesterjeloltje, akinek 1858-as megmeretteteset egyarant tamogatta a Whig es a Demokrata part , de a Semmittudok mozgalom (Know Nothing parti) jelolttel szemben kis kulonbseggel elvesztette a valasztast. [9] [10]

Sogora, John Slidell politikai befolyasat felhasznalva 1861. januar 23-an Beauregard megszerezte a West Point katonai akademia szuperintendensi poziciojat. Ot nap mulva, amikor Louisiana elszakadt az Egyesult Allamoktol, utasitasait visszavontak es elhagyta beosztasat. A hadugyminiszteriumhoz ment panaszaval, miszerint ?a hadmernoki karban betoltott szerepet es tisztesseget kedvez?tlen fenybe allitottak” azzal, hogy deli katonakent belyegeztek meg, meg miel?tt az ellensegeskedes kezdetet vette volna. [10] [11]

Csaladi elete [ szerkesztes ]

1841-ben Beauregard elvette Marie Antoinette Laure Villere-t (1823. marcius 22.?1850. marcius 21.), [12] Jules Villere, Plaquemines Parishbe valo cukornadultetvenyes lanyat, aki az egyik legismertebb francia ajku kreol csalad tagja volt Del-Louisianaban. Marie apai nagyapja Jacques Villere , Louisiana masodik kormanyzoja volt. Szemet keknek, b?ret vilagos arnyalatunak irtak le. [13] Harom gyermekuk szuletett, Rene (1843?1910), Henri (1845?1915), es Laure (1850?1884). Marie 1850 marciusaban, Laure szuletese kozben meghalt. [14]

Tiz evvel kes?bb az ozvegy Beauregard felesegul vette Caroline Deslonde-ot, Andre Deslonde, St. James Parish -beli cukornad-ultetvenyes lanyat. Caroline John Slidell louisianai szenator es kes?bb konfoderacios diplomata sogorn?je volt. 1864 marciusaban halt meg az unionista megszallas alatt allo New Orleansban. Nem szuletett kozos gyermekuk. [15]

A polgarhaboruban [ szerkesztes ]

Charleston [ szerkesztes ]

?Az els? talalkozas alkalmaval a legtobb ember megutkozott [Beauregard] ?kulhoni” kinezeten. Arcb?re sima es kreolszin? volt, szeme sotet es gallos melankoliat araszto tekintete almatag volt. Fekete hajanak arnyalatat az 1860-as evekre szinez?anyaggal ?rizte. Felt?n?en jokep? volt, vonzotta a n?k erdekl?deset, de valoszin?leg nem mertektelenul, vagy torvenytelenul. Sotet kecskeszakallat es bajuszt novesztett, mellyel leginkabb III. Napoleonra emlekeztetett, Franciaorszag akkori uralkodojara ? noha inkabb szerette magat az unnepeltebb Napoleon Bonaparte masanak kepzelni. [16] ”

Beauregard g?zhajoval New Yorkbol New Orleansba utazott, es csakhamar katonai tanacsokat adott a helyi kozigazgatasnak, beleertve a New Orleansba vezet? vizi utakat ved? St. Philip es Jackson er?dok tovabbi meger?siteset. Louisiana allam hadsereg-parancsnoksaganak elnyereseben remenykedett, de csalodasara Braxton Bragget neveztek ki helyette. Bragg felismerte, hogy kihivta maga ellen Beauregard-t, es hogy leszerelje ellenallasat, ezredesi el?leptetest kinalt neki. Beauregard ehelyett kozlegenykent jelentkezett az ?Orleans Guards”-ba, a francia ajku kreol arisztokratak zaszloaljaba. Ezzel egy id?ben, Slidellel es Davisszel egyeztetve, rangid?s beosztasert folyamodott a konfoderacios hadseregben. Annak kilatasa, hogy Beauregard esetleg az egesz hadsereg parancsnoka lesz, felduhitette Bragget. Davis ekkortajt aggodott az unionista katonasag Fort Sumterben valo jelenlete miatt, es Beauregard tokeletes jeloltnek t?nt az ottani feladatok megoldasara: nemcsak karizmatikus deli vezet?egyeniseg volt, de egyben hadmernok is, melynek folytan Davis Beauregard-t nevezte ki a charlestoni veder?k parancsnokava. [17] [10]

Beauregard lett a Konfoderacio els? tabornoka, amikor 1861. marcius 1-jen a Konfoderalt Allamok Ideiglenes Hadseregeben dandartabornokka neveztek ki. [18] (A Bull Run-i gy?zelem kivivasakor julius 21-en leptettek el? a Konfoderacios Hadsereg het tabornagyanak egyikeve; kinevezese id?pontja szerint otodik rangid?s lett a tabornagyok kozotti szenioritasi sorrendben Samuel Cooper , Albert Sidney Johnston , Robert E. Lee , es Joseph E. Johnston mogott. [19] )

Fort Sumter lovetese , 1861.
George Edward Perine (1837?1885) vesete.

1861. marcius 3-an Charlestonba erve Beauregard talalkozott Francis W. Pickens kormanyzoval, es szemrevetelezte a kikot? vedm?veit, amelyeket nagy kaoszban talalt. Allitolag ?igen energikusan es nagy hevvel latott munkahoz, … de keves szakertelmet, vagy tudast mutatva”. [20] Robert Anderson ?rnagy az ostromlott Fort Sumter er?djeb?l azt irta Washingtonba, miszerint 1837-es west pointi diakjanak, [* 1] Beauregard-nak kinevezese garantalni fogja, hogy Del-Karolina akcioit ?szakertelemmel es jozan itel?kepesseggel fogjak kivitelezni”. Beauregard azt irta az els? konfoderacios f?varosba, Montgomery-be kuldott leveleben, hogy Anderson ?rendkivul lovagias tiszt”. Ennek ellenere nem habozott tuzet nyitni oreg tanarara es baratjara. Tobb alkalommal kivalo brandyket es whiskey-ket, valamint szivarokat kuldott Andersonnak es tiszttarsainak az er?dbe, de ezeket Anderson visszakuldette. [21]

