Ezt a szocikket nemileg at kellene dolgozni a wiki jelol?nyelv szabalyainak figyelembevetelevel, hogy megfeleljen a Wikipedia alapvet? stilisztikai es formai kovetelmenyeinek.

Ebben a szocikkben egyes szerkeszt?k szerint serul a Wikipedia egyik alappillerenek szamito, ugynevezett semleges nez?pont elve (a vita reszleteihez lasd a vitalapot ). | Ha nincs indoklas sem itt a sablonban, sem a vitalapon, batran tavolitsd el a sablont!

Ormai Norbert
Barabas Miklos festmenye (1849)
Szuletett	Norbert Auffenberg 1813 . majus 28. [1] Dob?any Nam?sti T. G. M. 112
Elhunyt	1849 . augusztus 22. (36 evesen) [1] Arad
Allampolgarsaga	osztrak magyar
Foglalkozasa	katona
Halal oka	kivegzes
Katonai palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Rendfokozata	ezredes
Ormai Norbert alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Ormai Norbert temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ormai Norbert , szuletesi neven Norbert Anna Johann Baptist Auffenberg ( Dob?any , 1813 . majus 28. ? Arad , 1849 . augusztus 22. ) ^[2] ezredes , a honved vadaszezredek f?felugyel?je, ?t tartjak az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc els? aradi vertanujanak .

Csaladja [ szerkesztes ]

Ormai ?sei a nemetorszagi Breisgau tartomanybol szarmaznak. Legtavolabbi ismert felmen?je Wolfgang Auffenberg volt, aki a 17. szazad kozepen elt Becsben , utodai pedig az ausztriai Korneuburgban , majd igen nagy szamban Budapesten, aztan az amerikai Texas allamban es vegul Braziliaban es Ausztraliaban kovethet?k nyomon.

Szulei Johann Baptist von Auffenberg (1768-1833) es Theresia Josepha von Link (1787-1849) voltak. Ormait a dob?anyi Szent Miklos plebaniatemplomban kereszteltek meg 1813. majus 28-an. ^[3] Testverei pedig Theresia von Auffenberg (?-1875), Elizabeth von Auffenberg (1807-?), Ivan von Auffenberg (1809-1865), Auffenberg Keresztel? Janos Anna Norbert (1811-1874), Franz Auffenberg (1816-?), Joseph Gabriel Henric von Auffenberg (1818?1880) es Heinrich von Auffenberg (1824?1832) voltak. ^[4]

Szolni illik meg Moritz Auffenbergr?l (1852-1928), pontosabban Moritz Auffenberg von Komarow tabornokrol, Ormai masodunokatestverer?l, aki azzal irta be nevet a magyar tortenelembe is, hogy 1911-12-ben az Osztrak?Magyar Monarchia kozos hadugyminisztere volt. Miniszteri posztjarol I. Ferenc Jozsef magyar kiraly , a kett?juk kozotti feszult kapcsolat eredmenyekent valtotta le, azonban 1915-ben a csaszar osztrak baroi (Freiherr) cimet adomanyozott neki, es Komarow grofjava emelte. Ekkor vette fel a von Komarow nemesi utonevet. Ujsagiroi kerdesre egyszer azt felelte, hogy ?Ormay Jozsef tenyleg rokonom, letagadni nincs okom.” ^[5]

Katonai palyafutasa [ szerkesztes ]

Osztrak katonai csaladbol szarmazott, apja lovaszmester volt az osztrak Csaszari es Kiralyi Hadseregben . ? is katonai palyara allt, 1828. oktober 10-en ezredkadet ^[6] a Spenyi Karolynak nevezett, kes?bb Leiningen-Westerburg grof nevet visel? 31. sorgyalogezrednel, ahol 1835-t?l zaszlos, 1838-tol alhadnagy. 1840. szeptember 10-en galiciai osszeeskuvesben valo reszveteleert 16 tarsaval egyutt letartoztattak, majd a josefstadti (Josefov, Csehorszag) er?ditmeny bortonebe szallitottak. ^[7] Het evi vizsgalati fogsag utan, felsegsertes miatt 14 ev vasban letoltend? varfogsagra iteltek es Munkacs varaba zartak. 1848. majus 2-an a Batthyany-kormany kozkegyelemben reszesitette, ^[8] majd juliusban beallt Mieczysław Woroniecki Pesten szervez?d? onkentes vadaszcsapataba, ahol hadnagyi, majd szazadosi rangban szolgalt. ^[9] 1848. junius 11-en felajanlotta szolgalatat Meszaros Lazar hadugyminiszternek. ^[10]

