 | Ez a szocikk a ket orszag kozott 2014 ota tarto politikai es katonai konfliktusrol szol atfogoan, a 2022 ota zajlo nyilt haborurol a
2022-es orosz invazio Ukrajna ellen
cim? cikk ir reszletesen
|
Az
orosz?ukran konfliktus
egy 2014-ota tarto politikai es katonai valsag
Ukrajna
es
Oroszorszag
kozott. 2014 februarjaban Ukrajnaban az
euromajdan
tuntetessorozat a
meltosag forradalmanak
esemenysorozataban teljesedett ki, amelynek soran az
EU
-parti tuntet?k megdontottek az oroszbarat
Viktor Janukovics
elnok uralmat. A hatalomvaltasra valaszul Oroszorszag harcok nelkul megszallta a
Krim-felszigetet
, majd annektalta a teruletet. Ekozben Ukrajna keleti, jelent?s orosz lakossaggal rendelkez? teruleten oroszparti tuntetesek tortek ki, amelyek fegyeres felkelesbe torkolltak. A kirobbano
kelet-ukrajnai haboruban
Oroszorszag nemhivatalos tamogatasaval az orosz szeparatista miliciak er?i harcoltak az ukran hadsereg ellen, es a
Donbasz
regio egy reszen ket
de facto
fuggetlen allamot hoztak letre, a
Donyecki
es a
Luganszki Nepkoztarsasagot
. A
Minszki egyezmenyek
alairasa utan a haboru evtizedekre alacsony intenzitasu, fagyott konfliktussa valt. 2022 februar 24-en
Vlagyimir Putyin
orosz elnok teljes kor? invaziot inditott Ukrajna ellen, kirobbantva a nyilt
orosz?ukran haborut
.
Bill Clinton
amerikai,
Borisz Jelcin
orosz es
Leonyid Kravcsuk
ukran elnok alairjak a
budapesti memorandumot
1991-ben
felbomlott a Szovjetunio
,
Ukrajna
fuggetlen orszagga valt
, els? elnoke
Leonyid Kravcsuk
lett. Az uj allam tovabbra is szoros kapcsolatokat apolt egykori anyaorszagaval, Oroszorszaggal. 1994-ben alairta a
budapesti memorandumot
, amelyben az
USA
, az
Egyesult Kiralysag
es
Oroszorszag
kozosen garantalta Ukrajna teruleti serthetetlenseget, ezert cserebe az orszag lemondott a szovjet id?szakbol ramaradt atomfegyvereir?l.
Narancsos forradalom
Kravcsukot a szinten oroszbarat
Leonyid Kucsma
kovette az elnoki szekben (1994-2005). A 2005-os valasztasok komoly konfliktushoz vezettek, a nyugatbarat ellenzeki jelolt,
Viktor Juscsenko
ellen mergezeses merenyletet kisereltek meg,
[1]
majd a tobb megfigyel? szerint csalasokkal terhelt szavazason az orosz vonalat kepvisel?
Viktor Janukovicsot
neveztek meg gy?ztesnek. Ket honapig tarto tuntetessorozat kezd?dott az eredmeny ellen, a
narancsos forradalomnak
is nevezett mozgalom sikerrel jart, es a legfels?bb birosag uj valasztasokat irt ki, amelyen mar
Juscsenko
gy?zott.
[2]
Putyin es az orosz vezetes mar ekkor a nyugati orszagokat vadolta az orosz erdekszferaba valo beavatkozassal. Viktor Juscsenko elnoksege alatt Ukrajna
Gruziaval
egyutt az orszag felvetelet kerte a
NATO
-ba, azonban a kezdemenyezes a nyugat-europai tagallamok ellenkezesen megbukott.
A 2010-es elnokvalasztason
Viktor Janukovics
gy?zott, igy visszatert az Oroszorszaggal szovetseges politika.
[3]
A Szovjetunio felbomlasa utan egy kulon megallapodas ertelmeben az orosz flotta tovabbra is hasznalhatta a Krim-felsziget Ukrajnahoz kerult kikot?it es akar 25 000 katonat is allomasoztathatott a teruleten. A szerz?des eredetileg 2017-ben jart volna le, de Janukovics elnoksege alatt ezt 2042-ig meghosszabbitottak.
[4]
A
meltosagteljes forradalom
2013-ban az ukran parlament nagy tobbseggel megszavazta a nyugati integracio fontos lepesenek tekintett tarsulasi megallapodast az
Europai Unio
es Ukrajna kozott,
[5]
Oroszorszag azonban szankciokkal fenyegette meg az orszagot valaszul. Az ukran elnok, Viktor Janukovics a parlamenttel szembemenve bejelentette, hogy nem irja ala megallapodast, es helyette Oroszorszaggal es az
Eurazsiai Gazdasagi Unio
orszagaival szeretne szorosabb kapcsolatokat kialakitani. A lepest hamar nagymeret? EU-parti tunteteshullam kovette, amely az
euromajdan
nevet kapta. Az esemenysorozat er?szakos fordulatot vett, osszesen 108 tuntet? es 13 rendfenntarto vesztette eletet.
[6]
Viktor Janukovics Oroszorszagba menekult es az ukran parlament megfosztotta elnoki cimet?l.
[7]
Az orszag iranyitasat egy ideiglenes kormany vette at, a 2014 juniusi megvalasztasatol kezdve pedig
Petro Porosenko
lett az elnok.
