Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Osztrak Hercegseg
Nemet-romai Birodalom hercegsege
Herzogtum Osterreich (nemet) 1156 ? 1453
Osztrak Hercegseg cimere Osztrak Hercegseg zaszlaja
A hercegseg a 13. szazadban vorossel jelolve, mellette kiemelve Stajerorszag , tovabba halvany sargan a kes?bb kialakitott Ausztriai korzet , valamint halvany narancssargan a Nemet-romai Birodalom tobbi resze (a keleti szurke resz a kozepkori Magyar Kiralysag )
Altalanos adatok
F?varosa	Becs
Hivatalos nyelvek	nemet ( bajor?osztrak nyelvjaras )
Vallas	romai katolikus
Kormanyzat
Allamforma	monarchia
Uralkodo	uralkodo herceg
Dinasztia	Babenberg , Habsburg
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Osztrak Hercegseg temaju mediaallomanyokat.

Ausztria tortenelme
?skor es okor
Ausztria ?stortenete Hallstatti kultura Noricum
Kozepkor
Osztrak ?rgrofsag Osztrak Hercegseg Babenberg-haz Habsburg-haz Habsburg Birodalom
Ujkor
Osztrak Csaszarsag Osztrak?Magyar Monarchia
20. szazad
Els? osztrak koztarsasag Ausztrofasizmus Anschluss Ausztria szovetseges megszallasa Masodik osztrak koztarsasag
Tematikus
Ausztria m?veszettortenete Osztrak epiteszet Ausztria hadtortenete
Sablon:Ausztria tortenelme m v sz

Az Osztrak Hercegseg ( nemetul : Herzogtum Osterreich ), a Szent Nemet-romai Birodalom egyik fuggetlen allama volt 1156 es 1453 kozott, amely az I. Frigyes altal kiadott Privilegium Minus rendelet kovetkezteben valt a Bajor Hercegseg hatartartomanyakent szamon tartott Osztrak ?rgrofsagbol hercegsegge , es lett a kes?bbi Osztrak F?hercegseg el?dallama. Fennallasa alatt ket uralkododinasztia, a Babenbergek es a Habsburgok iranyitasa alatt allt.

Elhelyezkedese [ szerkesztes ]

Beccsel az akkori orszag kozpontja a Duna volgyeben, a mai Also-Ausztria teruleten volt, de ezen kivul hozza tartozott a mai Fels?-Ausztria jelent?s resze is.

A Nemet-romai Birodalomnak ez volt a legkeletibb terulete, igy a Lajta kozos hatarfolyo volt a hercegseg es a Magyar Kiralysag kozott. Delen Stajerorszag volt a hatara, amit a Semmering-hago jelolt ki. T?le eszakra Bohemia es Moravia huzodott. A veluk kozos hatart a Bohemiai erd? jelolte ki. A fels?-ausztriai reszt nyugaton az 1779-es tescheni beke alairasaig a Bajor Hercegseghez tartozo tortenelmi Innviertel es a Salzkammergut regiohoz tartozo Salzburgi Ersekseg fogta kozre.

II. Ottokar cseh kiraly , ? 1251-t?l osztrak herceg ? volt az els?, aki kulon valasztotta az Ennst?l nyugatra fekv? teruleteket, melyek az Osztrak ?rgrofsag 976-os megalapitasa ellenere meg mindig Bajororszaghoz tartoztak. Igy jott letre Austria superior (Fels?-Ausztria) kozigazgatasi egysege. Ezt a hagyomanyt kes?bb a Habsburg uralkodok is meg?riztek.

Marchia Orientalis a Babenbergerek idejen [ szerkesztes ]

B?vebben: Osztrak ?rgrofsag

A IX. szazad kozepen az Osztrak Hercegseg kes?bbi kozpontjaban megalakult March(i)a Orientlis , vagyis a Keleti ?rgrofsag. Vegul Nagy Karoly 788-ban Bajororszagot beolvasztotta a Frank Birodalomba . Ekkor ennek keleti teruletein a Duna menten kialakitotta az Avar ?rgrofsagot . Kes?bb az avarokkal vivott harcok utan terjeszkedett, es magaba olvasztotta a Pannoniai ?rgrofsagot . Ez a kornyek 843, a verduni szerz?des ertelmeben a Keleti Frank Kiralysaghoz kerult. Azonban a pozsonyi csataban elszenvedett vereseg miatt a bajor seregek mar nem tudtak megtartani a teruleteket, igy ezeket a magyarok foglaltak el.

A magyar el?renyomulast vegul 955-ben az augsburgi csataban I. Otto nemet-romai csaszar allitotta meg. Az elfoglalt keleti teruleteken az addig ott lako szlavok helyet gyorsan a nyugatrol betelepult nemetek vettek at. A terulet a Nemet-romai Birodalom hataran fekudt, es 960. korul megkapta az ?rgrofsagi rangot. 976-ban Ausztria vezeteset II. Otto a Babenberg-hazbol szarmazo I. Lipotra bizta. Az volt a feladata, hogy az uralkodot tamogassa a II. Henrik bajor herceggel vivott konfliktusaban. III. Otto nemet-romai csaszaregyik rendeleteben megemliti, hogy a tartomanyt a helyi nyelvjarasban Ostarrichinek nevezik. A modern Ausztria ezen dokumentum kibocsatasanak idejet tekinti a nemzet megalakulasanak.

Privilegium Minus [ szerkesztes ]

1156-ban I. Frigyes Privilegium Minus cim? rendeleteben hercegsegi rangra emelte az addigi ?rgrofsagot. 1138-ban Frigyes nagybatyja, III. Konrad legy?zte a Welf-hazbol szarmazo ellenfelet, Buszke Henriket , igy megszerezte a Bajor Hercegseget , amit Ausztria ?rgrofjanak, IV. Lipotnak adomanyozott. Frigyes csaszar azonban valamilyen modon szerette volna elrendezni a kozte es a Welf-haz kozott kialakult ellentetet, igy a Bajor Hercegseg vezeteset Oroszlan Henriknek adomanyozta. Ezert cserebe az osztrak es bajor allam vezeteset 1141-ben orokl? Babenberg Henrik teruletenek rangjat ?rgrofsagrol hercegsegre emeltek.

II. Frigyes osztrak herceg 1246-os halalaval egyutt kihalt a Babenberg-dinasztia is. A tronutodlasi harcok kozben a Cseh Kiralysag tronorokose, II. Ottokar 1251-ben elfoglalta Ausztriat, es magat kialtatta ki a terulet uralkodojava. A kovetkez? evben, hogy legitimalja az uralkodasat, elvette Frigyes hugat, Babenbergi Margitot . Uralmat azonban a svab uralkodo, Habsburg Rudolf nem ismerte el. Nemet-romai csaszarra koronazasa utan mindent megtett annak erdekeben, hogy visszaszerezze a teruleteket, es 1278-ban a durnkruti csataban vegs? gy?zelmet aratott Ottokar felett. Ezzel a gy?zelmevel bebiztositotta a Habsburg-haz 640 even at torten? uralkodasat.