Otto Alscher
Szuletett	1880 . januar 8. [1] Perlasz
Elhunyt	1944 . december 29. (64 evesen) [1] Zsilvasarhely
Allampolgarsaga	osztrak
Hazastarsa	Else Alscher
Foglalkozasa	iro
Sablon • Wikidata • Segitseg

Otto Alscher ( Perlasz , 1880 . januar 8. ? Zsilvasarhely , 1944 . december 29. ) romaniai nemet iro, az irodalomtortenetben mint " Magyarorszag nemet kolt?jet" emlitik. ^{[2] [3]}

Elete [ szerkesztes ]

Apja Otto Alscher volt, aki harom gyermeke kozul ? volt a legid?sebb. ^[2] 1891 -ben a csalad Orsovara koltozott, ahol apja megnyitotta a terseg els? fenykepeszeti m?termet. Otto 1904 -ben vette felesegul az ovon? Leopoldine Elisabeth Amont (masik neven Else Alscher , aki maga is foglalkozott irodalommal). Hazassagukbol harom gyermek szuletett. Alscher kes?bb elhagyta csaladjat, s egy nala husz evvel fiatalabb tanarn?vel, Elisabeth Amberggel elt egyutt, akit?l ot gyermeke szuletett.

Alscher magyar iskolaba jart. ^[2] 1898 -ban mint grafikus ^[3] vegzett a Hohere Graphische Bundes-Lehr- und Versuchsanstalt -ban Becsben . Kozel allt a termeszethez, tisztelte Nietzschet , valamint kapcsolatban allt a becsi bohem tarsasaggal. Iro es ujsagiro lett, hazassaga utan hazat epitett Orsova mellett, ahol elt s dolgozott. 1911 -t?l Budapesten dolgozott mint ujsagiro. Tobb lapnak is munkatarsa volt, peldaul a Pester Lloyd -nak, s egy ideig vezet? tisztseget toltott ben a Budapester Tageblatt -nal, ahol olyan nemet szerz?ket nepszer?sitett, mint peldaul Nikolaus Schmidt , Johann Eugen Probst vagy Adam Muller-Guttenbrunn .

1915 -ben katonai szolgalatra hivtak be. Kezdetben tamogatta az haborut , kes?bb azonban haboruellenesse valt. Frontszolgalat utan 1916 -ban malaria miatt leszereltek, ^[2] ezutan a sajtoban dolgozott. 1918 -tol a Banater Bauernblatts szerkeszt?je volt, ^[4] kes?bb a Belgrader Zeitung , majd 1919 -t?l a budapesti Deutschen Tageblatt szerkeszt?je lett. ^[2] Tagja volt a Deutschen Volksrat -nak (Nemet Neptanacs), ^[3] amelyben a magyarorszagi nemet kisebbsegek jogaiert, valamint a Bansag Romaniahoz valo csatolasaert kampanyolt.

Politikai okokbol el kellett hagynia a f?varost, es a temesvari Deutsche Wacht majd a Schwabische Volkspresse cim? lapoknal dolgozott. ^[2] Itt Franz Xaver Kappus -szal kozosen a regio germanizmusanak egyik szoszoloja volt. ^[2] A romaniai nemet etnikai csoport m?vel?desi kamarajanak 1943 . januar 16 -an, Temesvaron rendezett unnepsege alkalmabol Andreas Schmidt volksgruppenfuhrer, a nepi nemetek vezet?je kituntette. ^[5] Ezutan visszatert videki hazaba. ^[2] A masodik vilaghaboru alatt Romania az 1944 . augusztusi kiralypuccs utan a szovetsegesek oldalara allt. Alschert ez ev szeptembereben Marosvasarhelyre internaltak, ahonnan oktoberben megszokott, csaknem 100 kilometert setalt hazaig, de Orsova belvarosaban ismet letartoztattak, s rovid id? mulva a zsilvasarhelyi internalotaborban meghalt.

Munkassaga [ szerkesztes ]

M?veire a termeszet iranti szeretet jellemz?. A Stromungen ? Sieben Erzahlungen neuerer Dichter (1919) cim? antologiaban szerepel Die Hunde cim? novellaja, amely egy sarkvideki expediciot ir le, a kutatok es a szanhuzo kutyak egyuttm?kodesenek kudarcat annak tulajdonitja, hogy az emberek nem ismeriok sem a tajat, sem a kutyak termeszetet. ^[6] 1917 -ben jelent meg els?, allatmeseket tartalamzo kotete a Die Kluft, Rufe von Menschen und Tieren amelyhez Hermann Hesse irt el?szot. 1919- 1920 -ban a becsi szecesszio esztetikai-etikai normait kovette Kampfer cim? regenyevel. ^[7] Tiergeschichten.Tier und Mensch cim? kotete az emberek es az allatok kozti kapcsolatot dolgozza fel, Jack London munkaihoz hasonlo stilusban. 1936 -ban Alschert kritizaltak Nietzsche ideologiailag nem megfelel? ertelmezese miatt, emiatt a kiado elutasitotta Zwei Morder in der Wildnis cim? regenye megjelenteteset, noha az korabban folytatasokban mar publikalasra kerult.

Valogatott m?vei [ szerkesztes ]

• Zigeuner , Langen Verlag, Munchen, 1914
• Wie wir leben und lebten , Kulturverband Timisoara-Temeschburg, 1915
• Die Kluft. Rufe von Menschen und Tieren , Langen Verlag, Munchen, 1917
• Belgrader Tagebuch. Feuilletons aus dem besetzten Serbien 1917?1918, Kriterion-Verlag, 1975
• Tier und Mensch , A. Langen, Munchen 1928
• Zwischenspiel im Mondschein. Tiergeschichten , Jugendverlag Bukarest, 1967
• Die Straße der Menschen und andere Erzahlungen , Literaturverlag Bukarest, 1968
• Gogan und das Tier , Kriterion-Verlag, Bukarest, 1970
• Der Lowentoter. Ein Urweltroman , Kriterion-Verlag, Bukarest 1972
• Das Ratsel eines Wolfes , Ion-Creang?-Verlag, Bukarest, 1975
• Tier- und Jagdgeschichten , Kriterion-Verlag, Bukarest, 1977
• Der Weg aus den Waldern. Tier- u. Jagdgeschichten , Ion-Creang?-Verlag, Bukarest, 1980
• Belebte Nacht. Tier- und Jagdgeschichten , Kriterion-Verlag, Bukarest, 1981
• Erzahlungen , Verlag Landsmannschaft der Banater Schwaben, Munchen, 1995, ISBN 973-97541-2-0
• Die Barin. Natur- und Tiergeschichten aus Siebenburgen Verlag Natur + Text, Rangsdorf, 2000, ISBN 978-3-9807627-0-0
• Ich bin ein Fluchtling , Roman, Wentworth PR, 2918, ISBN 978-0341544845

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Korodi Helga: Ein Augenblick und eine Seele. Im Werk Otto Alschers Archivalva 2021. januar 7-i datummal a Wayback Machine -ben
• Alscher eletrajza Klaus Popa: Volkisches Handbuch Sudosteuropa cim? munkajaban
• Korodi Helga: Otto Alschers Wanderungen durch die Karpaten Kakaniens, 2012 ^{[ halott link ]}
• Otto Alscher eletrajza a kulturportal-west-ost.eu oldalon Archivalva 2020. december 30-i datummal a Wayback Machine -ben
• Otto Alscher altal, illetve rola irott munkak a Deutsche Nationalbibliothek allomnanyaban

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Otto Alscher cim? nemet Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.