Ezt a szocikket at kellene olvasni , ellen?rizni a szoveg helyesirasat es nyelvhelyesseget , a tulajdonnevek atirasat . Esetleges tovabbi megjegyzesek a vitalapon .

Ez a szocikk a szindarabrol es az operarol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Othello (egyertelm?sit? lap) .

Otello
opera
Eredeti nyelv	olasz
Alapm?	Othello
Zene	Giuseppe Verdi
Szovegkonyv	Arrigo Boito
Felvonasok szama	4 felvonas
F?bb bemutatok	1887 . februar 5. (Franco Faccio, Teatro alla Scala, Orchestra of the Teatro alla Scala, Milan)
A Wikimedia Commons tartalmaz Otello temaju mediaallomanyokat.

Az Otello Giuseppe Verdi negyfelvonasos operaja. Szoveget Arrigo Boito irta. A milanoi Scalaban jatszottak el?szor, 1887 . februar 5-en . Meg abban az esztend?ben, 1887 . december 8-an a budapesti Operahaz is bemutatta. A jatekid? korulbelul 2 es ¼ ora.

Szerepek [ szerkesztes ]

A m? tortenete [ szerkesztes ]

Boito sajat maga szamara keszitett egy Otello libretto-vazlatot, amelyet 1879-ben Verdivel valo megismerkedese utan atnyujtott a nagy mesternek. Bar Verdinek tetszett a szoveg, csak 1884-1885-ben dontott ugy, hogy vegre megzenesiti. Az opera teljes kompozicios vazlata 1885-re keszult el. A kidolgozas egy ujabb evet vett igenybe, majd 1887. februar 5-en vegul bemutattak a milanoi Scalaban.

A szoveg es zene [ szerkesztes ]

Shakespeare (1564-1616) ?A velencei mor” cim? tragediajahoz ? igy neveztek az eredetileg 1604 korul keletkezett Otellot ? Giambattista Giraldi Cinzio (1504?1573) ?Hecatomiti” neven megjelent novella-gy?jtemenyb?l meritette az anyagot.

Verdi ket utolso operaja sokban elter korabbi m?veit?l, amelyekben nem kapcsolodott a zene olyan szigoru kovetkezetesseggel a szoveg mondanivalojahoz es a cselekmeny dramai szituacioihoz, mint itt. A szoveghez valo kot?des kevesbe melodikussa tettek az operat a korabbi darabokhoz kepest, ezzel magyarazhato az, hogy Verdi korabbi operai sokkal nepszer?bbek voltak, amelyekhez merten, ebben nagyobb szerepet kapott a zenekar; egyenrangu tenyez?ve valt az enekesekkel. Emiatt Verdit ? tiltakozasa ellenere ? sokan ragalmaztak azzal, hogy Wagnert utanozza.

Cselekmeny [ szerkesztes ]

Helyszin: Ciprus szigete

Kor: 15. szazad vege

Els? felvonas [ szerkesztes ]

Helyszin: az Otello palotaja el?tti ter a kikot?nel.

A tengeren orkan erej? vihar tombol, mikozben Ciprus lakosai a kikot?ben konyorognek Istenhez , hogy a vihar pusztitsa el a szigetre tamado oszman hajohadat. Kezdetben a zene a vihar hangjat utanozza, elnyomva a korus dallam nelkuli, zeng?-bongo szolamait, majd az enekkari basszus verbeli Verdi-melodiaval felulkerekedik a viharzajon. Amikor a viharzene csendesul, a Velencei Koztarsasag diadalmas hadvezere, Otello, a mor kikot a parton, es kihirdeti a szigetlakoknak, hogy: ?Ujra gy?ztunk! A b?sz poganyt a tenger temette el!…” Ezutan Otello, Cassio, Montano es katonai kisereteben ? a palotaba mennek kipihenni a csata faradalmait, a nep pedig orommaglyat gyujt a parton. A molok el?tti tersegen ott marad Jago, a f?vezer zaszlosa, aki fektelenul gy?loli a mort, amiert Otello ?helyette Cassiot emelte kapitanyi tisztsegbe. Jago eppen Roderigonak, a gazdag velencei kalmarnak a vallomasat hallgatja, aki halalosan feltekeny Otellora, ugyanis szerelmes annak felesegebe, Desdemonaba. Kes?bb Jago becsmerli Cassiot, mikozben arra biztatja a kalmart, hogy kosson bele a kapitanyba. Jago szabalyos haromszakaszos bordalt enekel, nagy hangkozokkel, szokatlan csuszos kromatikus menetekkel. A korus ismetli a refrent, majd a harmadik strofanal a mar ittas Cassio is belep. Jago csele sikerul, a reszeg Cassio es Roderigo csunyan osszevesznek. Montano, a sziget korabbi kormanyzoja bekiteni probalja a civakodokat, akkor azonban a kapitany kardot rant es parbajt viv vele. A nagy csetepatet Otello szakitja felbe, majd Jagotol erdekl?dik a tortentekr?l, az azonban ugy tesz mintha nem tudna semmir?l. Otello latva a reszeg Cassiot es a megsebesult Montanot, a kapitanyt megfosztja tisztseget?l. Ezt kovet?en a Mor kijelenti, hogy addig nem mozdul a terr?l, amig minden jelenlev? haza nem megy. A tomeg lassan szetszeled, kozben megjelenik a szinen Desdemona akit a parbaj okozta hangoskodas ebresztett fel. A hazaspar egyutt emlekezik a multra, szerelmuk kezdetere. Az opera e reszen hallhato el?szor a hires csokmotivum, melyet a darab vegen Otello haldoklasa kozben enekel.

