Palos kolostor
A kolostor romjai legi felvetelen
Orszag	Magyarorszag
Telepules	Budapest II. kerulete
Elhelyezkedese
Palos kolostor Pozicio Budapest terkepen
e. sz. 47° 31′ 36″ , k. h. 18° 57′ 21″ 47.526666666667 , 18.955833333333 47.526667°N 18.955833°E Koordinatak : e. sz. 47° 31′ 36″ , k. h. 18° 57′ 21″ 47.526666666667 , 18.955833333333 47.526667°N 18.955833°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Palos kolostor temaju mediaallomanyokat.

Budaszentl?rinci palos kolostor Budapest mai II. keruleteben , a Szepjuhaszne felett allt. A 13 .? 14. szazadban palos szerzetesek telepedtek meg itt, a Janos-hegy es a Nagy-Hars-hegy hagojaban , es kolostort letesitettek.

Tortenete [ szerkesztes ]

A mai Budakeszi ut 91?95. sz. teleknel Szent L?rincnek szentelt kapolnat letesitettek, amelyr?l 1290 -es forras maradt fenn. A kapolnat egy remete gondjaira biztak. ^[1] A helyet utobb Budaszentl?rinc nek neveztek.

1300 korul alapitotta meg L?rinc, a rend negyedik eloljaroja Budaszentl?rincet. ^[2] A kolostor sokszog zarodasu els? templomanak szentelye korbeepitette a korabbi kapolna szentelyet. Az els? templom szentelyenek eszaki es deli falait kozvetlenul a regi falak mellett epitettek fel. Az egyhajos templom szentelye valoszin?leg harom szabalyos szakaszu bordas keresztboltozatot kapott. A templomhoz eszakrol csatlakozott a kereng?, mely teglalap alaku volt, megpedig ugy, hogy a keleti es a nyugati oldal volt a hosszabb. A 10 x 15 meteres udvart 2,2 meter szeles kereng?folyoso fogta korbe. ^[3] A keleti oldalon talalhato kaptalanteremhez keletr?l ket szakaszos, bordas keresztboltozatu perjeli kapolna csatlakozott. A kolostort vagy annak egy reszet kerit?fal vette korul.

1381-ben Velenceb?l Budaszentl?rincre kerultek a rend nevadojanak, Remete Szent Palnak a foldi maradvanyai es ekkor nagyszabasu epitkezesek kezd?dtek a kolostorban. ^[4] Az els? kolostortemplomot ereklyekapolnava epitettek at, melynek soran a szentelyet is atalakitottak, amely ezutan a nyolcszog negy oldalaval, azaz tengelysarkos modon zarodott. Az els? kolostortemplom hajojat elbontottak az egykori hajo keleti negyedenel es a deli oldalon falakkal elrekesztve folyosokat alakitottak ki, a hajo maradekabol pedig udvar lett. Az igy kialakitott kett?s udvar es a folyosorendszer valasztotta szet a kolostori reszeket a zarandokok altal hasznalt reszekt?l. Mar a 14. szazadi epitkezesek tervezesekor nagyszamu zarandokkal szamolhattak az epittet?k. ^[5] Remete Szent Pal budaszentl?rinci sirja 1381 utan a csodas gyogyulasok hire miatt lassankent orszagos hirnevre tett szert. ^[6] A siremleket a budaszentl?rinci kolostorba latogato zarandokok a szerzetesi clausura megsertese nelkul is felkereshettek es fogadalmukat maganal a siremleknel valthattak be, ott helyezhettek el fogadalmi targyaikat es talalkozhattak a szent test ?rzesevel megbizott palos szerzetessel, akinek feltehet?leg jegyz?konyvbe mondtak a veluk megtortent csodas esemenyt. Az 1460-as evekben szuletett Hadnagy Balint kapta feladatul, hogy gy?jtse ossze a Szent Pal ereklyeknel tortent csodakat. 1511-ben megjelent kiadvanya a remeteszent kozbenjarasara 1422 es 1505 kozott tortent csodas gyogyulasok valogatasat adja kozre. ^[7]

Az 1381-es ev kapcsan egy masik fontos esemeny is tortent a budaszentl?rinci palos kolostor eleteben. Ekkor adomanyozta ugyanis a budai varnegyed EK-i sarkaban talalhato Regi kiralyi haz epuletet a rend f?kolostoranak Nagy Lajos kiraly, tobbek kozott azert, hogy ha valamilyen veszely fenyegetne a kolostort, akkor ide menekithessek az ereklyeket. A Regi kiralyi haz epulete a mai Tancsics Mihaly utca 7-9. szamu telkeken emelkedett. A 15. szazad els? negyedeben a palos rend ezt a hazat egy Kozeps? utcaban lev? hazra (ma Fortuna utca 4.) cserelte. A palos nagy haznak emlegetett epuletben 1490-ben Remete Szent Pal ereklyeit mintegy ket honapig ?riztek, mint err?l Hadnagy Balint leirasaibol ertesulunk.

