Orszaggy?lesi valasztasokat a Magyar Nepkoztarsasagban
1949
.
augusztus 20-a
es
1989
.
oktober 23-a
kozott nyolc alkalommal tartottak. E cikkben kilencedikkent ide soroljuk az 1949 tavaszan tartott els? egypartrendszer? valasztast is, mely jogi es politikai korulmenyeit tekintve mar lenyegeben megegyezett a nepkoztarsasagi alkotmany elfogadasat (1949. augusztus 20.) kovet?en tartott valasztasokkal.
Az egypartrendszer korulmenyei kozott az orszaggy?lesi valasztas tulajdonkeppen a rendszer onigazolasat szolgalo politikai demonstracio volt. Valodi tettel, vagy befolyassal a (nagy)politika alakulasara alig rendelkezett, mivel a dontesek (es a torvenyek elsopr? tobbsege) nem a parlamentben szulettek. Mi tobb, az 1949-ben letrehozott
Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsa
(NET) szinten fel lett jogositva az orszaggy?les legtobb jogkorenek gyakorlasaval, igy a torvenyhozasra is; ennelfogva a torvenyek tobbseget a NET hozta, vagy modositotta (kiveve az alkotmanyt, ami az Orszaggy?les kizarolagos hataskoreben maradt). A parlament formalitaskent, tobbnyire csak evente negyszer, akkor is csak ket-ket hetig ulesezett, mivel a
szocializmusban
a NET-et hasznaltak annak kivaltasara. Az orszag vegrehajto szerve (kormanya) a
Minisztertanacs
volt.
Az 1985 el?tti nyolc valasztas tobbnyire egyfordulos es nagyreszt szinten formalis volt, a valasztokeruleteknek csak toredekeben lehetett tenylegesen tobb jelolt kozul valasztani. Az
1985-os valasztas
annyiban volt sajatos, hogy akkor kotelez? tobbes jeloles volt, ezert az egyeni valasztokeruletek jelent?s reszeben masodik fordulora is szukseg lett.
1970
-ben eltoroltek ugyan a
Hazafias Nepfront
jeloltallitasi monopoliumat
[1]
(elvileg barmely valasztopolgar jelolhetett vagy lehetett jelolt), azonban a jeloltallitasi procedurat tovabbra is a Nepfront felugyelte, az 1983-ban alkotott uj valasztasi torveny pedig a jeloltte valas kotelez? felteteleve tette a Nepfront programjanak elfogadasara vonatkozo irasos nyilatkozatot.
[2]
Szinten sajatsagos modon a valasztasokon nem partok indultak, hanem az ezekb?l szervezett es az id?k soran ketszer is atnevezett egyetlen egysegfront, nev szerint a
Magyar Nemzeti Fuggetlensegi Front
(1944?1949), majd
Magyar Fuggetlensegi Nepfront
(1949?1954) vegul
Hazafias Nepfront
(1954?1990). Minden jelolt, akar parttag volt, akar nem, a Nepfront jeloltjekent indult. Ez alol az 1985-os valasztas volt az egyetlen kivetel, ahol 71 Nepfronton kivuli is indulhatott.
A valasztasi reszvetel mindvegig ?er?sen ajanlott” volt: a nevjegyzek alapjan megallapithato volt, kik maradtak tavol es ?ket jo indok hijan kulonboz? vegzalasok erhettek. Ennek folytan az altalanos reszvetel es 1985-ig a jeloltek eredmenyei is altalaban 98-99% korul vegz?dtek.
Orszaggy?lesi valasztasok
[
szerkesztes
]
1949-es szavazolap
A valasztast
1949
.