Aprilis elejeig a politikai feszultseg egyre n?tt, melyre reagalva Beauregard Fort Sumter megadasat kovetelte, miel?tt az unios expedicio megerkezhetett volna az er?d szamara szant utanpotlassal. Aprilis 12-en kora hajnalban a targyalasnak vege szakadt, es Beauregard szarnysegedei, akiket Andersonnal targyalni kuldott, elrendeltek az er?d loveteset . Az amerikai polgarhaboru els? loveseit a szomszedos Fort Johnsonbol adtak le. Az ostrom 34 oran at tartott, tobb ezer lovedeket l?ttek ki a kikot? korul allo lovegek, mig Anderson aprilis 14-en feladta az er?dot. Beauregard eletrajziroja, T. Harry Williams megorokitette, milyen extravagans megbecsulesben reszesult ?Fort Sumter h?se” ezert a gy?zelemert ?? lett Del els? lovagja”. [22]

A Bull Run-i csata (1861) [ szerkesztes ]

A csapatok elhelyezkedese az els? Bull Run-i utkozet kezdeten.
P. Gustave Toutant Beauregard, a konfoderacio tabornagya

A konfoderacios f?varos, Richmond fele tartva Beauregard-t h?skent unnepeltek minden allomasan. Megkapta az Alexandria-vonal parancsnoksagat, [* 2] az Irvin McDowell [* 3] dandartabornok szervezte unios hader? a manassasi vasuti csomopont elleni varhato tamadasanak kivedese celjaval. Beauregard strategiai terve szerint Johnston Shenandoah-volgyi hadsereget es a sajatjat osszevonva nem csak megvedte poziciojat, de tamadassal fenyegette a Washingtont ved? McDowellt. Johnston rangid?ssege ellenere nem ismerte a terepet, ezert a kuszobonallo osszecsapas taktikai tervezeset ? szakmai el?zekenyseget tanusitva ? atengedte Beauregard-nak. Davis elnok Beauregard sok kezdemenyezeset utasitotta el kivitelezhetetlenseg miatt, melyet a Konfoderacios hadsereg 1861-es tapasztalatlan allapota okozott. A haboru folyaman Davis es Beauregard folyamatos vitaban all afolott, hogy utobbi hivatasos hadseregre vonatkozo tankonyvi elvek alapjan tervezett haborus strategiakat. Davis ugy erezte, hogy Beauregard mindennem? gyakorlati logisztikat, felderitest, katonai er?folenyt es -hatranyt, valamint politikai megfontolast sutba vag. [23]

A Bull Run (Manassas) mellett vivott els? utkozet 1861. julius 23-an kora reggel kezd?dott, mindket felet meglepve. McDowell es Beauregard egyarant azt tervezte, hogy a jobbszarny fel?l keriti be ellenfelet. [24] McDowell tamadott els?kent, egysegei atkeltek a Bull Run (Occoquan folyo) folyasan es Beauregard balszarnyat fenyegettek. Beauregard egy ideig meg a jobbszarnyan, Centreville fele valo tamadas iranyaba szandekozta mozgatni hadsereget, de a tizenket dandar (es szamtalan alacsonyabb egyseg) meret?re nov? egyesitett hadsereg kozvetlen iranyitasa meghaladta lehet?segeit es torzse iranyitokepesseget. A jobbszarny dandarai mind Ewell nem mozdulo dandarjara vartak, mivel Beauregard a felkeszules utan elfelejtette utasitani ra, hogy induljon is el. [25] Johnston surgette, hogy vele egyutt menjen a fenyegetett szarnyon a Henry House Hillre, melyet kis er?kkel vedtek. Atlatva az unios er?k tamadasanak sulyponti jelleget Beauregard ragaszkodott hozza, hogy Johnston hagyja el a fenyegetett korzetet, es a csata iranyitasat ket es fel kilometerrel hatrabbra es? allasbol vegye at. Beauregard ekozben felsorakoztatta az ezredeket, soraik koze lovagolva lobogtatta az zaszlaikat, lelkesitette a katonakat, es a konfoderacios frontvonal kitartott allasaban. [26]

Amikor Johnston utolso csapatai is megerkeztek a Shenandoah volgyb?l, a konfoderacios hadsereg ellentamadasba lendult. Ez elsoporte az unios vonalakat es megszalasztotta az egesz hadsereget, amely visszamenekult Washington fele. William C. Davis tortenesz Johnstonnak tulajdonitja a gy?zelem erdemenek nagyjat, mivel a f? taktikai dontest ? hozta meg, mig ?Beauregard leginkabb olcso regenyh?skent jatszotta a tabornoki szerepkort: egyik ezredenek elere allva vezette annak rohamat, a katonak hurrazasat fogadta, mikozben ellovagolt el?ttuk es elismer? szavakat mondott nekik valaszkent. Taktikai donteshez leginkabb az a lebegtetett szandeka hasonlit, hogy visszavonuljon a Henry Hill vonalbol, mikor rovid ideig osszetevesztette Johnston er?sitesenek el?renyomulasat friss unios csapatok erkezesevel”. [27] Ennek ellenere Beauregard zsebelte be a sajto es a kozvelemeny elismereset. Julius 23-an Johnston javasolta Davis elnoknek, hogy Beauregard-t leptessek el? tabornaggya. Davis jovahagyta, es Beauregard kinevezesenek napjat gy?zelme napjara, julius 21-re dataltak. [28]

Beauregard egysegeinek harci lobogoja

A Bull Runi utkozetben elert gy?zelmet kovet?en a harcteri tevedesek elkerulese erdekeben Beauregard el?terjesztette a Stars and Bars -nak nevezett (voros hatterben kek andraskereszten a konfoderacios allamokat szimbolizalo feher csillagokkal diszitett zaszlo) [* 4] a szovetsegi lobogotol elter? hadi lobogot. [29] Johnstonnal es William Porcher Milesszal kozosen alkotta meg a Konfoderacios hadi lobogot. Az els? harom lobogot Beauregard, Johnston es Earl Van Dorn reszere ugy sikerult elkesziteni, hogy deli holgyek selyemanyag hianyaban sajat ruhataruk darabjait aldoztak fel, s ezert ezek a zaszlok inkabb feminin rozsaszinben pompaztak, mintsem harcias vorosben. [30] Beauregard egesz konfoderacios palyafutasa alatt azert faradozott, hogy lobogojat elfogadtassa; nepszer?seg tekinteteben sikerult is tulszarnyalnia minden mas konfoderacios szimbolumot. [31]

