Wittelsbach Otto
, Magyarorszagon gyakran
Bajor Otto
, (
Burghausen
,
1261
.
februar 11.
?
Landshut
,
1312
.
szeptember 9.
) Also-
Bajororszag
hercege 1290 es 1312 kozott, valamint magyar kiraly az
interregnum
idejen 1305 es 1312 kozott, bar 1307-ben megfosztottak hatalmatol, igy ezt az evet szokas uralkodasa vegenek tekinteni. Apja XIII. Henrik Bajororszag es Also-Bajororszag hercege, anyja
Erzsebet
,
IV. Bela
leanya.
Otto a nemet
Wittelsbach-hazbol
szarmazott, a magyar koronara azonban
IV. Bela kiraly
unokajakent tartott igenyt, ugyanis edesanyja,
Erzsebet
a kiraly leanya volt. Edesapja
XIII. Henrik bajor herceg
volt.
Habsburg-ellenes szovetsegben
[
szerkesztes
]
Bajororszagot
1255
.
marcius 28-an
osztotta fel egymas kozott II. (Mogorva) Lajos es Otto apja, XIII. Henrik. Pfalz es Fels?-Bajororszag Munchen kozponttal Lajos, Also-Bajororszag Landshut kozponttal pedig Henrik birtokaba kerult. Ottonak ket occse volt, azonban Also-Bajororszagban nem szabalyozta torveny az orokles rendjet, ezert apjuk halala el?tt eskuvel kotelezte az ifjabb hercegeket, hogy Ottonak negy evre atengedik a kormanyzast. Henrik
1290
.
februar 3-an
meghalt es a kiszabott id? eltelte utan Otto es occsei ? III. Lajos (
1269
. ?
1296
.
majus 13.
) es I. Istvan (
1271
. ?
1310
.
december 21.
) ? egyutt kormanyoztak Also-Bajororszagot.
Otto els? felesege
I. (Habsburg) Rudolf
leanya,
Katalin
volt, de Katalin
1282
.
aprilis 4-en
meghalt es hozomanya is visszakerult Rudolf birtokaba.
1282
-ben Rudolf megkezdte csaladja hatalmanak kiepiteset, fiait hatalmas teruletekkel adomanyozta meg es birodalmi hercegekke emelte ?ket. Ez Also-Bajororszag terjeszkedesi lehet?segeinek veget es ? mivel Fels?-Bajororszag ebben az id?ben Habsburg-barat politikat folytatott ? elszigeteleset is jelentette.
Rudolf halala (
1291
.
julius 15.
) utan az er?viszonyok jelent?sen valtoztak. A nemet tront
1292
.
majus 5-en
Habsburg Albert
elleneben
Nassaui Adolf
foglalta el.
1294
-ben Fels?-Bajororszag elere is uj uralkodo, I. Rudolf (Otto unokaoccse) kerult, aki szinten Nassaui Adolf mellett kotelezte el magat. A ket Bajororszag tehat hosszu id? utan ismet ugyanabba a taborba kerult. Valtakozo sikerrel folytatott hadjaratok utan
1298
.
julius 2-an
a
gollheimi csataban
Nassaui Adolf es bajor szovetsegesei dont? vereseget szenvedtek Habsburg Albert csapataitol. A csataban Nassaui Adolf meghalt. Otto is megsebesult, azonban az uj nemet kiraly Habsburg Albert a mainzi ersek kozbenjarasara megkegyelmezett neki.
1301
-ben Otto mar Habsburg Albert szovetsegesekent vett reszt annak hadjarataiban.
Habsburg szovetsegben
[
szerkesztes
]
Feltehet?en ? mint leanyagi orokosnek ? mar az
Arpad-haz
kihalasakor felmerult Otto neve a lehetseges kiralyjeloltek kozott, de a korona vegul
1301
.
augusztus 27-en
a
P?emysl-hazbol
szarmazo
Vencele
lett. Vencel kiralysaga tobbszorosen is sertette a
Habsburgok
erdekeit, mert egyreszt a P?emysl dinasztia lengyel (Vencel apja 1291 ota lengyel kiraly is volt), cseh es magyar uralma hatalmi tulsulyt jelentett a Habsburgokkal szemben, masreszt Habsburg Albert anyai nagybatyja volt a magyar koronara szinten igenyt tarto
Karoly Robertnek
.