Leveleben ezt irta:

?…szivemb?l erzem es egesz lelkemb?l ertem szul? hazam hivo szavat, es erette utolso csepp veremet fel fogom aldozni…”

1848. oktober 16-an ?rnaggya leptettek el?, s ezzel egyutt az Orszagos Honvedelmi Bizottmany elnokenek, Kossuth Lajosnak a szarnysegedje lett. ^[11] 1848. december 15-en nevet Ormaira magyarositotta (Auffenberg → hegyi ember → hegy = orom). ^[12] 1848. december 21-en felhivast intezett a polgari lakossaghoz, amelyben a birtokukban lev? vadaszfegyverek ? keszpenz elleneben ? valo beszolgaltatasara szolitott fel. 1848. december 22-en egy vadaszezred ^[13] felallitasaval bizta meg a Honvedelmi Bizottmany.

1849. februar 13-an felajanlotta vadaszait Kossuth allando test?ri szolgalatara. ^[14] 1849. marcius 1-en alezredesse leptettek el? es kineveztek az 1. honved vadaszezred parancsnokava, es tovabbi ezredek szervezesere kapott megbizast. ^[15] 1849. aprilis 25-en ezredesse leptettek el? es Kossuth kinevezte a vadaszezredek f?felugyel?jenek. ^[16] 1849. augusztus 7-en Pankotarol beteget jelentett, majd lemondott a rangjarol es f?felugyel?i beosztasarol. Augusztus 12-en a Lucca sorgyalogezred ukran bakai elfogtak es fogolykent Gyulara szallitottak.

1849. augusztus 21-en engedellyel Aradra ment, hogy feladja magat. Masnap, 22-en Julius Jacob von Haynau taborszernagy rogtonitel? hadbirosaga a magyar forradalomban valo reszvetele miatt elkovetett felsegsertes vadjaval kotel altali halalra itelte. ^[17] Meg aznap felakasztottak az Arad melletti Csala erd?ben. Foldi maradvanya a kivegzes helyszinen lett elfoldelve. ^[18]

Haynau err?l igy irt:

? tegnapel?tt megkezd?dott a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nev? egyent, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, aztan ezredes es Kossuth segedtisztje ? Kiss, Leiningen, Poeltenberg, Vecsey stb. is kovetni fogja, mihelyt megerkezik. Az eljaras a lehet? legrovidebb lesz, megallapitjuk az illet?r?l, hogy tisztkent szolgalt nalunk, es fegyveres szolgalatot teljesitett a lazado hadseregben. Ekkepp az eljarasokat a legrovidebb id?n belul befejezzuk … Egy evszazadig nem lesz tobb forradalom Magyarorszagon, ha kell, a fejemmel szavatolok erte, mert gyokerest?l irtom ki a gazt.”

Ormai (Auffenberg) Norbert honved vadasz ezredes kivegzeser?l Karl Ernst csaszari kiralyi torzshadbiro adott igazolast Franz Bott hohernak: ^[19]

?Meger?sites
A csaszari kiralyi hadsereg tabori torzshadbirosaga ezuton igazolja, hogy Franz Bott hoher az ez ev augusztus 22-i rogtonitel? torvenyszeki itelettel halalra itelt Auffenberg Norbertet ez ev augusztus 22-en kotel altal kivegezte.
Aradi f?hadiszallas, 1849. augusztus 24. Ernst torzshadbiro
Meger?sitem! Reichardt ?rnagy
Arad, 1849. augusztus 28.”