Masodik felvonas [ szerkesztes ]

Helyszin: A palota kertjere nyilo terem.

Cassio nem sejtve Jago gonoszsagat, neki panaszkodik: onvad emeszti, ugyanakkor lefokozasa miatt haragszik. Jago azt tanacsolja kerjen Desdemonatol segitseget. Cassio megfogadja a tanacsat es amikor Desdemona, tarsalgon?jevel, Emiliaval, Jago felesegevel a kertben setal kerelmevel a n? ele jarul. Jago, miutan magara marad gonosz gondolatait enekli el. Ez a hires Credo aria. Desdemona vegighallgatva Cassiot mosolyogva bologat, ekkor belep a kertbe Otello, Jago pedig a feltekenyseg gyilkos merget onti a lelkebe. Amikor Desdemona arra keri, hogy bocsasson meg Cassionak, Otello mar a feltekenysegt?l elvakulva, fejfajasra panaszkodik. Desdemona, a t?le jegyajandekba kapott kend?vel akarja bekotni a ferje fejet az azonban eldobja. A gyolcsot Emilia veszi fel, de Jago odarohan es kitepi a kezeb?l, majd a zsebebe rejti.

Otello raformed Desdemonara, hogy takarodjek el?le, majd amikor az sert?dotten elvonul, kepzelegni kezd ?a b?nos Desdemona kejelgeseir?l”, s bucsut mond a harcteren szerzett dics?segnek, mert ?a hires Otello napja lealdozott mar”. A feltekenysegt?l ?rjong? Otello galleron ragadja Jagot es bizonyitekot kovetel felesege h?tlenseger?l. Jago ekkor hazudni kezd, hires ariajaban elenekli, mikepp hallotta az almaban titkait kibeszel? Cassiot arrol beszamolni, hogyan kejelgett Desdemonaval: ?… rangott, mint reszeg, edesded kejjel, elveteg ajkat az alom tepte…” Majd odavette azt is, hogy ? latta am Cassional Desdemona himezett jegykend?jet. Otello vert kovetel es megeskuszik a ?marvanysulyos egre”, hogy bosszut all. Itt hangzik el a hires Bosszu-kett?s aria.

Harmadik felvonas [ szerkesztes ]

Helyszin: A palota diszterme

Jago azt tanacsolja Otellonak rejt?zzek el a kormanyzoi palota disztermeben es ? majd kifaggatja Cassiot. Otello kezdetben vonakodik ett?l a szanalmas megoldastol, vegul beleegyezik, de el?tte meg szeretne beszelni a felesegevel. Kozben megerkezik Desdemona, Otello fejfajast szinlelve keri t?le a viraghimzeses jegykend?t. Desdemona nem talalja a kend?t es, hogy elterelje a szot ? mit sem tudva ferje feltekenysegi duhrohamarol ? Cassio rangfosztasarol kezd el beszelni. Otello tovabb koveteli a kend?t: ?Jaj neked, ha nem lesz meg a kend?!” Desdemona nem talalja sehol, mire Otello tombolni kezd es azt koveteli hitveset?l, eskudjon meg arra, hogy h?seges. Desdemona megeskuszik, hogy az volt hozza mindig, Otello azonban nem hisz neki, sertegetni kezdi, majd gunyosan elkuldi. Desdemona tavozasa utan Otello onmarcangolo monologot folytat.

