A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
panhellen jatekok
az
antik Gorogorszag
negy nagy sportfesztivaljanak osszefoglalo neve:
A jatekok egy negyeves ciklust alkottak, ami az egyik
gorog id?szamitas
alapjat kepezte. Az olumpiai jatekok jelentettek a kezd?pontot, a ciklus (olimpiasz) els? evet. A nemeai es iszthmoszi jatekokat a masodik evben tartottak, kulonboz? honapban, a harmadik evben pedig a puthoi jatekokat, a negyedik evben pedig megint a nemeai es iszthmoszi jatekokat. Utana a ciklus a kovetkez? evben kezd?dott elolr?l. Ilyen szervezes mellett egy atleta minden sportjatekon reszt tudott venni.
A resztvev?k az egesz gorog vilagbol johettek, a gyarmatokat (
apoikia
) is beleertve, de a resztvev?knek valoszin?leg eleg gazdagnak kellett lenniuk, hogy allni tudjak az edzes, utazas, szallas es egyebek koltsegeit. A n?k es nem gorogok ki voltak zarva, ritka kivetelekkel, mint
Nero
eseten. A n?k szamara ugyanakkor letezett kulon verseny mashol.
A f? versenyszamok a
kocsiverseny
,
birkozas
,
okolvivas
,
pankracio
,
stadionfutas
es a
pentatlon
(birkozas, stadionfutas,
tavolugras
,
gerelyhajitas
,
diszkoszvetes
) voltak. A kocsiverseny kivetelevel minden versenyszamot meztelenul hajtottak vegre.
Az olumpiai jatekok irott tortenete
i. e. 776
-tal kezd?dik, de tortenetuk valojaban evszazadokkal korabban kezd?dott. A masik harom jatekokat az
i. e. 6. szazadban
alapitottak.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