A hadsereg teli szallasra vonulasakor Beauregard jelent?s meghasonlast idezett el? a f?parancsnoksag koreiben. Igen nyomatekosan kovetelte Maryland megtamadasat, mialtal Washington varosanak oldalait es hatat tudtak volna fenyegetni. Amikor a tervet kivitelezhetetlenseg miatt elutasitottak, kerte athelyezeset New Orleansba, mivel aggodott, hogy nem sokkal kes?bb unios tamadas fogja erni szul?varosat, de kerelmet szinten elutasitottak. Hadseregenek elegtelen ellatmanya miatt osszet?zesbe kerult Lucius B. Northrop f?komisszarral, Davis szemelyes baratjaval. A kozvelemeny ele tarta abbeli ketsegeit, hogy a konfoderacios hadugyminiszter vajon elegend? hataskort ad-e egy a frontvonalban tevekenyked? tabornagynak. A Bull Runi utkozetr?l kuldott jelentesenek sajtoban valo megjelenese kulonosen felmergesitette Davist, mivel azt sugallta, hogy az elnok beavatkozasa akadalyozta meg McDowell menekul? hadseregenek uldozeseben es teljes megsemmisiteseben, majd pedig Washington elfoglalasaban. [32] [30]

Shiloh es Corinth [ szerkesztes ]

A Shiloh-i csata terkepe 1862. aprilis 6. delutanjanak helyzetet abrazolja, miutan Beauregard atvette a parancsnoksagot

Miutan Virginiaban politikailag terhesse valt az adminisztracio szamara, Beauregard-t atvezenyeltek Tennessee -be, ahol 1862. marcius 14-en Albert Sidney Johnston tabornagy helyettese lett a Mississippi hadsereg kotelekeben. A ket tabornok nagyaranyu konfoderacios csapatkoncentraciot tervelt ki Ulysses S. Grant vezer?rnagy el?renyomulasanak megallitasa celjabol, miel?tt az egyesulhetett volna Don Carlos Buell vezer?rnagy csapataival es a Tennessee menten fekv? Corinth ostromara vonulhattak volna. A Shiloh-i csataban 1862. aprilis 6-an a konfoderacios katonak meglepetesszer? tamadast inteztek a Grant altal vezetett Tennessee hadsereg ellen, es kis hijan legy?ztek. Ezuttal egy masik rangid?s tabornok, Johnston tabornagy engedte at a tervezest az alacsonyabb katonai rangu Beauregard-nak. Azonban a lenduletes frontalis tamadast gatolta, hogy Beauregard rosszul szervezte meg a csapatokat ? kb. 5 km hosszu vonalakban, egymas utan tamadtak a hadosztalyok ahelyett, hogy minden hadosztalynak egymas mellett jelolte volna ki a helyet a vonalban, es vallt vallnak vetve tamadhattak volna. Ez a csapatok osszekeveredeset es a parancstovabbitas kaoszat okozta, tovabba nem lehetett a vonal adott reszen sulypontot kepezni, ami altal elerhet? lett volna a tamadas altalanos celja. Delutan Johnston a front kozeleben halalos sebet kapott. Beauregard ekkor a hadsereg hatso vonalaibol kuldte el?re az er?sitest, es atvette a parancsnoksagot a hadsereg es Johnston egesz katonai hivatala folott, melyet Department No. 2 (Masodik miniszterium, vagy hivatal) neveztek. A sotetseg leszalltaval leallitotta a tamadast Grant utolso, tomott felkorbe szorult vedelmi vonala ellen, melynek hataban mar csak Pittsburgh Landing varosa volt a Tennessee folyo menten. [33]

Beauregard dontese a haboru egyik legvitatottabb katonai momentuma. Szamos veteran es tortenesz tanakodott azon, mi tortent volna, ha ejjel is folytatjak a rohamokat. Beauregard azt gondolta, hogy a csatat lenyegeben megnyertek, es reggelre kelve katonai felszamolhatjak Grant ellenallasat. Tudta, hogy a terep ? egy meredek lejt?, melyet a Dill Branch nev? patak keresztezett ? nagyon bonyolultnak szamitott es Grant vedelmi vonalat er?s tuzerseg is tamogatta. Azt azonban nem tudta, hogy Buell Ohio hadseregenek els? egysegei mar aznap delutan megerkeztek es Granttel egyesulve aprilis 7-en lenduletes ellentamadast inditanak. A nagy hatranyba kerul? konfoderacios hadsereg Corinthig vonult vissza. [34]

Grant atmenetileg kegyvesztette valt a varatlan tamadas es a kis hijan elszenvedett vereseg kovetkezteben, ami miatt Henry W. Halleck vezer?rnagy atvette mindket hadsereg folott a parancsnoksagot es egyesitette ?ket. Halleck ovatosan es lassan kozelitette meg Beauregard corinthi er?ditmenyeit; hadm?veletet gunyosan Corinth ostromanak neveztek. Beauregard majus 29-en visszavonult Corinthbol Tupelo fele. Sikeresen megtevesztette Hallecket, aki azt gondolta, hogy a konfoderaciosok tamadni fognak, mert ures vasuti vagonokat jaratott ide-oda, nagy futtyogesek es zajongas kozepette, mintha er?sitesek erkeztek volna. Beauregard visszavonulasanak oka nem csak a nyomaszto unios tuler? volt, hanem a varosbeli viz megfert?z?dese is. Aprilis es majus folyaman a konfoderacios hadsereg majdnem annyi veszteseget szenvedett a fert?zott viz miatt bekovetkez? halalozas kovetkezteben, mint a rendkivul veres shiloh-i csatateren. Masreszt azonban az igen fontos vasuti csomopont harc nelkuli feladasa ujabb vitatott dontesse valt. Mikor pedig Beauregard Tupelobol engedely kerese nelkul egeszsegugyi szabadsagra ment, Davis elnok felmentette a parancsnoksag alol es Braxton Bragget nevezte ki helyere. [35]

