Ujszovetseg
Mate Mark Lukacs Janos Cselekedetek Roma 1Korinthosz 2Korinthosz Galata Epheszosz Filippi Kolossze 1Thesszalonika 2Thesszalonika 1Timotheosz 2Timotheosz Titusz Filemon Zsido level Jakab 1Peter 2Peter 1Janos 2Janos 3Janos Judas Jelenesek
Sablon:Az Ujszovetseg konyvei m v sz

Pal els? levele a thesszalonikaiakhoz a Biblia ujszovetsegi reszenek egyik irata. ^[1]

A tesszalonikaiakhoz irt els? level nagy valoszin?seg szerint Pal apostol levelei kozul az els?, amelyet Kr.u. 50 - 52 korul irt, ami altal sokak szerint a legregibb fennmaradt kereszteny dokumentum. ^[2] Pal apostol a levelet Korinthoszban irta, miutan misszios tarsa, Timoteus visszatert Macedoniabol , es elbeszelte a tesszalonikai egyhazkozosseg korulmenyeit (ApCsel 18,1-5; 1Tessz 3,6). A level legnagyobb resze szemelyes termeszet?, a ket utolso fejezet kivetelevel, ahol mintegy mellekesen egy vitatott tanitast fejt ki. A level f? uzenete: A kereszteny oromhirnek hittel valo elfogadasa a megtertek eletenek teljes atalakulasahoz vezetett, ami egyben a zsidok es a poganyok ertetlenseget, elutasitasat es az uldozest is kivaltotta. Ez olyan helyzet azonban, amely lenyegileg hozzatartozik a kereszteny elethez. A Krisztus altal elnyert szabadulas oromhire nem mas, mint Isten Szava , mely bizalmat, remenyt, megszentel?dest, uj es igaz eletmodot, testveriseget es szeretetet eredmenyez, es reszesit a Feltamadott eleteb?l. A keresztenyek tehat nyugodt bizalommal varhatjak Krisztus eljovetelet es az eljovend? eletet.

A level megirasanak korulmenyei [ szerkesztes ]

A szerz?, a megiras helye es ideje [ szerkesztes ]

Az egyhazatyak a legkorabbi id?kt?l kezdve hasznaltak, ^[3] valamint egyontet?en Pal apostolnak tulajdonitottak a levelet. ^[4]

A modern bibliakritika ketsegbe vonta a Pal-i szerz?seget, illetve a level egyseget. A 19. szazad vegen az ugynevezett tubingeni iskola ( Ferdinand Christian Baur , G. Volkmar, C. F. Holsten), es R. Scott teljesseggel tagadta a level autenticitasat, de jelenleg ezek a ketelyek eloszlottak a bibliatudosok koreben. Masok (pl. K.-G. Eckart, W. Schmithals, H.-M. Schenke, Rudolf Pesch) a level egysegevel, ^[5] vagy sertetlensegevel nem ertettek egyet, akik nezeteire W. G. Kummel ( 1965 ) fogalmazott meg komoly ellenveteseket. Ma altalaban csak a nemet teruleteken tartjak magukat ezekhez a nezetekhez. Olyan kutatoi velemenyek is vannak, hogy a 2,13-16 ? mivel er?sen zsidoellenes hangvetel? ? egy kes?bbi betoldas eredmenye. J. Coppens es G. E. Okeke vilagitott ra arra, hogy ezen nezetek mogott els?sorban teologiai vagy ideologiai ervek allnak, mintsem tortenelmi vagy irodalmi ertek?ek. A level autenticitasa tehat a 20. szazad masodik harmadatol kezdve mar nem vitatott, igy szerz?jenek Pal apostol tarthato, amit mind bels?, mind kuls? ervek megfelel?en alatamasztanak.

A cimzesben Pal mellett Szilvanusz es Timoteus nevei is olvashato, es Lukacs evangelista elbeszelese szerint is ez a harom szemely predikalt Tesszalonikaban (ApCsel 17,4. 14). Azonban a f? szerz? Pal, amit mar az 1Tessz 2,18 sejtet, mert a tobbes szambol itt egy felmondatra egyes szam lesz: ?el akartunk menni hozzatok, en Pal ismetelten is ”. Par sorral tovabb aztan a ?tulajdonkeppeni szerz?” azonossaga egeszen vilagossa valik, mert bar a tobbes szamu alany megmarad, Timoteust nem zarja magaba, hanem egyedul Palra vonatkozik: ?Ezert, mivel nem birtuk tovabb, elhataroztuk, hogy egyedul maradunk Athenben es elkuldtuk hozzatok Timoteus testverunket.” Itt Pal erdekes modon ugy probal a misszios ?team” neveben, tehat ?kollektiv” modon beszelni, hogy kozben vilagos: ? a misszios munkanak egyszemelyes feje, es a levelben kifejez?d? tekintely is szemelyehez kapcsolodik.