A Krim megszallasa
[
szerkesztes
]
Felsegjelzes nelkuli, maszkos orosz katonak a krimi hatalomatvetel idejen
Kozvetlenul Janukovics 2014-es bukasa utan a kaoszt es a kialakult hatalmi vakuumot kihasznalva Oroszorszag megkezdte a
Krim
megszallasat. Helyi haditengereszeti bazisaiknak koszonhet?en az orosz katonaknak nem kellett atlepniuk a hatart, a felsegjelzes nelkuli csapatok komolyabb ellenallas nelkul elfoglaltak a kormanyzati epuleteket es ellen?rz? pontokat allitottak fel a felsziget strategiai jelent?seg? pontjain. Az orosz kormany hivatalos allaspontja szerint nem az orosz hadsereg, hanem csak ?helyi onvedelmi er?k” vettek at az iranyitast a teruleten. Az Ukrajnahoz h? regionalis hatosagok helyett a megszallo er?k
Szergej Akszjonovot
neveztek ki az autonom koztarsasag miniszterelnokenek, majd
nepszavazast
tartottak, amelyen az Oroszorszaghoz valo csatlakozas gy?zott. 2014 marcius 18-an Vlagyimir Putyin alairta a terulet Oroszorszaghoz csatolasat. A nepszavazast es az annexiot az
ENSZ
tagallamok tobbsege, igy
Magyarorszag
sem ismerte el. Az orosz kulugyminiszter,
Szergej Lavrov
atomcsapassal fenyegette meg Ukrajnat, abban az esetben ha megkiserelne a Krim visszafoglalasat.
[8]
Kelet-ukrajnai haboru
[
szerkesztes
]
Oroszparti tuntetes
Doneckben
Ukrajna keleti es deli teruletein nagyszamu orosz nemzetiseg? lakossag el es az ukranok jelent?s resze is orosz anyanyelv?. Ezekben a megyekben az
euromajdan
nyugatparti fordulata komoly ellenallast valtott ki es az aggodalmakat tovabb tetezte az is, hogy az uj atmeneti kormany elfogadott egy javaslatot, amelynek ertelmeben megszuntettek volna az orosz nyelv hivatalos statuszat az orszagban. A torveny nem lepett vegul eletbe, de igy is sokan veszelyben ereztek az orosz kisebbsegi identitas fennmaradasat. Nagy oroszparti tunteteshullam kezd?dott az
Odesszai
, a
Harkivi
, a
Donecki
es a
Luhanszki terulet
varosaiban, amely az utobbi ket megyeben nyilt szeparatista torekvesekhez vezetett. A szakadarok kikialtottak az onjelolt
Luganszki
es
Donyecki Nepkoztarsasagot
, majd Oroszorszagbol erkez? ?onkentesek”, peldaul az egykori
GRU
-tag
Igor Girkin
segitsegevel es szervezesevel fegyveres felkelest robbantottak ki a
Donyec-medenceben
.
A
donecki repul?ter
romjai
A szakadarok nagy teruleteket vontak ellen?rzesuk ala, erre valaszul az ukran hadsereg elinditotta az ugynevezett ?antiterrorsita hadm?veletet”. A rosszul szervezett es gyengen felszerelt ukran er?k eleinte nehezen tudtak csak felvenni a versenyt a szeparatistakkal, de 2014 juliusara egy relative sikeres hadm?velet soran szamos helyen visszaszereztek a hatarmenti teruletek felett az iranyitast, bekeritessel fenyegetve a szakadar er?ket. Oroszorszag innent?l kezdve nemhivatalosan egyre aktivabban beavatkozott a haboruba, a hatar orosz oldalarol agyuztak az ukran csapatokat es ?humanitarius konvojok” elnevezes alatt pancelosokat es fegyvereket szallitottak a lazadoknak. Egyre tobb ?szabadsagon lev?” es ?onkentes” hivatasos katona is felbukkant a szeparatistak soraiban felsegjelzes nelkul, az USA becslese szerint 2015 elejere mar mintegy 12 000 f?re n?tt a resztvev? orosz katonak szama.
[9]
A szembenallo felek a
minszki egyezmenyekben
(2014. szeptember 5. es 2015. februar 12.) kisereltek meg a kelet-ukrajnai haboru lezarasat. A fegyverszunetet ugyan sosem sikerult hosszu ideig betartani, de a f? harcok veget ertek es a frontvonalak sem valtoztak tovabb.
Befagyott konfliktus
[
szerkesztes
]
Novekv? feszultseg
[
szerkesztes
]
Orosz katonak a 2021-es Zapad (
Nyugat
) hadgyakorlaton az ukran hatar kozeleben
Kijevi civil holtteste egy orosz raketacsapas utan
2022 februar 24-en Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy kulonleges katonai hadm?veletet indit Ukrajna ellen, ezzel kezdetet vette a nyilt haboru a ket orszag kozott. Az orosz csapatok 2022-ben megprobaltak
elfoglalni Kijevet
, de nem jartak sikerrel. A haboru els? eveben el?szor az orosz csapatok tortek el?re, nagy teruleteket megszallva Del- es Kelet-Ukrajnaban, majd az ukranok vezettek sikeres ellentamadasokat. Ezt kovet?en 2023-tol kezdve allohaboru alakult ki, amelyet a nagy vesztesegek es a nagyon lassu orosz el?renyomulas hataroztak meg. A harcok el?l menekulve tobb mint 6 millio ukrajnai lakos menekult kulfoldre, els?sorban n?k es gyermekek, mig mintegy 8 millioan az orszagon belul valtak otthontalanna.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]