majus 15-en
tartottak meg meg a
Magyar Koztarsasagban
, de ekkorra a kommunistak mar gyakorlatilag az osszes partot sikeresen
?felszalamiztak”
; azaz vezet?iket, prominens tagjaikat szinte kivetel nelkul letartoztattak, vagy emigracioba, esetleg kollaboraciora kenyszeritettek. Az egyetlen baloldali rivalis
Szocialdemokrata Partot
(nemi er?szakkal) 1948-ban beolvasztottak a
Magyar Kommunista Partba
, letrehozva ezzel a
Magyar Dolgozok Partjat
(MDP). A korabbi koalicios partokat (
FKGP
,
Nemzeti Parasztpart
) a kommunistakkal egyuttm?kodni kesz politikusaik vezetesevel (mint
Dobi Istvan
,
Bognar Jozsef
,
Ortutay Gyula
,
Antall Jozsef
, illetve
Erdei Ferenc
es
Darvas Jozsef
es meg sokan masok) aztan 1949. februar 1-jen belekenyszeritettek az MDP-vel kozos (es altaluk uralt) egysegfrontba, a
Magyar Fuggetlensegi Nepfrontba
. Az orszaggy?lesi valasztason mar csak ennek a frontnak a teruleti listaira lehetett szavazni. A szavazolapon csupan az egyet nem ert?knek kellett ikszelni, a jelolteket elfogado szavazonak pusztan be kellett dobnia azt a gy?jt?urnaba. Mivel a listan szerepl? nevsort az MDP gyakorlatilag kenye-kedve szerint allithatta ossze (formalis egyeztetesek persze voltak meg a Front tobbi partjaval), mar a valasztas el?tt eldontottek a parlament pontos, szemely (es mandatumarany) szerinti osszetetelet; a szavazas puszta formalitas lett.
A Nepfront listaja osszesen 95,6%-os eredmenyt ert el, ami alapjan 285 MDP-s es 117 mas partbol (f?kepp az FKGP-b?l es a Nemzeti Parasztpartbol) valo, osszesen tehat 402 kepvisel? jutott a torvenyhozasba.
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Magyar Fuggetlensegi Nepfront
|
94,7%
|
95,6%
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MDP-tag
|
Mas partbol
|
| 402
|
285
|
117
|
A mandatumok megosztasa a Nepfronton belul a kovetkez?kepp alakult
Az 1949-ben mas partokbol bejutott es meg nem egyuttm?kod? kepvisel?ket hamar kiszoritottak a hatalombol, amit egyuttal bels? tisztogatas is kovetett. Az MDP, noha m?kodesuket sosem tiltotta be, az 1949-ben meg m?kod? Nepfronton kivuli es a Nepfrontba er?szakolt partokat is szinten rovid uton elsorvasztotta. Az 1953-as valasztasnak, amit
majus 17-en
rendeztek meg,
Sztalin
marcius 5-iki halala adott kulonos apropot, ami utan a
Rakosi-rendszer
gyakorlatilag par honap alatt osszeomlott. Hiaba ?nyert” a Nepfront listaja meg az el?z?nel is nagyobb, 98,2%-os arannyal, alig egy honappal kes?bb, juniusban Moszkvaban az SZKP vezet?i
Lavrentyij Berijaval
az elen Rakosi tevekenyseget roppant kemeny hangnemben es szandekosan az odarendelt vezet?tarsai jelenleteben kritizaltak meg, ami utan Rakosi kenytelen volt hatterbe vonulni es elt?rni a desztalinizacios folyamatok elinditasat.
Itt mar csak parttagok, illetve partonkivuliek szerepeltek a listan. Ekkorra a kepvisel?k szamat, ahogy az Orszaggy?les szerepet is, jelent?sen lecsokkentettek. A valasztast tobbek kozott a nepszer?sege csucsan jaro
Bozsik Jozseffel
, az
Aranycsapat
tagjaval is igyekeztek nepszer?siteni, akit a rendszer meg egy 1950-es id?kozi valasztason juttatott a parlamentbe (1957-ben kegyvesztett lett).
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Magyar Fuggetlensegi Nepfront
|
nincs adat
|
98,2%
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MDP-tag
|
partonkivuli
|
| 298
|
206
|
92
|
Kadar Janos
es
Willi Stoph
1958. julius 12-en, a
Nemet Szocialista Egysegpart
V. kongresszusan
Az 1958-as valasztast
november 16-an
tartottak. A torveny szerint 1957 kora nyaran kellett volna ra sort keriteni, de az
1956-os forradalom
utani feszult legkor miatt ezt akkor nem mertek megtenni, inkabb ket evvel meghosszabbitottak az Orszaggy?les mandatumat.
[3]
A valasztast vegul az 1958 vegen esedekes tanacsi (mai szoval onkormanyzati) valasztassal egyszerre szerveztek meg
?az orszaggy?lesi kepvisel?k es tanacstagok altalanos valasztasakent”
. Ekkortol kezdve 1985-ig (1975 kivetelevel) mindig tanacsi valasztast is tartottak az aktualis orszaggy?lesivel egyid?ben.
A kepvisel?k szamat 336 f?ben szabtak meg.