A level adataibol megallapithato, hogy Pal apostol Korinthoszban irta a levelet, kozvetlenul azutan, hogy megerkezett masodik misszios utja soran a varosba, azaz Kr. u. 50 -ben vagy 51 -ben, esetleg 52 -ben.

Altalanos helyzetkep [ szerkesztes ]

Kr. u. 51-ben a Romai Birodalom csaszara Claudius volt, aki 41 -t?l 54 -ig uralkodott. Csaszarsaga alatt a birodalom a ‘Pax Romana’-t elvezte, bar a kezdetben tiszteletben tartott koztarsasagi intezmenyeket egyre jobban a tekintelyelv?seg valtotta fel, mint hatalmi elv. A gazdasagi elet, kulonosen a kereskedelem viragzott birodalom szerte. Szinte mindenutt hatalmas epitkezesek folytak, templomok, szinhazak es agorak szulettek.

Atfogo, direkt modon torten? keresztenyuldozes ez id? tajt meg nem volt. Els?sorban a zsidosag reszer?l keletkeztek kereszteny-ellenes tamadasok, amik f?leg Palesztinaban tortentek. Kr. u. 44 -ben tudunk egy jelent?sebb uldozesr?l, amelyet a jeruzsalemi zsido vezet?k szitottak Krisztus els? kovet?i ellen, es a hagyomany tud meg kulonboz? uldoztetesekr?l, amelyeket azonban mar a romai hatosagok vezettek. Roma a keresztenyeket egy felforgato, illegalis mozgalomnak (szektanak) tekintette, de tulzottan nem akart beleavatkozni ebbe a ‘zsido ugybe’, hiszen a judaizmus egyik agat latta benne. A zsidosag azonban mar a kezdetekt?l, a 30 -as evekt?l ellensegesen viseltetett a keresztenyekkel szemben.

A kereszteny egyhaz ebben az id?ben f?leg Judeaban , Szamariaban es Antiochia varosaban tevekenykedett. A hiv?k szama meg csak par ezer f? lehetett. Pal masodik misszios utjanak kezdete el?tt, melynek soran Tesszalonikaban is jart, Kr. u. 49 -ben tartottak meg a jeruzsalemi zsinatot , melyben vegre tisztaztak a poganykeresztenyek helyzetet az Egyhazban es kimondtak a korulmeteles szuksegtelenseget is. Itt hagytak jova Szent Pal m?kodeset is a poganyok kozott, es ismertek el mint apostolt.

A cimzettek [ szerkesztes ]

Tesszalonika [ szerkesztes ]

Az Egei-tenger partjain fekv? Tesszalonika (Thesszaloniki, Szaloniki ) Macedonia tartomany szekhelye volt. A varos viragzo kereskedelemmel es forgalmas kikot?vel rendelkezett. A Via Egnatia atvezetett a varoson, ami az Adriai-tengert kototte ossze az azsiai teruletekkel. Lakossaga par szazezer lehetett. ?slakossaga macedon gorog volt, de az itt talalt feliratok sokfele nemzetet emlitenek. Nagy szamban lehettek itt zsidok is, akik zsinagogaval rendelkeztek.

A varost a macedonok alapitottak Kr.e. 315 -ben. Augustus csaszartol nyerte el a szabad varosi ( civitas libera ) privilegiumot. A varosnak szenatusa es nepgy?lese is volt (ApCsel 17, 5.), magisztratusait politarchaknak hivtak (ApCsel 17, 8.). Ezen privilegiumok miatt minden bizonnyal halasak voltak a romai hatosagnak; tiszteltek Roma istenn?t es az isteni Augustust, valamint a szentelyek maradvanyaibol itelve a keleti istensegeket is.