A Pester Zeitung ekkeppen tudositott Ormai kivegzeser?l az 1849. szeptember 2-i szamaban: ^[20]

?Ormay (Auffenberg) allitolag hidegverrel ment a halalba. Beszeltek egy szerkeszt?r?l is, aki ugyanakkor szinten ott allt mar a veszt?helyen, de elvezettek. ? nem mas lenne, mint Bangya Janos , aki a Preßburger Zeitung korabbi szerkeszt?je, majd ?rnagy volt a felkel?knel es a Zerffi-fele ?Ungar, Allgemeine Zeitung” szerkeszt?tarsa. Ormay, akit a lengyel osszeeskuvesben valo reszvetel miatt husz ev varbortonre iteltek, a marciusi amnesztia kovetkezteben szabadlabra kerult, miutan nyolc evet es ket honapot ult Munkacson, es az utobbi id?ben vadhazassagban elt egy n?vel, akinek a ferje allitolag 2000 konvencios forint es egy postafogat fejeben lelepett a kejenc javara.”

Ormai halalhiret kulfoldon els?kent Skociaban a The Nairnshire Mirror szeptember 8-an, Spanyolorszagban a La Espana szeptember 12-en, Ausztriaban a Wiener Zeitung szeptember 12-en, a Wiener Zuschauer szeptember 14-en es a Klagenfurter Zeitung szeptember 15-en, Csehorszagban a Moravske Nowiny szeptember 15-en, Angliaban az Evening Mail szeptember 17-en, a The Patriot szeptember 20-an, az Exeter Flying Post szeptember 21-en, a The Hartford Mercury szeptember 22-en es a The Examiner 1850. majus 11-en, Irorszagban a The Dublin Evening Post szeptember 20-an, a The Dublin Weekly Register es a Roscommon Weekly Messenger szeptember 22-en, Ausztraliaban pedig a The Sydney Morning Herald december 28-an kozolte le. ^[21]

Jellemrajzat el?szor Szilagyi Sandor tortenesz festette le: ^[22]

?Cseh fiu. Igazi neve Auffenberg. Hadnagy volt a Leiningeneknel, hanem felsegsertesert 1847-en 10 evi sancra iteltek. A tavalyi amnesztiakor a munkacsi varbol ? is kiszabadult s beallott kozhonvednak. Gyonyor? szep fiu volt s tan ezert kapkodott annyira a remenyseg utan. Kossuth adjutansa l?n. Legel?bb is ?rnaggya neveztettek ki s megbizatott vadaszezredeket alakitni. (1848. nov havaban) E bizottmanyt, valamint azutani emelkedeset (az ezredesseget) n?kegynek koszonhete. Ebben is valami regenyes vala, valamint regenyes hazassagaban is, mastol valasztvan el nejet. E miatt elveszte a n?kegyet. Csataban reszt soha sem vett, 36 eves koraban Aradon aug 22-en felakasztatott. Nem rossz Spartacus lett volna bel?le. Na, de csitt! De mortius aut bene aut nihil! ^[23] ”

Maganelete [ szerkesztes ]

1849. marcius 19-en Rozsvary (Kornhoffer) Lajos (1803-1869) szamvev? ?rnagy meghivta az alezredest nagyvaradi kavezojaba, ahol a tiszt lanya, Vilma (1831-1884) penztarnok volt, es aki 18 eves koraban mar tul volt egy sikertelen hazassagon. ^[24] A ?szerelem az els? latasabol” hamarosan hazassag lett. A hazasitas 1849. majus 27-en a kolozsvari Farkas utcai reformatus templomban vegeztetett, miutan a jegyesek atkeresztelkedtek a reformatus vallasra az el?z? napon. ^[25] Az esket? lelkesz Csiszar Samuel (1791-1852) volt. ^[26]

Utoelete [ szerkesztes ]

Rozsvary Vilma ferje halalakor mar varandos volt. Szuletend? gyermeket eleve megbelyegezte volna, ha apanak a nehai Ormait jeloltek volna meg. Leanykori neven sem keresztelhetett, mert akkor torvenytelen lett volna a gyermek. Ezert az ozvegy egy fortelyos tervet eszelt ki: talalni valakit, akit Ormainak hivnak es vallalna az apa szerepet. ^[27] Ebben a keresesben az ozvegy baratai segedkeztek, akik vegul raleltek egy Ormay Jozsef nevezet? maganbirtokosra Aradon.