1304
?szen ezert nemet, bajor es ? Karoly Robert-parti ? magyar csapatokkal hadjarat indult Csehorszag ellen, amelyben Otto is reszt vett. A cel a
Kutna Hora
-i ezustbanyak elfoglalasa volt, de az ostrom nem jart sikerrel es ennek kovetkezteben Albert es Otto szovetsege is felbomlott. Otto atallt Vencel oldalara, aki csapatainak f?vezereve es tanacsadojava tette. Ennek az atallasnak a kovetkezmenye lett vegul az, hogy Ottobol magyar kiraly lett.
1305
.
junius 21-en
meghalt
II. Vencel cseh kiraly
. Utoda, III. Vencel meg alig volt 16 eves, sem kell? tekintelye, sem tapasztalata nem volt a helyzet kezelesehez, igy az
1305
.
augusztus 18-an
megkotott nemet-cseh beke felteteleit mar a nemet kiraly diktalta. A feltetelek kozott szerepelt, hogy Vencel mondjon le a magyar tronrol es a
magyar koronazasi jelvenyeket
is szolgaltassa vissza. Albert nem sajat maganak kovetelte a
Szent Koronat
, hanem azt Karoly Robertnek kivanta juttatni. Vencel az els? feltetelnek eleget is tett,
1305
.
oktober 9-en
Brunnben (
Brno
) unnepelyesen lemondott a magyar tronhoz valo jogarol, de azt a koronaval egyutt Ottonak adta at. Ekozben partja tamadt Ottonak Magyarorszagon is. Az egyik legbefolyasosabb oligarcha csalad, a
K?szegiek
kezdemenyeztek Magyarorszagra jovetelet es
megkoronazasat
.
Magyarorszag kiralya
[
szerkesztes
]
Otto megtalalja a Szent Koronat. Miniatura a
Kepes kronikabol
Otto Magyarorszagra jovetele nem volt veszelytelen, mert
III. (Habsburg) Rudolf osztrak herceg
megkiserelte a Magyarorszagra vezet? utakat elzarni el?le. Hogy a felt?nest elkerulje, Otto (a Kepes kronika abrazolasa szerint) egy nagyobb kulacshoz hasonlo csobolyot keszittetett es abba rejtette a
Szent Koronat
. Egy ejszaka folyaman a csobolyo a foldre esett es a visszafordulo Otto csak masnap este talalta meg. A
Kepes kronika
iroja egi jelkent ertekelte az esetet:
- ?
Valoban csodalatos, es el nem hallgathato csoda! Mert mit is ertsek azon, hogy a korona leesett ? ha nem azt, hogy az a herceg nem viselhette elete vegeig ezt a koronat […] Es mit jelent az, hogy senki sem talalta meg, csak azok, akik vittek ? ha nem azt, hogy Pannonia nem veszitheti el
angyal
adta koronajat.
” (Bellus Ibolya forditasa)
Az angyal adta korona emlitese igazolja, hogy a Szent Korona ?szent” voltarol alkotott nezet a
14. szazadra
mar atment a koztudatba. (A Szent Korona kifejezessel IV. Bela egy okleveleben talalkozhatunk el?szor.) A Szent Korona kutatasaban volt olyan id?szak, amikor a kereszt ferdeseget a csobolyo leesesenek kovetkezmenyekent magyaraztak.
Ipolyi Arnold
err?l igy irt 1886-ban: " ?
a fels? romai korona tet?pontjan, lemezeinek keresztezese kozpontjan kereszt van alkalmazva, mely jelenleg s regota mar oldalt felred?lve mozog. A korona regibb tortenete efel?l csak annyit emlit, hogy a korona viszontagsagos esemenyei valamelyike alkalmaval, talan mid?n a bajor Otto altal vitetett, az utra leesve gorbult el a kereszt. A korona ujabb vizsgalata szerint gorbe helyzetenek oka, hogy az also csavar, mely a pantban lehelyezve tartja, nem a kereszt hosszu szara tengelyenek iranyulva van befurva, hanem oldalt.