A kozosseg [ szerkesztes ]

Az Apostolok cselekedetei tanusaga szerint a varosban a zsidok kozul nem sokan tertek kereszteny hitre, a Pal altal alapitott kozosseg csaknem kizarolag gorog, azaz poganykereszteny volt. Ezt a level is alatamasztja, ahol a zsidokereszteny elem egyaltalan nem jatszik szerepet, viszont a poganysagbol valo megterest altalanosnak veszi a cimzetteknel. A levelb?l kiderul (2,14), hogy a fiatal kereszteny kozosseggel szemben a poganyok is elfogultak voltak. A kereszteny igehirdet?ket minden bizonnyal a szamos korabeli pogany vandortanito koze soroltak. Ezek a tanitok, akik hiveket toboroztak egy-egy uj vallasnak, sajat tekintelyukert es hasznukert faradtak, ezert az emberek sarlatanoknak, szofacsaroknak, haszonles?knek, csaloknak tartottak ?ket. A regi szomszedok, ismer?sok es baratok szerettek volna betapasztani a repedest, amely a kozossegben tamadt barataik, rokonaik, ismer?seik megterese altal. Pal a tesszaloniki es a jeruzsalemi keresztenyek sorsanak osszehasonlitasaval szemmel lathatoan feltetelezi, hogy a jeruzsalemi zsido vezet?k a Romai Birodalom egesz teruleten arra osztonzik a zsinagogai kozossegek felel?s vezet?it, hogy akadalyozzak meg a kereszteny misszionariusok tevekenyseget, allitsak meg a keresztenyseg terhoditasat.

A kereszteny kozosseg vezet?ir?l a level cimzeseben nem esik szo (ellentetben Pal kes?bbi leveleivel), de az 5,12 alapjan (?becsuljetek meg azokat, akik faradoznak kozottetek, akik eloljaroitok az Urban”) biztos, hogy mar itt is vezet?ket bizott meg Pal a kozosseg iranyitasara.

A level megirasanak korulmenyei es celjai [ szerkesztes ]

Pal apostol masodik misszios utjan jutott el Filippi erintesevel Tesszalonikaba. Az ApCsel 17,1-17 szerint az apostol harom szombaton at beszelt a zsinagogaban, bizonyitva az irasokbol, hogy Jezus a Messias. Palnak azonban a zsinagogaban nem volt sikere. Igehirdetese els?sorban az un. ?istenfel?kre”, azaz a zsido vallassal szimpatizalo poganyokra volt hatassal, akiknek sereges megterese a zsidokban feltekenyseget keltett. Csakhamar Pal es tarsai ellen szervezett tuntetes tort ki, es Pal szallasadojat, Jazont a varosi vezet?seg ele allitottak; Jazonnak gondoskodnia kellett, hogy Pal es munkatarsa, Szilas elhagyja a varost.

Az Apostolok Cselekedeteinek ezen leirasa azonban ellentmondasban all Pal sajat beszamolojaval. Pal nem emliti a zsinagogat a leveleben, es nem emliti a zsidokat sem a kereszteny hitre attertek, sem az ellenfelei kozott a varosban. Azt irja, hogy a varos keresztenyei korabban poganyok voltak, akiket ? gy?zott meg, hogy forduljanak el a "balvanyoktol Istenhez, hogy az el? es igaz Istennek" szolgaljanak (1Thessz 1:9). Tehat az attertek nem zsidok es nem "istenfel?k" voltak. Az Apostolok Cselekedeteivel valo ellentmondasra magyarazat lehet, hogy Lukacs tudott Pal thesszalonikai tartozkodasarol, de nem tudta sem azt, hogy hol predikalt Pal, sem azt, hogy kiknek. ^[6]