Mikor Rozsvary Vilma felkereste a foldesurat es el?adta kereset, akkor Ormay magabol kikelve kapasbol visszautasitotta azt, mondvan, hogy ez buntetend? torvenyszeges, szentsegtores, es mint hith? katolikus ? nem akar se bortonbe, sem a pokolra kerulni. De amikor Vilma letett egy nagy koteg penzt az asztalra, akkor mar Ormay megingott, es amikor Vilma meg azt is megigerte, hogy soha senkinek nem fogja az igazsagot elmondani, valamint a szules utan azonnal elhagyja az orszagot, akkor Ormay nemcsak az apasagot, hanem meg a ferj szerepet is bevallalta. Igy lett aztan a katolikus egyhaz szerint torvenyesen megkeresztelve Ormay Norbert Jozsef , a martir fia, aki 1850. februar 28-an szuletett Pesten.

Rozsvary Vilma betartotta fogadalmat es a gyermek szuleteset kovet?en a kisdedet batyjara hagyvan Konstantinapolyba ment, ahol megismerkedett Friderico Bier (1813-1879) dusgazdag brazil ultetvenyessel, akivel aztan Braziliaban hazassagot kotott. A hetpecsetes titkot is meg?rizte elete vegeig. A csaladban tabunak szamitott az aradi vertanu, akinek szinten Norbert III. nev? unokaja (1878-1968) Braziliaban alapitott csaladot es sosem beszelt magyarorszagi szarmazasarol. Frigyes nev? unokaja (1876-1956) pedig az aranyosi el?nevet hasznalta jelezven ezzel, hogy semmi koze sincs a martirhoz.

Leszarmazottai [ szerkesztes ]

Ormay Norbert 1864-ben talalkozott el?szor szul?anyjaval Braziliaban, ahonnan 1869-ben tert vissza a ?von” nemesi el?nevet onkenyesen felveve. Edesanyja halalaval (1884) iszonyatos nagy vagyont orokolt, s elte a dzsentrik vilagat. 1885-ben kivandorolt Amerikaba, Media Crossing-be (Texas) szerencset probalni, ahol grofnak adta ki magat a ?von” el?nevet hasznalva es marhakereskedesbe kezdett (grofbol marhabaro lett). A telepules postamestere Branson Bywaters (1838-1918) 1886-ban a kis varoskat a nagytekintely? es gazdag grofrol nevezte el, amit azota is Von Ormynak hivnak.

^[28] A Texas-laz fert?z? marhabetegseg kovetkezteben vallalkozasa cs?dbe ment, ezert illegalis orvosi tevekenysegbe kezdett (barobol doktorra vedlett at), amiert 1896-ban letartoztattak, ^[29] de miutan lefizette az eskudteket, felmentettek. Vagyona fogytan pekmester lett (doktorbol pekke modosult), majd kes?bb tovabb probalkozott: Mexikoban haciendakat vasarolt, sorgyari tulajdonjogot szerzett, azutan ismet orvoskent praktizalt Braziliaban, vegul Uruguayban. Elete alkonyan prostitualtak tartottak el. Csupan egy ures, arany monogrammal diszitett penztarcat hagyott utodaira. Fianak, Norbert III-nak nyolc gyermeke szuletett Braziliaban, akiknek sarjadekai mind az Ormay csaladnevet hasznaltak a ?vont” mell?zve, mivel Braziliaban az ujszulottnek az anya leanykori neve is adhato. Rettent? buszkek az europai forradalmar ?sukre, a martirra.

Frigyes gyerekenek Ausztraliaban elnek leszarmazottai, akiknek az els? aradi vertanu a tavoli mult es a messzi Europa miatt immar nem sokat mond.