Beauregard ezzel kapcsolatban azt irta egy hadsegedjenek: ?Ha az orszag kozvelemenye megnyugvast talal benne, hogy a polcra helyez egy olyan ember, aki vagy elmebeteg, vagy aruloja a belevetett legmagasabb foku bizalomnak - am legyen. Pihenesre van szuksegem es ekozben tanulmanyokkal es tanulsagok levonasaval fogom magam felvertezni az ugyunkben elkovetkez? sotet id?kre, melyeket mar el?re latom kozelegni. Ami reputaciomat illeti, amennyiben megszenvedi ennek a g?g es gy?lolet megtestesulesenek armanyat, akkor nem eri meg a meg?rzesebe vetett faradozast... Vigaszt jelent, hogy a kulonbseg koztem es ezen egyen kozott az, hogy amennyiben ? ezen a napon elhalalozna, az egesz orszag unnepelne, mig ha en tennek igy, akkor sajnalkoznanak.” [36]

Ujra Charlestonban [ szerkesztes ]

George Peter Alexander Healy 1861-ben festett Beauregard-portrejanak reszlete. Az eredeti a National Portrait Gallery -ben lathato Washington, D.C.-ben

Beauregard keresere a Konfoderacios Kongresszusban lev? politikai szovetsegesei peticiot inteztek Davishez annak erdekeben, hogy visszakapja a parancsnoksagot a nyugati hadszinteren. Davis azonban tovabbra is duhos volt Beauregard eltavozasa miatt, es azt mondta neki, hogy akkor is a posztjan kellett volna maradnia, ha hordszeken kell vitetnie magat. ?Meg ha a vilag osszes embere kerne, hogy Beauregard tabornagyot helyezzem vissza beosztasaba, melyet mar Bragg tabornokkal toltottem be, akkor is visszautasitanam.” [37] Beauregard-t Charlestonba vezenyeltek, hogy lassa el Del-Karolina es Georgia katonai korzetenek parancsnoksagat 1862. augusztus 29-t?l oktober 7-ig. Ezt kovet?en kib?vitettek korzetet Del-Karolina, Georgia es Florida allamaira, melyet 1864. aprilis 18-ig igazgatott. [38] El?djet, John C. Pemberton vezer?rnagyot altabornaggya leptettek el? es Vicksburg vedelmenek parancsnoki teend?ivel biztak meg. [39]

Beauregard nem orult uj megbizatasanak, mivel azt gondolta, hogy kierdemelte a Konfoderacio egyik nagy hadseregenek vezeteset. Ennek ellenere sikeresen megakadalyozta Charleston elfoglalasat, amit az unios tengereszeti es szarazfoldi er?k 1863 folyaman megkisereltek. 1863. aprilis 7-en Samuel Francis Du Pont ellentengernagy , az unios blokadot kivitelez? South Atlantic Blockading Squadron parancsnoka pancelozott csatahajokkal tamadast inditott a Charlestoni obol ellen , melyet Beauregard er?inek hajszalpontos tuzersegi csapasai visszavertek. Juliustol szeptemberig Quincy A. Gillmore dandartabornok csapatai tamadast tamadasra vezettek a Morris-szigeten lev? Fort Wagner elfoglalasa es a kikot?, valamint a torkolat kozeleben fekv? er?ditesek elfoglalasa erdekeben. Ekozben John A. Dahlgren ellentengernagy a kibontakozo masodik ostromban megprobalta megsemmisiteni Fort Sumtert. Mivel ez utobbi hadm?velet kudarcba fulladt, a Morris-sziget sikeres elfoglalasa mar nem tudta fenyegetni Charlestont. [40]

Beauregard innovativ tengereszeti vedekez? modszereket alkalmazott, mint peldaul tengeralattjaro bevetesevel kiserletezett, a polgarhaboru idejen torpedonak nevezett tengeri aknakat alkalmazott. Torpedo-ramnek nevezett apro, gyors hajokat is alkalmazott, amelyek az orrbol kinyulo rudra er?sitett robbanoszerkezettel igyekeztek ellenseges hajok vizvonal alatti reszet tamadni. Mas konfoderacios tabornokok szamara is dolgozott ki strategiakat. Kezdemenyezte, hogy az allamok kormanyzoi talalkozzanak az Unio kormanyzoival a nyugati allamokban (ma ezt az Egyesult Allamok kozepnyugati reszenek nevezik), es segitsenek egy bekekonferencia letrehozasaban. A Davis-kabinet elutasitotta az otletet, de Davis politikai ellenfelei jocskan ki tudtak hasznalni a Kongresszusban folytatott politikai vitakban.

Beauregard el?terjesztett egy atfogo haborus strategiat is, melyben Lee hadseregeb?l elvont egysegek segitsegevel a nyugati hadseregeket er?sitette volna meg. A cel a Tennessee-ben lev? unios hadseregek megsemmisitese lett volna, ami egyuttal arra kenyszeritette volna Grantet, hogy enyhitse az ostromlott Vicksburgre nehezed? nyomast, es ezaltal olyan helyre vezette volna sereget, ahol az akar megverhet? lett volna. A konfoderacios hadsereg ezutan elfoglalta volna Ohiot, es ez arra osztonozhette volna a nyugati allamokat, hogy szovetsegre lepjenek a Konfoderacioval. Ekozben Angliaban torpedo-ram hajok flottajat epitettek volna fel, mellyel visszafoglaltak volna New Orleanst, es akar veget is vethettek volna a haborunak. Nincs arra mutato informacio, hogy ezt a tervet valaha is bemutattak a kormanyzatnak. [41]

A Floridaban allomasozo es a Jacksonville-t megtamado unios csapatokat eppen visszavert katonainak meglatogatasa kozben Beauregard taviratot kapott, miszerint felesege 1864. marcius 2-an meghalt. Caroline az unios megszallas alatt lev? New Orleansban elt es mar ket eve sulyosan beteg volt. Egy eszaki propagandat terjeszt? helyi sajtotermek azt a velemenyt hangoztatta, hogy ferje tevekenysege folott erzett neheztelese sulyosbitotta allapotat. Ezzel annyira felkorbacsolta a felhaborodast Beauregard ellen, hogy felesege temetesen 6000 ember tuntetett reszvetelevel. Nathaniel P. Banks tabornok g?zost bocsatott a rendelkezesre, amivel felszallitottak a holttestet a folyon, hogy szul?foldjen temethessek el. Beauregard kes?bb arrol irt, hogy hadsereg elen szeretne megmenteni ?megszentelt sirjat”. [42]

Richmond es Petersburg vedelme [ szerkesztes ]