A level roviddel, talan csak nehany honappal, Pal ottani m?kodese utan kelt. Az apostol a levelben maga is elmondja, hogy miutan Tesszalonikabol eltavozott, Athenbe ment, ahonnan visszakuldte Timoteust, a kes?bbi efezusi puspokot, hogy hirt kapjon altala a tesszalonikai kozosseg helyzeter?l (1Tessz 3,2). Timoteus kes?bb az apostol utan ment, aki id?kozben Korinthoszba ert, es beszamolt az ott tortentekr?l, a hiv?k hiter?l, buzgosagarol es h?seger?l, valamint nehany problemarol is. Pal azonnal tisztazni akarta a helyzetet, de mivel szemelyesen nem tudott visszamenni a varosba, Timoteusra bizott egy levelet, hogy vigye el nekik. Az apostol nyilvanvaloan azert kuldi levelet, hogy a tesszalonikai hiveket a zaklatasok kozepette meger?sitse a hitben, es szemelyes kapcsolatat veluk meg szorosabbra f?zze, s hogy altalaban kifejezze azt a mely es maradektalan oromet, amit a varosban kialakult kereszteny csoport h?sege es josaga taplal benne. Az els? fejezetek mutatjak, hogy ez az els? apostoli level mindenkeppen Pal jelenletet akarja potolni. Pal ezenkivul egy neki ? akar szoban, akar irasban ? feltett kerdesre is valaszol. A 4,13-18 rovid feleletben valaszol azok aggodalmaskodasara, akik attol tartanak, hogy az elhunyt testverek ? akik a foldon nem erik meg az Ur masodik eljovetelet, a paruziat ? nem jutnak be az orok dics?segre. A pali szoveg tul rovid ahhoz, hogy pontosan lassuk, mi adott okot Pal predikaciojaban erre a felreertesre.

Timoteus felolvasta a levelet Tesszalonikaban az istentiszteleten. Mivel meg?riztek a kozosseg irattaraban, es masolatokat is keszitettek rola mas kereszteny kozossegek reszere, fennmaradt az utokor szamara, tanusitva azt a tevekenyseget, amelyet Pal apostol es munkatarsai fejtettek ki, hogy megvessek az europai keresztenyseg alapjait.

A level felepitese es tartalma [ szerkesztes ]

Szerkezet [ szerkesztes ]

Udvozles es halaadas (1,1-3,13)

Az els? halaadas. Az evangelium gyumolcsei Tesszalonikaban. A zsidok ragalmainak cafolata. Pal es kiser?inek gyenged szeretete a hivekhez. (1,2-2,12)

A masodik halaadas. Az udvosseg gyumolcsei miatt erik ?ket az uldozesek. A zsidok akadalyozzak az evangelizaciot. Emiatt Pal nem tud visszaterni a kozosseghez, de Timoteus elkuldte, aki jo hirekkel tert vissza. (2,13-3,13)

Buzditas (4,1-12)

Tisztasagra (4,1-8)

Szeretetre (4,9-12)

A vegs? dolgok (4,13-5,11)

Az apokaliptikus titok els? resze: Krisztus eljovetele, az elhunytak sorsa. (4,13-18)

Az apokaliptikus titok masodik resze: Krisztus eljovetelenek varasa. Eberseg, egyseg, az Egyhaz epitese. (5,1-11)

Tovabbi tanacsok a kozossegi eletre (5,12-22)

Felhivas a rendre, es a vezet?k iranti tiszteletre (5,12-13)

Felhivas kulonfele feladatokra (5,14-22)

Befejez? kivansagok es udvozletek (5,23-28)

Irodalmi sajatossagok [ szerkesztes ]

Pal apostol mindegyik levelenek ket f? resze van: a terjedelmes tanito resz, es viszonylag gazdag buzdito resz. E ket f? resz megtalalhato mar az 1. Tesszaloniki levelben is, bar itt a kes?bbi levelekhez kepest aranylag sok helyet foglal el a visszatekintes a level megirasanak el?zmenyeire. Itt a tanitas csekely terjedelm?, inkabb a szemelyes kozlemenyek es a buzditasok, intelmek foglaljak el a legtobb helyet. A rovid tanito reszben sem bontakozik meg ki Pal apostol igazi stilusa: nehany tekintelyi kozlest, rovid kifejtest talalunk, es hianyoznak a kepek, a hasonlatok, a terjedelmes es reszletes logikai es oszovetsegi igazolas. Mindezek miatt, els?sorban a nemet biblikus irodalomban, sokan nem tekintik a levelet irodalmi alkotasnak (legalabbis kulonos m?veszi gonddal keszult alkotasok ertelmeben nem), hanem levelkent csak ?a kereszteny irodalmi alkotasnak egy kiserlete”, ^[7] es kivanatosabb lenne nem ?nyilt levelnek”, azaz ?episztolanak”, hanem a szemelyes maganlevel egy fajtajanak tekinteni, ami a levelezes egy lenyegeben ad hoc megnyilvanulasa. Ezzel szemben masok valodi apostoli levelnek tekintik, csak a keves elmeleti resz hianya miatt nem tanito, hanem inkabb buzdito levelnek (A. J. Malherbe). Ugyanis a szemelyes kozlemenyek nem puszta adatok, hanem ezeknek is apostoli, tanito, buzdito celja van. Mikozben Pal visszaemlekezik a kozosen atelt esemenyekre, arra torekszik, hogy ezzel is meger?sitse a hiveket a hitben, es a kozottuk fennallo jo kapcsolatot is tovabb melyitse. Tehat tekintelyi kozleseket, tekintelyi tanitast es buzditast tartalmaz egy altala megteritett kereszteny kozossegnek, de a lehet? legszemelyesebben szol, es ismetelten sajat egyeni erzeseit fejezi ki. A behatobb vizsgalatok altalaban arra a kovetkeztetesre jutnak, hogy a magan es nyilt level kozott eles hatarvonal meghuzasa a pali levelek eseteben tobbnyire lehetetlen.