A szentl?rinci kolostor Zsigmond kori epitkezeseir?l nincs irott forrasunk. A regeszeti kutatasok tanusaga szerint a korszak vege fele a keleti kereng?folyoso kuls? nyugati falat elbontottak, hogy igy itt egy 11 meter szeles kaptalantermet alakitsanak ki. Az 1480-as evekben tobb epitkezes is zajlott a kolostorban. A 15. szazad 80-as eveiben, valoszin?leg 1488-ban rendbehoztak a szentl?rinci kolostor ciszternajat. Ugyanebben az id?ben a kereng?t is atepitettek. 1488-ra keszult el a Szent L?rinc egyhaz deli oldalan egy kapolna Budai Kovacs Marton koltsegen, aki egesz eleteben vinceller volt, es akit a Szent L?rinc kolostorban temettek el. A kapolnat a haromhajos templom deli mellekhajojanak szentelyehez igazitottak keleten. A Remete Szent Pal ereklyekapolnat is atepitettek, melynek szentelye ezutan a nyolcszog ot oldalaval zarodott. Valoszin?leg a kapolna szakaszolasat is megvaltoztattak, a korabbi nyujtottabb boltmez? helyen harom szabalyos nyolcszogoldalakkal kepzett szakaszt alakitottak ki. 1486-ra a Szent Pal tiszteletere epitett kapolna az ablakok magassagaig elkeszult, de az epitkezest csak 1492-ben fejeztette be Tharispan Albert budai varnagy.

A rendf?noki tisztet 1484 es 1488 kozott betolt? Szombathelyi Tamas testver idejen Denes testver, k?farago bamulatos m?veszettel keszitette el a szent siremleket, amelyben a sirkapolna atepitesenek befejeztevel 1492-ben helyeztek el az ereklyeket. Amikor a kolostort a torokok 1526-ban kifosztottak, a siremlek fed?lapjat leloktek es harom darabra tortek, vagyis az emleket fed?lappal lezart szarkofagkent kepzelhetjuk el. A szarkofag oldalait attort, szamarhatives-merm?ves tablak alkothattak, a szamarhativ csucsan er?teljes fialeval. Ennek ket oldalan, az iv feletti mez?kben jelenetek kaptak helyet. A legnagyobb toredek heraldikailag bal oldalan egy fa lombkoronajanak reszlete lathato. Ett?l jobbra fiale figyelhet? meg, amely eredetileg a k? fels? sikja fole futott. A jobb oldalon felh?k felett ket angyal lepelben emeli a halott Szent Pal meztelen felalakkent abrazolt lelket az egbe, ahol ujabb felh?retegb?l a lelket varo ket isteni kez nyulik ki. A siremlek masik nagyobb darabjan a mandula formaju dicsfennyel keretelt Atyaisten toredekes abrazolasa lathato. Dus szakallu, koronas feje mogul fenysugarak tornek el?, csillagokkal diszes szegely? palastjat melle el?tt kapcsokkal fogja ossze, a palast nyilasan at latszik a stolanak a mell el?tt keresztben futo savja. A palast alol kibukkano jobb kez a figura oleben nyugszik.