1864 aprilisaban Beauregard mar csak keves katonai sikerre latott eselyt, mivel erezte, hogy Charleston ellen nem vezethetnek tobb tamadast, es a hadsereg-parancsnoksagra egyre nagyobb nyomas nehezedett. Betegszabadsagot kert, hogy felepulhessen kimerultsegeb?l es kronikus torokbetegsegeb?l, de ehelyett parancsot kapott, hogy jelentkezzen az eszak-karolinai Weldonban , a virginiai hatar kozeleben azert, hogy fontos szerepet jatsszon Virginia vedelmeben. Uj allomashelye, az Eszak-Karolina es Cape Fear katonai korzetehez tartozott ez volt Virginia allamanak a James Rivert?l delre es? resze. A korzetet aprilis 18-an sajat kezdemenyezesere atnevezte Eszak-Karolina es Del-Virginia korzetere. A konfoderacios hadsereg Ulysses S. Grant altabornagy kuszobon allo tavaszi hadjarata ellen keszult fel, es aggaszto volt, hogy a Richmondtol del fele vezet? kritikus fontossagu hadtapvonalakat esetleg megszakithatja ez a tamadas, elvagva ezzel a f?varost es Robert E. Lee hadsereget. [43]

?Semmi nem mutatja jobban a konfoderacios parancsnoki rendszer gyengeseget, mint a majus-juniusi taviratvaltas Davis Bragg, Beauregard es Lee kozott. Beauregard kitert kotelessege el?l, hogy meghatarozza, milyen segitseget kepes adni Lee-nek; Davis es Bragg nem vallaltak fol az elutasitassal szembemen? dontest. Az esemeny legerthetetlenebb mozzanata azonban az, hogy amikor Lee ismetelten segitseget kert, a f?parancsnoksagon senki sem gondolta, hogy Beauregard-t akar utasitani is lehetne a Lee-hez valo csatlakozasra. [44] ”

Mikor Grant meginditotta 1864-es hadjaratat Lee er?i ellen, Benjamin Butler meglepetesszer? partraszallast hajtott vegre a James Riveren, a Bermuda Hundred hadjarat kereteben. Beauregard a folfele, Davis elnok katonai tanacsadojava buktatott Braxton Braggel egyutt sikeresen kiharcolta, hogy kis hadseregeb?l ne kuldjenek segitseget a Richmondtol eszakra lev? Lee-nek. Igy idejeben beavatkozhatott, es Butler inkompetens hadvezetese miatt sikeresen elharitotta a Lee utanpotlasi vonalanak lancszemet kepz? virginiai Petersburg elleni fenyegetest. Miutan ez a terseg stabilizalodott, n?tt a nyomas, hogy adjon csapatokat Lee-nek. Beauregard a Cold Harbor-i csatahoz kuldott egy hadosztalyt Robert Hoke vezetesevel, de Lee surg?sen meg tobb er?sitest akart, es felajanlotta Beauregard-nak az Eszak-virginai hadsereg jobbszarnyanak vezeteset az egyuttm?kodes erdekeben. Beuregard passzivan elutasito modorban valaszolt: ?Kesz vagyok mindent megtenni a siker erdekeben, de katonai korzetemet nem hagyhatom el a hadugyminiszterium engedelye nelkul”. [45]

Beauregard 1864. junius 15?18. kozotti vedelmi harcai Petersburgnel

A Cold Harbor-i utkozet utan Lee es a konfoderacios f?parancsnoksag nem tudta kiszamitani Grant kovetkez? lepeset, de Beauregard strategiai erzeke azt sugta, hogy Grant at fog kelni a James folyon, es megprobalja elfoglalni Petersburgot, melyet csak csekely er?k biztositottak. Petersburg kulcsfontossagu vasuti csomopont volt a Richmondba aramlo utanpotlasi vonalon. Annak ellenere, hogy Beauregard megjosolta Grant m?veletet es kitartoan kerte a szektor meger?siteset, nem tudta meggy?zni feletteseit a veszellyel kapcsolatban. Junius 15-en az 5400 f?t szamlalo serege, melyben fiatalokat, katonakorbol kioregedetteket es a katonai korhazakbol osszeszedett jarokepes betegeket is felvonultattak, visszaverte az 16 000 f?s unios hadsereg tamadasat, melyet a masodik Petersburgi ukozet neven ismerunk. Beauregard sokat kockaztatott a Bermuda Hundredhez vitt veder?i kivonasaval, de helyesen gondolta, hogy Butler nem fogja kihasznalni a lehet?seget. A riziko vallalasa kifizet?d?nek bizonyult, mivel sikerult megtartani Petersburgot Lee hadseregenek beerkezeseig, s ezzel elete legkiemelked?bb hadseregparancsnoki teljesitmenyet nyujtotta. [46]

Beauregard Petersburg ostromanak kezdeti fazisaban is tovabb iranyitotta a vedelmet. Az augusztus 18?21-ig tarto Globe kocsma melletti csata eredmenyekent elvesztett Weldon vasut miatt sulyos kritikak kereszttuzebe kerult, hogy miert nem tamadott lenduletesebben es nagyobb er?kkel, ami vegul a Lee alatti beosztassal valo elegedetlensegehez vezetett. Onallo hadseregparancsnoki poszt elnyereset akarta elerni, de remenyeit lelohasztotta, hogy Lee Jubal A. Early altabornagyot valasztotta a Shenandoah-volgy elleni vallalkozas parancsnokanak, mely Washingtont fenyegette, illetve Davis elnok John Bell Hooddal valtotta fol az Atlantat egyre fogyo remennyel vedelmez? Joseph E. Johnstont. [47]

Visszateres a nyugati hadszinterre [ szerkesztes ]

1864 szeptembereben, Atlanta eleste utan Davis elnok fontolora vette John Bell Hood levaltasat, es megkerte Robert E. Lee-t, hogy tudja meg, vajon erdekelne Beauregard-t a Tennessee hadsereg vezetese. Beauregard-t erdekelte, de nem vilagos, hogy vajon Davis komolyan fontolora vette-e a levaltast, mert vegul annyiban hagyta a dolgot. Davis es Beauregard oktober 2-an Augustaban talalkoztak, ahol el?bbi felajanlotta utobbinak az ot deli allamra kiterjed? Department of the West adminisztrativ hivatal iranyitasat, benne Hood es Richard Taylor hadseregeivel. Ez azonban halatlan feladat volt, mindossze logisztikai es tanacsado kotelezettsegeket rott ra, valodi operativ iranyitasi hataskort nem adott, hacsak vegveszelyben nem kellett szemelyesen a hadsereg vedelme ala vonulnia. Ennek ellenere, hogy csinalhasson valamit, elfogadta a megbizatast. [48]