A level jelent?sege [ szerkesztes ]

Egyhaztorteneti emlek [ szerkesztes ]

Az els? tesszalonikai level korai id?pontjanak koszonhet?en, amelyet minden bibliatudos elismer, kiemelked? jelent?seg? tanubizonysagot szolgaltat a korai kereszteny kozossegek eleter?l, illetve Pal apostolrol, akiknek eleteb?l, tevekenyseger?l, kornyezeter?l mashol meg nem talalhato informaciokat tartalmaz. Kozvetve kozelebbr?l megismerhet? bel?le Pal apostol gazdag, sokret? egyenisege, hogy az apostol tudatosan szemelyes kapcsolatokra, erzesekre is epitett; ezt is felhasznalta a keresztenyseg terjedesenek el?mozditasa erdekeben.

Ertesulunk a levelb?l arrol is, hogy mar kezdetekt?l allando ellensegeskedes, gancsoskodas kiserte Pal apostol m?kodeset, s hogy a zsidok Damaszkusztol kezdve (ApCsel 9,23) mindvegig azon voltak, hogy megoljek, de legalabbis ellehetetlenitsek tevekenyseget. A vadjaik szemelyesked? jelleg?ek voltak: onzessel es kapzsisaggal vadoltak, hogy emiatt szerez maganak hiveket. ^[8] Tamadasok ertek a tesszalonikai hiveket is, akiket viszont a nem-kereszteny poganyok zaklattak. Azonban az, hogy mib?l allt ez a zaklatas, nem derul ki Pal leveleb?l.

A level es az Apostolok cselekedetei [ szerkesztes ]

Nehany bibliakutato szerint a level arra ad bizonysagot, hogy az Apostolok cselekedetei nem ad teljes vagy pontos torteneti leirast Pal apostol tesszalonikai m?kodeser?l. Szerintuk hihetetlen Lukacs elbeszelese, hogy Pal apostol harom hetes m?kodese alatt olyan intenzitasu szeretetkapcsolat alakult volna ki, mint amilyenre a levelb?l kovetkeztethetunk. Emellett azt mondjak, hogy Pal levele nem tamasztja ala azt a nezetet, hogy Jezus a Messias allt predikaciojanak a kozeppontjaban. ^[9] Mas kutatok (pl. Farkasfalvy Denes) ravilagitanak arra, hogy akik a Messias temat az els? tesszalonikai levelben hiaba keresik es ezert Lukacs ?sematikus” vagy ?stilizalt” elbeszeleset hibaztatjak, teves feltetelezesb?l indulnak ki. Pal zsinagogai beszede Tesszalonikaban sikertelen volt. A ?szenved? Messiasrol” itt beszelt. Azonban akikhez a level szol, nem a zsinagogaban el?adott beszede alapjan tertek meg, hanem csak azok utani m?kodesevel ert el eredmenyt, espedig els?sorban nem-zsidok koreben. Lukacs csak azt mondja, hogy a zsinagogaban harom szombaton keresztul predikalt, de rogton hozzateszi, hogy az ?istenfel? gorogok” alkottak a megtert keresztenyek nagy reszet. Tehat a zsinagogai beszedei kozben es utan meg a poganyok kozott lehetett. Egy masik kulonbsegkent szoktak emliteni, hogy az ApCsel 17,10-15 szerint Pal Tesszalonikabol Bereaba, onnan Athenbe ment, de Szilvanuszt es Timoteust Bereaban hagyta, mig Pal ugy t?nik azt irja, hogy Timoteust Athenbol kuldte vissza (1Tessz 3,1-2).

