A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
orosz otok
tarsasaga
orosz
zeneszerz?k
egy csoportjat takarja, akik zenei munkassagukat javareszt a 19. szazad masodik feleben fejtettek ki.
Az elnevezes
orosz
eredetijet:
Могучая кучка
(szo szerint ?hatalmas (vagy jelent?s) kis csoport”),
Vlagyimir Vasziljevics Sztaszov
(1824?1906), a kor nagy tekintely? m?veszeti es zenekritikusa hasznalta ? rokonszenve es tamogatasa jelekent ? arra az ot fiatal orosz zeneszerz?b?l allo m?veszcsoportra, akik onmagukat
novatorok
nak, azaz
?megujitok”
-nak neveztek. Az
?orosz otok”
(vagy csak
?otok”
) kifejezes az idegen nyelvekben terjedt el.
A tarsasag 1856-ban
Szentpetervarott
kezdett szervez?dni,
Milij Alekszejevics Balakirev
kezdemenyezesere, es 1862-ben,
Borogyin
csatlakozasaval valt teljesse. Erdekesseg hogy a csoport tagjai lenyegeben autodidakta zeneszerz?k voltak:
Balakirev
zenet szervezett formaban alig tanult,
Muszorgszkij
katonatiszt,
Borogyin
kemiaprofesszor,
Rimszkij-Korszakov
tengeresztiszt,
Kjui
hadmernok volt.
Az
?Otok”
tarsasagat alkoto zeneszerz?k f? m?veszi celkit?zese az orosz nemzeti
romantikus
zenei stilus er?sitese volt,
Mihail Ivanovics Glinka
(1804 ?1857) nyomdokan haladva, akit az orosz nepi hagyomanyokon alapulo nemzeti zeneszerzes megalapitojanak tartottak. Szembehelyezkedtek azokkal az orosz zeneszerz?kkel, akiknek zenei stilusa inkabb nyugat-europai zenei peldakat kovetett, ez utobbiak legjelent?sebb kepvisel?je
Pjotr Iljics Csajkovszkij
(1840?1893). A csoport szethullasa az 1870-es evekben kezd?dott, amikor az alapito Balakirev egy id?re visszavonult a zenei eletb?l.
Az
?Orosz otok”
tarsasaganak tagjai valamennyien
Szentpetervarott
, az Alekszandr Nyevszkij-kolostor
(Александро-Невская лавра)
teruleten fekv?
Tyihvini temet?ben
(Тихвинское кладбище)
nyugszanak.
A csoport tagjai ?
Kjui
kivetelevel ? tobb kes?bbi nagy
orosz
realista
zeneszerz?t
tanitottak, vagy meghatarozo er?vel hatottak ezek munkassagara. E kes?bbi tanitvanyaik, kovet?ik koze sorolhatok peldaul:
|
---|
Zene
| |
---|
Irodalom
| |
---|
Kepz?m?veszet
| |
---|
Kultura
| |
---|
|