" "
[1]
[2]
A szerencsesen Magyarorszagra erkez? Ottot
Szekesfehervarott
Rad Benedek
veszpremi es Antal csanadi puspokok koronaztak meg 1305. december 6-an. Habar Otto
IV. Bela magyar kiraly
unokajakent formalt jogot a
Szent Koronara
,
[3]
a koronazas nem felelt meg a magyar szokasjognak, mert nem a rangid?s f?pap vegezte, az Anjou-parti Tamas ersek tavollete miatt.
[4]
A koronazas utan az uj kiraly seregevel
Budara
vonult es ? demonstralva, hogy az orszagnak koronas uralkodoja van ? a Szent Koronaval a fejen bejarta az egesz varost.
Az Arpad-haz kihalasanak evtizedet
interregnumnak
szokas nevezni a
magyar tortenelemben
, annak ellenere, hogy az orszagnak volt koronas kiralya. Az elnevezest megis az indokolja, hogy a
14. szazad
elejere a magyar nagybirtokosok (kiskiralyok vagy oligarchak) hatalma olyan mertekben megn?tt, hogy kozponti kiralyi hatalomrol gyakorlatilag nem is beszelhetunk. Otto uralma is csak az orszag kis reszere terjedt ki es egyre fogyo hiveit is megbenitotta, hogy a
Karoly Robert
iranyaba elkotelezett
V. Kelemen papa
egyhazi atkot mondott ki rajuk. Otto rovid uralkodasarol keveset tudunk, a fennmaradt oklevelekb?l az a torekvese derul ki, hogy adomanyaival az ?t tamogato f?uri es egyhazi csoportot probalta er?siteni. Uralkodasanak veger?l tobbfele hiradas maradt rank. Annyi bizonyos, hogy
1307
elejen
Erdelybe
indult, a forrasok egy resze szerint az ?t tamogato erdelyi nemetekkel akarta kapcsolatait er?siteni, mas forrasok szerint felesegul kivanta venni
Kan Laszlo
erdelyi vajda leanyat. Kan Laszlo elfogta a magyar kiralyt a nala lev? Szent Koronaval egyutt. Otto csak nehany honapos rabsag utan, valtsagdij igeretevel szabadult es feladva magyarorszagi uralmi terveit Bajororszagba tavozott. Hazateresekor a bajorok h?skent unnepeltek, uralkodojuk kudarcat az osztrakok intrikainak tulajdonitottak.
Az Otto-fele kotelezveny
[
szerkesztes
]
1308
.
majus 1-jen
meghalt Ausztriai Albert, es Otto el?tt meg egyszer felcsillant a remeny a Habsburgokkal valo leszamolasra. Albert fiai, Lipot es Frigyes ellen azonban nem sikerult dont? gy?zelmet kicsikarnia es
1311
.
aprilis 7-en
Passauban
kenytelen volt beket kotni.
Also-Bajororszag haborus kiadasai es a magyarorszagi adossag egyutt olyan mertek?ek voltak, hogy Otto vilagiakra es egyhaziakra egyarant vonatkozo joszagadot szandekozott kivetni ami jelent?s ellenallast valtott ki. A kiutat az
1311
.
junius 15-en
kiadott dokumentum, az Otto-fele kotelezveny (Ottonische Handfeste) jelentette, amely kiszelesitette a bajor nemesseg jogait, beleertve az intezmenyes ellenallas jogat is. A dokumentum nem csak Ottora, hanem utodaira is vonatkozott, ezert az alapvet? bajor rendi szabadsagjogok dokumentumanak tekintik. Otto 1312. szeptember 9-en halt meg.
-
Otto a
Thuroczi-kronika
egy masik kiadasaban
-
-
Otto egy 1306-ban kelt oklevelenek kezd? sorai
-
Kiralyi bullajanak el?lapja
-
Kiralyi bullajanak hatoldala
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]