A 16. szazadban, 1508 utan ujabb epitkezesek tortentek a kolostorban. A haromhajos templom uj, nagyobb szentelyt kapott, ami a regi diadaliv vonalatol indult, negy szakaszon epult, keleten sokszogzarodassal. Boltozata gazdagon kikepzett csillaghalos rajzolatu volt. Az uj tizszog alaprajzu gy?lesterem pedig a korabbi perjeli kapolnak helyen epult fel. 1526-ban a mohacsi csata utan a torokok Budaig eljutva elpusztitottak a kolostort. Gyongyosi rendtortenete szerint: ?A templomban a ragyogo festmenyek, a csodalatos korus, a koltseges mestermunkak, a kivalo orgona es minden mas a nagy t?zben elegett, es igy a szentely mennyezete is beomlott. Az oltarokat leromboltak, a kepeket csufosan osszeszabdaltak, a sirokat felforgattak. Szent Pal marvanykoporsojanak finoman faragott fed?lapjat durvan leloktek, es harom darabra tortek.” Utolso irott adatunk a kolostorrol 1540-b?l szarmazik, amikor Imre altalanos perjel a szentl?rinci kolostorbol tiltakozik az elefanti perjelnek Baracskay Pallal kotott egyezsege ellen. A kereng?t?l nyugatra talalhato nagy kovekb?l rakott udvaron egy 1546-ban vert penz, a pinceben pedig egy 1586-os penz kerult el?. Ez alapjan ugy t?nik, hogy a kolostor egyes reszei csak reszben pusztultak el es a 16. szazad folyaman id?legesen hasznaltak is ?ket.

A palosok Budaszentlorinc pusztulasa utan Mariavolgybe helyezik at a rendi vezetest. 1627-ben arrol ertesulunk, hogy a budai pasa a szentl?rinci kolostor koveib?l er?sitteti meg a budai er?ditmenyeket. Buda 1686-os visszafoglalas utan a palos rend nem koltozik vissza egykori f?kolostoraba, hanem Pesten epit uj templomot es kolostort. A mai Egyetemi templom nevezetes volt vasarnapi predikacioirol, amelyeket jol kepzett palos atyak tartottak. A pesti rendhaz hires konyvtara (ma a budapesti Kozponti Papnevel? Intezet [Seminarium Centrale]) lett a formalodo szellemi elet egyik kozpontja.

1756. aprilis 13-an Batthyany Jozsef grof tanusitja, hogy jelen volt annak a canonica visitationak a lefolytatasanal, melyet a Buda teruleten fekv? bizonyos romok megvizsgalasara rendeltek el. A budai varat a Becsi kapun keresztul nyugat fele elhagyo bizottsag megtalalja es azonositja a hires egykori szentl?rinci

monostor romjait. 1822-ben megjelent munkajaban Schams is megemlekezik a romokrol. A valoszin?leg Jankovich Miklossal azonosithato szerz? gyerekkoraban latta a romokat es akkor azok meg embermagassagig alltak. A szerz? latta a templom ketszer hat oszlopat, het oltaranak ep asztalat, valamint tobb marvanysirkovet is sikerult megfigyelnie. 1826-ra a romok azonban annyira lepusztultak, hogy mar alig talalta meg a templomot. Romer Floris

1864-ben reszletesen leirta es nehany rajzon megorokitette a kolostor maradvanyait. 1868-ban Rupp Jakab azt irta, hogy, amikor tobb mint 40 evvel korabban az erdo s?r?jeben fekv? romokat maga is megvizsgalta, akkor keves kiallo falat figyelt meg, az altala Szent Pal kapolnanak tartott epulet belsejeben meg nehany lab magasan allo falakon szent kepeket lehetett latni es egy lepcs?t, mely alkalmasint a szoszekhez vezetett.

Regeszeti feltaras [ szerkesztes ]

A kolostor regeszeti feltarasa 1846?1847-ben kezdodott Henszlmann Imrenek a vezetesevel, Bugat Pal akkori telektulajdonos engedelyevel. Noha azutan hivatalosan az asatasok abbamaradtak Erber Janos volt Janoshegyi vendegl?s elbeszeleseb?l Garady Sandor kes?bb megtudta, hogy Bugat fiai, sajnos, alighanem kevesebb szakertelemmel folytattak azokat. Legkozelebb szabalyos asatasra 1934-ben kerult sor. ?A templom es kolostor maradvanyainak kiasasat a Budakeszi-ut 93. sz. telken a telek tulajdonosanak, dr. Legrady Ottonak engedelyevel 1934. oktober ho 24-en kezdettuk meg es december ho 6-an a teli id?jaras bealltaval hagytuk abba. Utana a telek tulajdonosaval targyalasok indultak meg a teleknek csere utjan valo megszerzesere. Ezek

a targyalasok eddig (1943-ig!) nem vezettek eredmenyre es igy az asatasokat folytatni nem volt modunkban.” irja Garady.