Teologiatorteneti es bibliakritikai jelent?seg [ szerkesztes ]

A hagyomanyok atvetele [ szerkesztes ]

Pal apostol mar legels? leveleben hagyomanyos anyagot hasznal fel, kulonosen a hitvallasi formulak tekinteteben. Pal levele a legregebbi bizonyitekaul szolgal annak, hogy az els? keresztenyek szamara Krisztus keresztje es feltamadasa alapvet?en fontos. Pal szerint: ?hisszuk, hogy meghalt es foltamadt” (4,14), ? ez a hitvallasok nyelve, Pal itt idez, tehat hitvallasi ?formulat” hasznal. Kr. u. 50-ben, kevesebb mint 20 evvel Jezus felfeszitese utan, ez a kereszteny hit megfogalmazasa diohejban (vo. meg 1,9-10; 5,10).

Pal az eszkatologikus temat az ?Ur tanitasara” alapozza. Itt a legszembet?n?bb parhuzamokat Mate eszkatologikus beszede (Mt 24-25) szolgaltatja.

1Tessz	Mt
Mi el?k, akik az Ur eljoveteleig megmaradunk (4,15; vo.: 4,17).	Nem mulik el e nemzedek, amig mindez be nem kovetkezik (Mt 24,35).
Ami az id?t es orat illeti, testverek, arrol szuksegtelen irnom (5,1).	Azt a napot es azt az orat azonban senki sem ismeri (24,36).
Hiszen magatok is tudjatok, hogy az Ur ugy jon el mint ejjel a tolvaj (5,2).	Ha tudna a hazigazda, mikor jon a tolvaj, bizonyara virrasztana (24,43).
Ne is aludjunk hat, hanem legyunk eberek es jozanok. (5,6).	Valamennyi elalmosodott es elaludt (25,5). Virrasszatok tehat, mert nem ismeritek sem a napot, sem az orat (25,13).

Az ?Ur tanitasanak” Mt 24-re valo vonatkoztatasa nem ujkelet?. ^[10] Akik azonban Mate evangeliumanak eredetet (azert, hogy Marktol es az ugynevezett Q forrastol fuggjon) a szazad utolso 15 evere teszik, ebben nem tudnak egyet erteni. A fenti anyag onmagaban nem elegseges annak bizonyitasara, hogy a Mate evangelium akarcsak reszleteiben is, mar irasban Pal rendelkezesere allt volna, annyi azonban allithato, hogy Pal hiteles forrasokbol szerezte a Jezus-hagyomany anyagat, s ezt h?segesen atadta hiveinek. ^[11] A fenti parhuzamok azt is mutatjak, hogy Pal az ?Ur tanitasarol” behatoan predikalt, hiszen most, amikor hivei egy reszletkerdesre visszakerdeznek, emlekezteti ?ket arra, amit tanitott, vazlatosan osszefoglalva a paruziarol szolo jezusi tanitast.

A paruziarol szolo tanitas [ szerkesztes ]