Jago tanacsara Otello vegul elbujik, hogy kihallgassa, amint Jago kifaggatja Cassiot. Jago alattomos modon ugy intezi a beszelgetest, hogy minden kerdese es a kapitany valaszai t?rszuraskent erjek Otello szivet. Cassio kozben el?huzza zsebeb?l a korabban Jago altal titokban becsempeszett kend?t. Itt hangzik el a Kend?-harmas aria, melynek vegen Otello mar elvakultan hisz neje b?nossegeben. Ekkor trombitaszo es agyudorges hallatszik. Cassio elrohan, Otello pedig merget ker Jagotol, hogy megolje a feleseget. Jago azt tanacsolja: ?Inkabb az agyban fojtsd inkabb… hol mas csokja erte”, majd megigeri, hogy ? majd gondoskodik Cassio meggyilkolasarol.

Kozben megerkezik a Lodovico-vezette velencei kuldottseg es atadja az uzenetet, miszerint a dozse Velencebe kereti Otellot, es helyetteseul Cassiot nevezi ki kormanyzonak. Ekkor Desdemona odalep ferjehez es arra keri, hogy most mar bocsasson meg Cassionak. Otello nagyon felduhodik, a foldre teperi az asszonyt es bantalmazza, majd miutan ki?zott mindenkit a csarnokbol, a felfokozott idegallapottol ajultan esik ossze. Jago diadalittasan kacag, majd ratapos az ajultan fekv? Otello nyakara: ?Ime, az oroszlan!” felkialtassal.

Negyedik felvonas [ szerkesztes ]

Helyszin: Desdemona haloszobaja

Halk es szomoru zene vezeti be a negyedik felvonast. Desdemona a haloszobajaban aludni keszul, Emiliatol menyegz?i halokontoset keri es megigerteti vele, hogyha meghal, ebben fogjak eltemetni. Az asszony nagyon szomoru, de meg mindig nem tudja, miert haragszik ra a ferje. Kozben eszebe jut az anyja szerelmi banatban szenved? szolgalolanyatol hallott dal, a ?F?zfadal” es ? is ezt enekelgeti. A halalfelelemmel kuzd? Desdemona bucsut vesz Emiliatol, majd amikor egyedul marad a Sz?zanyahoz konyorog. Itt hangzik el a haromreszes ?Ave Maria” hagyomanyos cavatina : a halalat varo asszony imadsaga. Majd Desdemona felkel imazsamolyarol, es lefekszik. Ekkor az ot es fel oktavval melyebben megszolalo nagyb?g?k a gyilkossagra keszul?d? Otello erkezeset jelzik. ? belopozik a szobaba, s a mecses fenyenel egy ideig elnezegeti a feleseget, majd elfujja a gyertyalangot es haromszor megcsokolja az asszonyt. Desdemona felriad es azt kerdezi: ?Ki az?” ? ?Imadkoztal-e?” vagja ra Otello, majd felszolitja az asszonyt, hogy vallja meg b?neit es ismerje be a hazassagtorest. Desdemona sirva fakad es keri a ferjet, hogy hivja ide Cassiot, hogy beszeljek meg a tortenteket. A larmara felebredt Emilia berohan a szobaba es kozli Otelloval, hogy Cassio parbajban megolte Rodrigot. A megfojtott, immar haldoklo n? mellett Otello buszken kijelenti, hogy megolte Desdemonat, amiert Cassio szeret?je lett. Emilia sirva kiszalad es segitseget hiv, mire Jago, Lodovico, Cassio es Montano berohannak a szobaba. Jago megprobalja elhallgattatni feleseget, aki mindent elmesel, mikepp talalta meg a kend?t es ferje hogyan vette el t?le. Ekkor Otello atadja jataganjat Lodoviconak, majd terdre esik halott felesege agya el?tt es t?revel elvagja a sajat torkat. A ?Csokaria” eneklese kozben meghal, azonban meg egy utolso csokot ad a halott felesegenek.

Valogatott felvetelek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Till Geza: Opera . Zenem?kiado, Budapest 1973
• Stephen Pettitt: Opera . Kepz?m?veszeti Kiado 2007
• Majtenyi Zoltan : Otello , In. 55 Hires Opera . Mora Konyvkiado, 2003

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Otello (opera, Verdi) temaju mediaallomanyokat.

• A magyar Wikikonyvekben tovabbi informaciok talalhatok Olvasonaplo ? Giuseppe Verdi: Otello temaban.