A masodik vilaghaboru utan 1949-ben Gerevich Laszlo es Zolnay Laszlo, 1958-ban pedig Nagy Emese folytatta a regeszeti kutatasokat. A sokszog?

epitmenyben, illetve kornyeken negy epitesi periodust is megfigyelt az asato. 1961-t?l 1985-ben bekovetkezett halalaig ismet Zolnay iranyitotta a regeszeti munkakat. Ekkor tarta fel a terulet ENy-i sarkaban talalhato tornyot, a haromhajos templom deli oldalkapolnajat, a haromhajos templom reszletet, de dolgozott a kolostor egyeb teruletein is. 1985 -t?l 1994-ig Bencze Zoltan vezetesevel folytatodtak az asatasok. Az ekkor megkezdett del-eszaki iranyu szisztematikus feltarasok a kereng?ig jutottak. Az 1980-as es 1990-es evek eredmenye, hogy helyreallitasra kerult az ereklyekapolna, joreszt a haromhajos

templom es annak deli oldalkapolnaja. 2001 augusztusara felepult egy allando oltar a haromhajos templom els? szentelyeben, ahol a palos atyak augusztusban, a L?rinc napi szentmiseket szoktak celebralni. A terulet gondozoja, a Pilisi Parkerd? Rt. pedig szepen rendben tartja a helyreallitott romokat.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• ↑   Bencze Zoltan?Szeker Gyorgy, 1993.: Bencze Zoltan – Szeker Gyorgy: A budaszentl?rinci palos kolostor. (magyarul) Budapest: Budapest Torteneti Muzeum. 1993. 1?82. o. = Monumenta historica Budapestinensia, 8. ISBN 9789637096396 Hozzaferes: 2022. augusztus 8.  
• Budapest lexikon I. (A?K). F?szerk. Berza Laszlo. 2., b?v. kiad. Budapest: Akademiai. 1993. 272?273. o. ISBN 963-05-6410-6  
• Emil, Ludwig (2005. december 24.). ?Budaszentl?rinc palos kolostora” (magyar nyelven). Magyar Nemzet Magazin .  
• Sarbak Gabor: Hadnagy Balint: Remete Szent Pal gyogyito csodai. Miracula Sancti Pauli primi heremite. Hadnagy Balint palos rendi kezikonyve , 1511. Debrecen . In Sarbak Gabor: Medicina renata. Reneszansz orvostorteneti szoveggy?jtemeny. Budapest: Semmelweis Orvostorteneti Muzeum, Konyvtar es Leveltar. 2009. Hozzaferes: 2022. augusztus 8.  
• Kovacs Adrienne (f?szerk.): Palosok: A Magyar Palos Rend. (magyarul) 4. javitott es b?vitett kiadas. [Hely nelk.]: Magyar Palos Rend. 2019. 42. o. ISBN 978-615-80094-2-3 Hozzaferes: 2022. augusztus 8.  
• Csejoszki, Mihaly Kalman (2021. junius 23.). ? Kalman Peregrin: Mindszenty, Tomek, Barankovics - Arcvonasok es fordulopontok a keleti politika vilagaban. Budapest, Szent Istvan Tarsulat, 2020, 195 o. ”. Egyhaztorteneti Szemle 22 (4), 168?170. o. DOI : 10.54231/etszemle.2021.4.10 . ISSN 1587-026X .  
• Mult-kor az egykori kolostorrol (magyar nyelven). Mult-kor , 2005. februar 14.
• Magyar Palos Rend (magyar nyelven)
• Budapest es kornyekenek palos kolostorai ≫ Szent L?rinc monostor, Budaszentl?rinc (magyar nyelven). A Palos rend epiteszeti emlekei
• Budaszentl?rinci palos kolostor es templom romjai . M?emlekem.hu . (Hozzaferes: 2015. november 15.)
• Horvath Gabor: O Frater Gregori! En curavit me Sanctus Paulus! Gguarigione e visione per l’intervento di San Paolo Primo Eremita di Budaszentl?rinc. In: Deliberationes, IV. evf. 1. sz., 2011. 51-82.
• Horvath Gabor: Remete Szent Pal budaszentl?rinci szentelye es szarkofagja. In: Episcopus, Archiabbas Benedictinus, Historicus Ecclesiae. Tanulmanyok Varszegi Asztrik 70. szuletesnapjara. Bp. 2016. 213-224.