Ormai reneszansza [ szerkesztes ]

Ormai 150 even at a tortenelem sullyeszt?jeben, a szabadsagharc h?seinek Panteonjaban fekete barany es a tortenettudomany mostohagyereke volt. Ezert is irtak es regeltek rola valotlan dolgokat, kozoltek helytelen eletrajzi adatokat ^[30] es magyaraztak felre tortenelmi szerepvallalasat azok a mertekado torteneszek is, akik a Habsburg eraban izmosodtak meg. Persze nem is emlekezhettek meg maskepp arrol az Ormairol, aki ketszer is felsegarulo es dezert?r volt, aki zsigereib?l gy?lolte a Habsburgokat es harcolt ellenuk a szabadsagert minden eszkozzel, legyen az egy galiciai osszeeskuves vagy eppenseggel a magyar szabadsagharc.

Negativ megitelesehez az alaphangot meg kortarsai, katonatarsai adtak meg, akik nem jo szemmel neztek gyors katonai karrierjet, meg azt, hogy Kossuth bizalmasa volt, amit az Orszagos Honvedelmi Bizottmany elnokenek holgykoszoruja reven nyert el. ^{[31] [32]} Meg vesztegetessel is megvadoltak, igy kiszolgaltatottjava valt az onkenyes ertelmez?knek, kisajatito, s?t, torzito torekveseknek is. ^[33] Nehezmenyeztek, hogy mas alakulatoktol csabitott el honvedeket. ^[34] Grandiozus szervez?kepesseget azonban a legnagyobb rosszakaroi is elismertek, miszerint hetezer katonat adott a szabadsagharcnak az elete aran. Bar a tortenelemiras Ormait az els? aradi vertanukent tartja nyilvan, de csak a tortenelmi kronika, a nagykozonsegnek szinte tudomasa sincs rola, iskolaban nem tanitjak.

Az ezredfordulot kovet?en a gyors digitalis technika fejl?desenek eredmenyekent a hadtorteneszek es kutatok olyan bizonyitekokra, dokumentumokra leltek, melyek Ormai korabbi negativ megiteleset megkerd?jeleztek, ^[35] minek alapjan aztan Ormai ?felertekel?dott”. Igy Ormai is bekerult a magyar tortenelem nagyjainak arckepcsarnokaba. Napjainkban mar nem a 13 aradi vertanurol szol a fama, hanem az 1848-49-es szabadsagharc 16 vertanujarol. ^{[36] [37]}

2015-ben a Line Design konyvkiado felvallalta az aradi vertanuk eletrajzsorozatanak a megjelenteteset neves es felkeszult hadtorteneszeket bevonva az egyes kotetek megirasara. A sorozat els? konyve Ormai katonai eletpalyajat mutatja be, amely 2016-ban jelent meg. 2018-ban pedig a Nemzeti Emlekhely es Kegyeleti Bizottsaga siremleket allittatott a vertanunak a 48-asok parcellajaban, valamint a Pragai Magyar Intezet emlektablat helyezett el Dobranyban, Ormai szul?hazan. Ormai nagysagat meg Kossuth festette meg, aki az emigracioban igy irt Ormairol:

?Ormay ezredesre tehat a szabadsagszeretet, a zsarnoksag gy?lolete, az elnyomottak iranti lovagias erzelme, s az aldozatkeszseg h?sies resignatioja (mintakepe) mar atyarol szallott oroksegbe, s ez erzelmek nala a legmagasztosabb jellemszilardsaggal parosultak, mely, azt az ? halalba kuldott, ugynevezett haditorvenyszek el?tti magaviseletevel is tanusitotta, s klasszikus okor legszebb jellemeire emlekeztet? elvh?segig, s rendithetetlensegig emelkedett. … Amin? h?s volt a csatateren, olyannak s?t meg nagyobbnak bizonyult be a bosszut szomjazo ellenseg faggatasaival szemkozt, s a halalban, melyet nemcsak mosolyogva fogadott, de s?t egyenesen kihivott a legnemesebb elvh?seg altal sugalmazott feleleteivel, melyek ugy hangzottak, mintha ?, a halalra uldozott lett volna a vadlo, s uldoz?i verengz? satelleseivel (csatlosaival) egyutt lettek volna a vadlottak, kiket ?, a martir, vont feleletre a tortenelem itel?szeke el?tt, mikent ? szeretjuk hinni ? dics?ult szelleme vonandja (felragyog) isten itel?szeke el?tt.'”