1864 ?szen a f? katonai m?veletek a Hood kezdemenyezte Franklin-Nashville hadjaratban folytak. Beauregard azon tanacsa ellenere inditotta ezt a Tennessee elleni tamadast, miszerint annak keves hadm?veleti es logisztikai ertelmet latja. Hood nem adta meg a korzet parancsnokanak jaro tiszteletet Beauregard-nak, terveit csak vonakodva kozolte, es hadm?veletei soran figyelmen kivul hagyta az utanpotlasi vonalat fenyeget? tenyez?ket, mialtal Beauregard nem tudta ellatni feladatat. Mikozben Hood Alabaman keresztul Tennessee-be indult William T. Sherman vezer?rnagy Atlantatol Savannah-ig tort el?re, mely Beauregard figyelmet megint Georgiara vonta. Elegtelen mennyiseg?, mindossze 20 000 f?re rugo csapatok felett diszponalva nem volt kepes eldonteni, hogy a partvideket, vagy Augusta kornyeket vedje, es mivel egyiket sem akarta megfosztani vedelmet?l, ezert csekely erejet nem tudta osszpontositani. Igy Sherman el?renyomulasat nem tudta sem megallitani, sem hatasosan kesleltetni. Emellett Sherman kivalo teljesitmenyt nyujtva tevesztette meg a Konfoderaciot kozvetlen es vegs? celja tekinteteben. Savannah december 21-en elesett, majd Sherman hadserege eszakra fordult es januarban elerte Del-Karolinat. December vegen Beauregard tudomasara jutott, hogy Hood hadsereget a nashville-i csataban sulyosan megvertek, es alig nehany ember maradt fegyverfoghato allapotban, akik megallithatnak Shermant. [49] [50]

Beauregard megprobalta szetaprozodott er?it osszpontositani, miel?tt Sherman elerte volna a Del-Karolina f?varosat, Columbiat . Richmondba kuldott taviratait hitetlenkedessel fogadtak. Davis es a vezerkari f?noknek kinevezett Lee nem tudta elhinni, hogy Sherman m?kod? utanpotlasi vonal nelkul nyomul el?re, espedig olyan sebesseggel, ahogy azt Beauregard jelentette. Februar 17-en Lafayette McLaws feladta Columbiat es Sherman csapatai felegettek a varost. Beauregard ekkor a kovetkez? taviratot kuldte Davisnek: ?Amennyiben az ellenseg Charlotte-on es Salisburyn keresztul betor Eszak-Karolinaba, amely majdhogynem bizonyos, hatarozottan szuksegesnek talalom 35 000 f?nyi gyalogsag es tuzerseg osszevonasat az utobbi ponton, abbol a celbol, hogy harcba bocsatkozzunk es megsemmisitsuk, majd ezt kovet?en mind er?nket Grant ellen koncentralva Washington ellen vonuljunk es a beke felteteleit diktalhassuk. Hardee es jomagam korulbelul 15 000 katonat tudunk osszegy?jteni Cheatham es Stewart egysegeit nem szamitva, mert azok valoszin?leg nem ernek oda id?ben. Ha Lee es Bragg tovabbi kb. 20 000 f?t fel tudnak szabaditani, akkor a Konfoderacio sorsa biztosithato.” Az elkepeszt?en hurraoptimista es a valodi korulmenyeket teljesen figyelmen kivul hagyni latszo taviratot Davis tovabbitotta a vezenyl? tabornoknak kinevezett Lee-nek, aki azt valaszolta ra, hogy a szandek ugyan dicseretes, de az eszkozok nyilvanvaloan hianyzanak hozza. A katonai, kormanyzati korokb?l szorgalmazni kezdtek Beauregard levaltasat. Ehhez csatlakozva Lee Beauregard gyenge egeszsegere hivatkozva azt ajanlotta az elnoknek, hogy valtsa fol Joseph E. Johnstonnal, ami 1865. februar 22-en megtortent. [50]

Beauregard egyuttm?kod? es udvarias volt Johnstonnal, de keser? kiabrandultsagot erzett. A haboru hatralev? reszeben Johnston beosztottja maradt es rutinfeladatokat vegzett, harcteri megbizatast nem kapott. Johnston Beauregard tarsasagaban talalkozott Davis elnokkel 1865. aprilis 13-an, es a konfoderacios hadseregr?l nyujtott attekintesuk segitett meggy?zni Davist, hogy Johnston talalkozhasson Shermannal es targyalhasson a megadasrol. 1865. aprilis 26-an az eszak-karolinai Durhamben mindketten letettek a fegyvert, es majus 2-an Greensboroban kegyelmet kaptak. Beauregard Mobile-ba utazott es egy szallitohajon visszatert szul?varosaba, New Orleansba. [51]

A haborut kovet? eletut [ szerkesztes ]

Az id?sod? Beauregard

A haboru utan Beauregard vonakodott kegyelemert folyamodni es h?segeskut tenni, de Johnston es Lee is unszoltak, ezert New Orleans polgarmestere el?tt 1865. szeptember 16-an letette az eskut. 1868. julius 4-en Andrew Johnson elnok szeles kor? kegyelmet adott konfoderacios tisztek szamara, amely Beauregard-ra is vonatkozott. Az amerikai allampolgarsaghoz tartozo hivatalviselesi jogot 1876. julius 24-en kapta vissza Grant elnok alairasaval, miutan peticiot intezett a Kongresszushoz, es torvenyben rogzitettek jogainak visszaadasat. [52]

Beauregard 1865-ben allasert folyamodott a brazil hadsereghez, de vegul elutasitotta az ajanlatot. Magyarazata szerint Johnson elnok Del irant mutatott joindulata miatt valtoztatta meg szandekait. ?Inkabb elek itt, szegenyen es elfelejtve, mintsem hogy megbecsultsegben es gazdagsagban furodjek egy idegen orszagban.” Szinten elutasitotta a roman es az egyiptomi ajanlatokat, hogy legyen parancsnoka a hadseregnek. [53]