A valasztas egyuttal a
Kadar-rendszer
es az uj allampart, a
Magyar Szocialista Munkaspart
(MSZMP) kvazi legitimaciojat is jelentette, ahol a
Hazafias Nepfront
, mint a Magyar Fuggetlensegi Front utodszervezete ellen mindossze 0,4%-nyi ?nem” kerult el? az urnakbol (szam szerint 28 651 darab). Az eredmeny jol jellemezte az 1949-1989 kozotti valasztasok ?tisztasagat”.
A partonkivuliek szama aranyaiban es szamszer?leg is meg a korabbiaknal is alacsonyabb lett; 62-en voltak a 338-bol, amivel a mandatumok mindossze 18,34%-at birtokoltak (persze ?k sem voltak ellenz?i a rendszernek).
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
98,4%
|
99,6%
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 338
|
276
|
62
|
Az 1963-as valasztasra
februar 24-en
kerult sor. 1958-hoz hasonloan orszagos altalanos valasztas volt, azaz egyszerre valasztottak az orszaggy?lesi kepvisel?ket es a helyi tanacstagokat is. Ekkorra mar konszolidalodott a
Kadar-rendszer
, s a hatvanas evek elejen mar enyhulesnek indult; megsz?ntek a kulaklistak, illetve a polgari, vagy ertelmisegi szarmazasuak hatranyos megkulonboztetese a tovabbtanulasnal, megtortent a kapitalista orszagokba torten? utazasok bizonyos foku engedelyezese, a kulfoldi rokonokkal torten? kapcsolattartas konnyitese es a tobbi intezkedes, vagyis kiepult az ugynevezett
gulyaskommunizmus
.
Szandekosan a valasztasok utan, a marcius 15-iki nemzeti unnepre id?zitve altalanos amnesztiat hirdettek a politikai foglyok tulnyomo tobbsegenek (mintegy 20%-uk tovabbra is bortonben maradt, ?k kes?bb szabadultak, vagy le kellett, hogy toltsek buntetesuk hatralev? reszet). Cserebe Magyarorszag teljes jogu tagja lett az
ENSZ
-nek (amihez mar 1955 decembereben csatlakozott, de 1956 oktobere ota fel volt fuggesztve a tagsaga).
A kepvisel?k szamat 340 f?ben hataroztak meg, kozuluk 88-an voltak partonkivuliek. A gulyaskommunizmus egyik sajatossagakent az emberek ekkor kezdtek el kozonyosse valni masokkal, igy a politikaval szemben is es a politikusok is nagyjabol ekkorra valtak a ?nep fiaibol” elerhetetlen magassagokban lev? elvtarsakka, s valtak mindinkabb zarkozottabbakka. Egyuttal ekkoriban kezdtek egyre kevesbe fontosnak tartani a tarsadalom velemenyet a politika kerdeseivel kapcsolatban (amit ett?l persze meg ugyanugy monitoroztak).
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
97,2%
|
98,9%
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 340
|
252
|
88
|
Az 1967-es orszagos altalanos (azaz orszaggy?lesi es helyi tanacstagi) valasztast
marcius 19-en
tartottak. Kulonlegesseget az adta, hogy az 1949-ben bevezetett valasztasi rendszert (egy darab orszagos lista) eltoroltek es helyette az 1966. evi III. torvenycikkben foglalt modon Magyarorszag teruletet 349
egyeni valasztokeruletre
osztottak fel
[4]
Jelol? szervezet tovabbra is kizarolag a
Hazafias Nepfront
(HNF) lehetett (a nem parttagok szamara is) es tobbes jeloles eseten is (amire husz ev utan el?szor nyilt lehet?seg) mindegyik jelolt a Nepfront programjat kepviselte. Egyeni programmal sem HNF, sem fuggetlen jeloltkent nem lehetett indulni tovabbra sem, ahogy onmagaban fuggetlen jeloltkent sem.