Ormai emleket megorokit? kepz?m?veszeti alkotasok [ szerkesztes ]

• Barabas Miklos (1810-1898): Ormai Norbert (olajfestmeny) ? Romaniaban talalhato, masolat Magyar Nemzeti Muzeum, 1850-ben keszult ^[38]
• Dinnyes Laszlo (1948-): A magyar szabadsagharc harom vertanuja (bronz domborm?) ? Arad, belvarosi romai katolikus templom, 2003-ban lett felszentelve
• Girnt Vilmos (1942-): Az aradi tizenhatok (domborm?) ? Szolnok, II. Rakoczi Ferenc Altalanos Iskola, 1999 ota szerepel allando kiallitason
• Haske Ferenc (1833-1894) ? Pollak Zsigmond (1837-1912): Ormai Norbert (fametszet) ? Honved naptar 1875
• Haske Ferenc (1833-1894) ? Pollak Zsigmond (1837-1912): Ormai Norbert (fametszet) ? Hamvay Odon: Az aradi tizenharomban cim? m?veben szerepel (1904), 1875
• Kiss Tibor (1955-2015): Ormai Norbert (olajfestmeny) ? Hadtorteneti Intezet es Muzeum, 1999-ben keszult
• Nyulasi Tibor (1946-): 1848-as kopjafa (fafaragas) ? Zirc , 2014-ben lett felallitva
• Patay Laszlo (1932-2002): Az aradi vertanuk es tarsaik (secco) ? Gyula , belvarosi katolikus templom, 1987-ben fejez?dott be a festese
• Simon M. Veronika (1952-): Ormai Norbert (kretarajz) ? Simon M. Veronika gy?jtemenye, 2007-ben keszult
• Soos Imre (1921-2013): Ormai kivegzese (akvarell) ? Aradi Ereklyemuzeum, ?
• Szamossy Elek (1828-1888): Ormay Norbert (k?nyomat) ? Babos Lajos gy?jtemenye, 1879 szerepel a nyomaton
• Zubovits Gyorkos Erzsebet (1953-): Ormai Norbert (terrakotta relief) ? Vac , Rozsakert, 2012-ben kerult a 13 emlekoszlop egyikere
• Zsigmond Attila (1941-): Ormai emlektablaja (relief) ? Dobrany (Ormai szul?hazan), 2018-ban avattak fel
• Ismeretlen: Ormai kivegzese (olajfestmeny) ? Hadtorteneti Intezet es Muzeum
• Ismeretlen: Magyar vertanuk 1551-1854 (nyomat) ? Munkacsy Muzeum
• Ismeretlen: Ormay (olajfestmeny) ? Kreith Bela gy?jtemenyeben volt

Kozteruleti elnevezesek: Ormai Norbert utca ? Debrecen , Veres Peter kert, 1986-tol, Ormay Norbert utca ? Budapest, XI. kerulet, 1933-tol, Ormay Norbert utca (emlektabla) ? Budapest, XI. kerulet, 1948-tol, Ormay udvar ? Budapest, XI. kerulet, 1933-tol, Ormay sor ? Bekescsaba, 1992-t?l.

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Babos: Babos Lajos: Az els? aradi vertanu: Tenyek es dokumentumok Ormai Norbert eleter?l. (hely nelkul): Ad Librum. 2016. ISBN 9786155110870  
• ↑   Suli: Suli Attila: A honved vadaszezredek szervezese es m?kodese Erdelyben 1849-ben. Hadtortenelmi Kozlemenyek , 3. sz. (2013)

Jegyzetek [ szerkesztes ]