Leven egesz eleteben a Demokrata Part tamogatoja, Beauregard a republikanusok elleneben fejtett ki politikai tevekenyseget a rekonstrukcio folyaman. A rekonstrukcio visszassagai folott erzett haragjaval magyarazhatoak a hazajaban maradassal kapcsolatos ketsegei es az idegen hadseregekkel valo kacerkodas, melyet 1875-ben zart le. Az allampolgari jogok erdekeben es a felszabaditott rabszolgak szavazati joga mellett ervel? Reform Partban fejtett ki tevekenyseget, remelve, hogy a negerek es a demokratak kozotti egyuttm?kodes megteremtesevel a radikalis republikanusokat kiszavazhatjak az allami torvenyhozasbol. [54]

Beauregard 1865 oktobereben a New Orleans, Jackson and Great Northern vasuttarsasag f?mernoke es felugyel?je lett, 1866-ban pedig a tarsasag elnokeve neveztek ki. 1870-ben ellenseges felvasarlas kovetkezteben elveszitette pozicioit. Emellett viszont a New Orleans and Carrollton Street Railway elnoki tisztjet is betoltotte 1866 es 1876 kozott, ahol kifejlesztett egy kabelmeghajtasu utcai vasuti kocsitipust. Beauregard felviragoztatta a tarsasagot, de 1876-ban a reszvenytulajdonosok levaltottak, amikor a ceg menedzsmentje folott kozvetlen ellen?rzest akartak szerezni. [55]

Louisiana State Lottery hatoldalan lathato alairasa

A ket vasuttarsasag igazgatoi szekenek elvesztese utan Beauregard civil mernoki hivatasat ?zve tobb mas cegnel toltott be kulonboz? allasokat, de egzisztenciajat csak 1877-ben, a Louisiana State Lottery Company, a Louisianai Lottotarsasagnal tortent munkavallalasa biztositotta. Konfoderacios tabornoktarsa, Jubal Anderson Early tarsasagaban elnokolte a lottohuzasokat es szamos nyilvanossag el?tti fellepest, mellyel elismertseget szereztek a vallalkozasnak. 15 evig a ket tabornok latta el ezeket a feladatokat, de ezt kovet?en a kozvelemenynek elege lett a kormanyzat altal tamogatott szerencsejatekbol es lottozasbol, es torvenyileg betiltottak ezt a tevekenyseget. [56]

Beauregard hadaszati temaju konyvei az 1863-ban kiadott Principles and Maxims of the Art of War , a Report on the Defense of Charleston , az 1891-ben megirt A Commentary on the Campaign and Battle of Manassas . Baratja, Alfred Roman konyvenek, az 1884-es The Military Operations of General Beauregard in the War Between the States -nek fel nem tuntetett tarsszerz?je volt. Szinten hozzajarult a Century Illustrated Monthly Magazine 1884 novemberi kiadasaban megjelent The Battle of Bull Run cim? cikk megirasahoz. Ezen id? alatt Beauregard es Davis cikkek hosszu sorat jelentette meg, amelyekben egymast okoltak a konfoderacios vereseg miatt. [57]

Beauregard 1879 es 1888 kozott a Louisiana allami milicia szarnysegedje volt. 1888-ban megvalasztottak a New Orleans-i kozmunkak felugyel? biztosanak. Amikor 1879-ben John Bell Hood es felesege tiz nyomorgo arvat maga utan hagyva meghalt, Beauregard ? befolyasat kihasznalva ? kiadatta Hood emlekiratait, es annak teljes jovedelmet a gyermekek szamara biztositotta. Virginia kormanyzoja Beauregard-t jelolte Robert E. Lee richmondi szobranak alapk?leteteli unnepsegenek szervez?jenek. Amikor Jefferson Davis 1889-ben meghalt, Beauregard elutasitotta a temetesi szertartas levezeteset, mondvan ?Orok ellensegeskedesben alltunk. Nem tudok ugy tenni, mintha sajnalnam, hogy elment, hiszen nem vagyok kepmutato”. [58]

Beauregard almaban halt meg New Orleans-ban. A halal oka szivgyengeseg, keringesi osszeomlas es valoszin?leg szivizomgyulladas volt. [59] Edmund Kirby Smith , a Konfoderacio utolso eletben lev? tabornagya bucsuztatta a gyaszszertartason, es foldi maradvanyait a Tennessee hadsereg kriptajaba, a tortenelmi Metairie temet?ben helyeztek orok nyugalomra. [60]

Beauregard emlekezete [ szerkesztes ]

Beauregard lovasszobra New Orleansban

A nyugat-louisianai Beauregard egyhazkozseget az egykori tabornagyrol neveztek el, szintugy mint a korabban az Egyesult Allamok katonai bazisat, Camp Beauregard -t, [61] valamint a Nemzeti Garda Pineville melletti bazisat Kozep-Louisianaban. [62]

Alabamaban , Lee megyeben Beauregard-rol neveztek el kulteruletet. [63] [64]

Alexander Doyle lovasszobra Beauregard-t abrazolja, amely New Orleansban, a Beauregard Circle-nel lathato, az Esplanade Avenue es a City Park talalkozasanal. Beauregard New Orleans-i lakhelyet ma Beauregard-Keyes haznak hivjak, es muzeumhazkent szolgal. [65]

Az amerikai polgarhaboru tortenetet szamos film feldolgozta mar. Beauregard tabornok szerepeben jatszott Donald Sutherland az 1999-es Hunley ? Harc a tenger alatt [66] cim? filmben, valamint karakteret ket epizodban is Chris Mekow alakitotta a Civil War: The Untold Story (2014) cim? amerikai sorozatban. [67]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Fort Sumter tajekoztatoanyag, National Park Service , Egyesult Allamok belugyminiszteriuma.
  2. ↑ Eicher, 124. es 323. o., valamint Williams, 103. o. szerint Beauregard beosztasanak hivatalos neve el?szor Department of the Potomac (majus 31.?junius 2.), kes?bb Alexandria Line (Alexandria vonal) (junius 2.?junius 20.), majd vegul Confederate Army of the Potomac ( Potomac-hadsereg (Konfoderacio) ) (junius 20.?julius 21.). Utobbit a Bull Run-i utkozetet kovet?en Joseph E. Johnston egyesitette a Shenandoah hadsereggel es atvette folotte a parancsnoksagot, ebb?l szuletett meg az Eszak-Virginiai hadsereg . Beauregard ragaszkodott kozvetlen parancsnoksaga alatt marado egysege Potomac hadsereg elnevezesehez, noha valojaban 1862. marcius 4-ig beosztott hadosztalyparancsnokka valt Johnston iranyitasa alatt.
  3. ↑ McDowell Beauregard West Point-i osztalytarsa volt.
  4. ↑ A konfoderacios harci lobogo angol elnevezese Stars and Bars hasonloan hangzatos nev, mint az Amerikai Egyesult Allamok lobogojanak neve, a Stars and Stripes (?csillagos-savos lobogo”).