A 20. szazadban a legtobb vita a level kapcsan a vegid?r?l szolo eszkatologikus szakaszokrol folyt (4,13-18; 5,1-11). Egyreszr?l a fundamentalista bibliamagyarazok szo szerinti ertelmezese, illetve az apokaliptikus nyelvezetet figyelembevev?, s ezert a szakaszt szimbolikusan ertelmez? bibliatudosok kozott tamadt polemia. Masreszt a liberalis bibliakritika ezekre a szakaszokra epitette fel azt a felfogast, hogy az els? kereszteny nemzedek tortenelmi tavlat nelkul a kuszobon allo paruziara alapitotta eletet. Szerintuk Pal szavai ( ?mi, akik elunk, es megmaradunk az Ur eljoveteleig” 4,15) azt mutatjak, hogy azt tanitotta: Krisztus meg az ? eleteben el fog jonni. Az 1. szazad kereszteny ? dogmafejl?deset ”, f?leg a krisztologia es az egyhaztan alakulasat, az elmaradt paruzia okozta csalodasra probaltak visszavezetni. Ez arra is vezetett, hogy nehanyan feltegyek a kerdest, hogy ha Pal tevedett abban, hogy Krisztus mikor fog eljonni, akkor hogyan lehet az Ujszovetseg sugalmazott, azaz tevedhetetlen? 1915 -ben a katolikus egyhazban a Papai Biblikus Bizottsag azt a dontest hozta (amit XV. Benedek papa er?sitett meg), hogy a katolikus szentiras-magyarazok nem allithatjak, hogy a pali levelekben tevedes van, valamint, hogy a 4,15-17-ben a kozeli paruziarol van szo ^[12] Ezt a velemenyt aztan tobb bibliatudos is meger?sitette. Szerintuk a jelzett szakasz nyilvanvaloan a tesszalonikai hivek kerdesere felel. A felelet feltetelezi a kerdest, amelyet azok feltettek, de az nem maradt rank. Hogy a feleletet megertsuk, ahhoz el?szor is a kerdest kell rekonstrualni. Mivel valoszin?sithet?, hogy a hivek nem egy absztrakt kerdest tettek fel, hanem azt a valos helyzet szulte, azaz valoban elhunytak nemelyek Pal ottlete utan, s nem tudtak, hogy ?k vajon osztoznak-e a paruzia oromeben. A kerdes tehat igy hangozhatott el: ?Ha most a kozeljov?ben az Ur eljonne, vajon azok, akik elhalaloztak, ugyanugy reszesednenek-e a paruzia boldogsagaban, mint mi, akik meg eletben vagyunk?” Pal tehat a kerdest ugy kezeli, ahogy feltettek. Amikor azt mondja: ?mi, akik eletben vagyunk” (hemeis zontes) , nem azt jelenti ki, hogy sajat maga a paruziaig eletben marad, hanem megismetli a kerdesfelteves szoveget. Ezert is fontos, hogy hangsulyozza azt, amit az evangeliumokban a Jezus-hagyomany ?si retegeihez tartozik: a paruzia idejet senki nem tudja! Pal mas levelei vilagosan valljak, hogy sajat halalaval realis modon szamol es szembenez, tehat a paruziaig valo eletben maradasat sosem latta biztositva. A kerdes eldonteseben jelent?s az is, hogy Pal masodik levelet a tesszalonikaiakhoz hitelesnek tartja-e vagy pedig egy pali tanitvany szerz?seget vallja a szazad vegen. Ugyanis ez a level tisztazza azt a felreertest, miszerint Krisztus varhato id?n belul visszater.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• C. I. Scofield D. D.: Magyarazo jegyzetek a Bibliahoz. Evangeliumi Kiado, 1993. ISBN 963-8079-46-0
• Collins, Raymond F.: ?Els? level a tesszalonikieknek” in: Jeromos Bibliakommentar II. Az Ujszovetseg konyveinek magyarazata (szerk. R. E. Brown ? J. A. Fitzmyer ? R. E. Murphy). Szent Jeromos Katolikus Bibliatarsulat, Budapest, 2003. ISBN 963-86319-1-0
• Der Katalin ? Horvath Pal: Bibliaismeret . M?szaki Konyvkiado, Budapest, 1999. ISBN 963-16-2460-9
• Ehrman, Bart D.: The New Testament. A Historical Introduction to the Early Christian Writings. New York, Oxford University Press, 2000.
• Farkasfalvy Denes: Bevezetes az ujszovetsegi szentiras konyveihez. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1995. ISBN 963-360-769-8 ( Letolthet? a Pazmany Peter Elektronikus Konyvtarbol.)
• Haag, Herbert: Bibliai lexikon. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1989. ISBN 963-360-465-6
• Knoch, Otto: 1. es 2. Tesszaloniki level. (Stuttgarti kiskommentar ? Ujszovetseg 12.) Szent Jeromos Bibliatarsulat, Budapest, 1993. ISBN 963-00-1671-0 ( Letolthet? a Pazmany Peter Elektronikus Konyvtarbol.)
• Takacs Gyula: Az Ujszovetseg irodalma II. Levelek ? Jelenesek konyve. Paulus Hungarus ? Kairosz, 2000. ISBN 963-9137-76-6
• Tarjanyi Bela: Ujszovetsegi alapismeretek I. Az ?segyhaz elete. Szent Jeromos Bibliatarsulat, Budapest, 1998. ISBN 963-85890-2-7 ?

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Ujszovetseg
• Biblia
• Pal apostol

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Parhuzamos Biblia/Pal els? levele a thesszalonikaiakhoz