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
nincs adat
|
nincs adat
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 349
|
259
|
90
|
Az orszagos altalanos (azaz egyidej? orszaggy?lesi es helyi tanacstagi) valasztast
1971
.
aprilis 25-en
tartottak. (A f?varosi es megyei tanacsok tagjait azonban ett?l kezdve kozvetve valasztottak, a valasztopolgarok helyett a helyi tanacsok dontottek roluk.) Az egyeni valasztokeruletek szamat hattal 354-re noveltek, ami 1985-ig valtozatlan maradt. A valasztas erdekesseget az adta (adhatta volna), hogy az 1970. evi III. torvennyel eltoroltek a
Hazafias Nepfront
jeloltallitasi monopoliumat,
[1]
tehat elvben barki barkit jelolhetett volna a valasztason. Arrol, hogy ez megse igy legyen, de legalabbis ne politikailag veszelyes mertekben, a rendszer onmagahoz hiven adminisztrativ uton igyekezett gondoskodni. Meghatarozta, hogy a jelol?gy?leseken (ahol tovabbra is akar tobb embert is lehetett jelolni) egy jelolt inditasahoz a jelol?gy?lesen jelenlev?k legalabb egyharmadanak tamogatasa volt szukseges, akik indulasanak engedelyezeser?l ezutan a helyi valasztasi elnoksegek dontottek (amiket a
Hazafias Nepfront
allitott fel). Az ekkor meghatarozott 352 mandatumert vegul 402-en szalltak versenybe; a Nepfront jeloltjeire a helyi MSZMP szervezetek tehettek javaslatot (azaz jelolhettek ki a szemelyt), vagyis a partfelugyelet megmaradt, pusztan atteteles lett.
A szavazas modja is nemileg valtozott; tovabbra is csak az ellenszavazatot kellett feltuntetni a szavazolapon, de mostantol a jelolt nevenek athuzasaval. Amelyik lapon senkit sem huztak ki, azt ervenytelennek tekintettek.
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
98,7%
|
nincs adat
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 352
|
224
|
128
|
Az orszaggy?lesi valasztast
junius 15-en
rendeztek meg. (Ezuttal nem kerult sor egyidej? tanacstagi valasztasra, ugyanis az 1971-es altalanos valasztast kovet?en szetvalasztottak a parlamenti es a tanacstagi valasztas id?pontjat, a tanacstagokat mar 1973-ban megvalasztottak.
[5]
1976-ban viszont ismet modositottak a vonatkozo torvenyt, a kovetkez? esedekes tanacstagi valasztast elhalasztottak, helyette a hivatalban lev? tanacstagok megbizatasat meghosszabbitottak a kovetkez?, 1980-as orszaggy?lesi valasztasig.
[6]
)
Valodi kulonbseg az 1971-es es az 1975-os valasztas kozott csak az volt, hogy az uj orszaggy?les mandatumat megemeltek negyr?l ot evre. Noha papiron tovabbra is barki jeloltethette magat, megis csak a Hazafias Nepfront jeloltjei indulhattak (es jutottak be) a parlamentbe.
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
97,6%
|
nincs adat
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 352
|
215
|
137
|
Az 1971 utan ismet altalanos (azaz egyidej? orszaggy?lesi es helyi tanacstagi) valasztast
junius 8-an
bonyolitottak le. A 352 valasztokeruletben alig valamivel tobb, mindossze 367 jeloltet inditottak. 1980-ban az 1958-as valasztas ota el?szor kerult be kevesebb fuggetlen (nem parttag) a parlamentbe az el?z? ciklushoz viszonyitva; ismet csak
HNF
jeloltek.
| Jelol? szervezet
|
Reszveteli arany
|
Valasztasi eredmeny
|
| Hazafias Nepfront
|
nincs adat
|
nincs adat
|
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli
|
| 352
|
252
|
100
|
Az 1985-os orszagos es altalanos (tanacsi es parlamenti) valasztasokat
junius 8-an
rendeztek meg. Kulonlegesseget a
Kadar-rendszer
(es kelet-europai es szovjet szocializmus altalanos) hanyatlasa adta, ami mar az 1980-as evek elejet?l egyre inkabb gyorsult, ill. valt lathatova, es amivel parhuzamban jelent, majd er?sodott meg a
demokratikus ellenzek
.
Ekkorra mar a parton belul is indulhattak reformkezdemenyezesek. 1981-ben a
Beszel?
megalapitasaval beindult az ellenzeki sajto is, igaz kezdetben meg
szamizdatkent
(azaz illegalisan). Az 1983. evi III. torveny az addig lehet?segkent el? tobbes jeloles intezmenyet kotelez?ve tette, es megengedte a Hazafias Nepfront ket hivatalos jeloltjen kivul mas jeloltek inditasat is.