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Williams, 1955  3. o
  2. ↑ Detzer, Allegiance  207. o
  3. ↑ Williams, 1955  5. o
  4. ↑ Williams, 1955  6. o.  Woodworth, 1990  72. o.
  5. ↑ Eicher, 2001  123?124.
  6. ↑ Williams, 1955  33. o.  Woodworth, 1990  73. o.
  7. ↑ USPTO
  8. ↑ Williams, 1955  41. o
  9. ↑ Williams, 1955  44. o
  10. ↑ a b c Hattaway, Taylor  21. o
  11. ↑ Williams, 1955  45. o.  Woodworth, 1990  75. o.
  12. ↑ Cochran  144. o
  13. ↑ Basso, 1933  29. o.
  14. ↑ Williams, 1955  35. o
  15. ↑ Williams, 1955  203?205. o.
  16. ↑ Detzer, Allegiance  207. o
  17. ↑ Williams, 1955  47?50. o.  Woodworth, 1990  75. o.
  18. ↑ Eicher, 2001  123?124.
  19. ↑ Gallagher, 1991  85. o.  Eicher, 2001 123., 807. o.
  20. ↑ Hattaway, Taylor  21. o.
  21. ↑ Detzer, Allegiance  208. o.
  22. ↑ Detzer, Allegiance  272?301. o.  Williams, 1955  57?61. o.  Civil War Home
  23. ↑ Williams, 1955  66?80. o.
  24. ↑ Detzer, 2004  172?173. o.
  25. ↑ Lee's Lieutenants  50-61. o.
  26. ↑ Williams, 1955  81?85. o.
  27. ↑ Davis  248. o
  28. ↑ Williams, 1955  91?92. o.
  29. ↑ Stars and Bars
  30. ↑ a b Williams, 1955  109?110. o.  Hattaway, Taylor  23. o
  31. ↑ Coski, 2005  9. o
  32. ↑ Williams, 1955  96?112. o.  Woodworth, 1990  76?77. o.
  33. ↑ Williams, 1955  113?132. o.  Woodworth, 1990  99?102. o.  Cunningham, 2007   99. o., 138?40. o., 277?280. o.  Eicher, 2001   124. o.  Hattaway, Taylor  23-24. o
  34. ↑ Williams, 1955  148?149. o.  Woodworth, 1990  102?103. o.  Cunningham, 2007  323?327. o.
  35. ↑ Williams, 1955  150?159. o.  Woodworth, 1990  103?106. o.  Cunningham, 2007  387?396. o.  Kennedy, 1998  52?55. o.
  36. ↑ Broadwater  76-77. o.
  37. ↑ Williams, 1955  165. o.
  38. ↑ Eicher, 2001  124. o.
  39. ↑ Williams, 1955  166. o
  40. ↑ Reed, 1978  263?320. o.; Williams, 1955  177?196. o.  Wise, 1994  1?204. o.  Kennedy, 1998  191?194. o.
  41. ↑ Williams, 1955  167?168. o. 181?183. o., 203?204. o.  Hattaway, Taylor  25. o
  42. ↑ Williams, 1955  204?205. o.
  43. ↑ Williams, 1955   207?208. o.  Eicher, 2001 124. o.
  44. ↑ Williams, 1955  225. o.
  45. ↑ Williams, 1955  208?225. o.  Kennedy, 1998 278. o.
  46. ↑ Williams, 1955  225?235. o.  Gallagher, 1991  90. o.  Kennedy, 1998  352?353. o.
  47. ↑ Williams, 1955  236?238. o.  Gallagher, 1991  90. o.
  48. ↑ Williams, 1955  239?242. o.  Woodworth, 1990  293. o.  Hattaway, Taylor  25?26. o
  49. ↑ Williams, 1955  243-250. o.  Woodworth, 1990  296. o.
  50. ↑ a b Brown
  51. ↑ Williams, 1955  251-256. o.  Eicher, 2001  124. o.
  52. ↑ Williams, 1955  257?261. o.
  53. ↑ Williams, 1955  262?265. o.
  54. ↑ Williams, 1955  266?272. o.  Hattaway, Taylor  26. o.
  55. ↑ Williams, 1955  273?286. o.  Hattaway, Taylor  27. o.
  56. ↑ Williams, 1955  291?303. o.  Hattaway, Taylor  27?28. o.
  57. ↑ Eicher, 2001 124. o.  Williams, 1955  304?318. o.  Hattaway, Taylor  28?29. o
  58. ↑ Eicher, 2001 124. o.  azonos  HT2829
  59. ↑ Welsh  19. o
  60. ↑ Williams, 1955  328. o.  Eicher, 2001 124. o.  Gallagher, 1991  90. o.  Hattaway, Taylor  29. o
  61. ↑ Camp Beauregard (angol nyelven). alexandria-louisiana.com. (Hozzaferes: 2015. januar 29.)
  62. ↑ J. Levy Dabadie Correctional Center (angol nyelven). corrections.state.la.us. [2010. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. januar 29.)
  63. ↑ Beauregard (angol nyelven). geonames.usgs.gov. (Hozzaferes: 2015. januar 30.)
  64. ↑ Kulterulet angolul, unincorporated area (magyar nyelven). anglofon.hu. (Hozzaferes: 2015. januar 30.)
  65. ↑ Beauregard-Keyes House
  66. ↑ Hunley - Harc a tenger alatt (1999) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  67. ↑ Civil War: The Untold Story az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Forrasok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a P. G. T. Beauregard cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Beuregard eletevel foglalkozo irodalom [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

El?z?
Richard Delafield 		Az Amerikai Egyesult Allamok katonai akademiajanak szuperintendasa
1861 		Kovetkez?
Richard Delafield

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=P._G._T._Beauregard&oldid=27173833 ”