[7]
Az ellenzekiek ebben komoly lehet?seget lattak arra, hogy belulr?l valtoztathassak meg a rendszert, s a 352 egyeni kepvisel?i helyre osszesen 766 jeloltet inditottak. A rendszer a sajat vezet?inek bebiztositasa erdekeben ujra bevezette az 1966-ban eltorolt orszagos listat is, amire 35 jelent?s kozeleti szerepl?t, koztuk a legf?bb kommunista vezet?ket raktak fel, igy alakitva ki a 387 f?s parlamenti letszamot.
Az 1985-os orszaggy?lesi valasztasok reszveteli adatai
[8]
|
|
|
Orszagos lista
|
|
Valasztokeruletek
|
|
|
|
jogosultak
aranyaban
|
szavazok
aranyaban
|
|
jogosultak
aranyaban
|
szavazok
aranyaban
|
| Valasztojogosult
|
|
7 728 208
|
|
|
|
7 568 480
|
|
|
|
|
|
Szavazo
|
7 265 915
|
94,02%
|
|
7 103 146
|
93,85%
|
|
|
|
ervenyes szavazolap
|
7 210 495
|
93,30%
|
99,24%
|
6 716 387
|
88,74%
|
94,56%
|
| ervenytelen es hianyzo
|
55 420
|
0,72%
|
0,76%
|
386 759
|
5,11%
|
5,44%
|
| Tavolmarado
|
462 293
|
5,98%
|
|
465 334
|
6,15%
|
|
A 766 jelolt kozul 71-en nem a
Hazafias Nepfront
listajan indultak, amivel az
1947-es valasztasok
, azaz 38 ev ota el?szor nyilt valodi alternativa a valasztok el?tt. Otvennegy helyen harmas, negy helyen negyes jeloles is volt, 42 valasztokeruletben potvalasztast is kellett tartani. 1947 utan el?szor kerultek be a kommunistakkal nem kollaboralo, annak kontrollja alatt nem allo szemelyek is. Az ugynevezett 71 ?spontan jelolt” kozul 32-en jutottak be, igaz koztuk MSZMP-tag is volt (pl.
Kiraly Zoltan
, aki
Komocsin Mihaly
nyugalmazott megyei parttitkar elleneben jutott be Szegedr?l) viszont egyikuk sem szamitott valoban ellenzekinek.
A
demokratikus ellenzek
szamos jeloltje sikertelenul indult (felteve, ha indulhatott), de a ciklus soran felelesztettek (az amugy a szocializmus alatt mindvegig fennallo) visszahivas intezmenyet, es az igy elmozditott kepvisel?k helyere kiirt id?kozi valasztasokon mar sorra ellenzeki jeloltek jutottak be a Kadar-korszak utolso parlamentjebe. Igy lett kepvisel? tobbek kozott
Roszik Gabor
(MDF),
Debreczeni Jozsef
(MDF), vagy
Tamas Gaspar Miklos
(SZDSZ) is.
Az
Ellenzeki Kerekasztal
targyalasainak kereteben fokozatosan vegbement
magyarorszagi rendszervaltas
az 1985-oshoz kepest 1990-ben mar valodi demokratikus tetet adott a
soros orszaggy?lesi valasztasoknak
, ami vegleg megszuntette a kommunistak egyeduralmat. 1990-ben egyuttal ujra szetvalasztottak az
orszaggy?lesi valasztasokat
es a
helyi onkormanyzati valasztasokat
, aminek erdekeben (hogy ne fordulhasson el?
ex lex
allapot) a tanacsok megbizatasat fel evvel meghosszabbitottak, hogy ezalatt kidolgozhassak az
1990-es magyarorszagi onkormanyzati valasztasok
rendszeret es lebonyolitasanak modjat.
| Osszes parlamenti kepvisel? szama
|
MSZMP-tag
|
partonkivuli / ellenzeki
|
| 387
|
?
|
? / 0
|
- Magyarorszag a XX. szazadban
I.: Politika es tarsadalom, hadtortenet, jogalkotas.
F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard: Babits. 1996. 165?264. o.
- Feitl Istvan:
Partvezetes es orszaggy?lesi valasztasok 1949-1988
, IN: Gergely Jen?:
Parlamenti kepvisel?valasztasok 1920-1990
. Tanulmanyok. Politikatortenet Alapitvany, Budapest, 1994.,
ISBN 963-044-073-3
- Foldes Gyorgy - Hubai Laszlo (szerk.):
Parlamenti kepvisel?valasztasok, 1920-1998
, masodik, b?vitett kiadas, Budapest, 1998
ISBN 963 908252 X