Egy 12 cm-es kompakt lemez (CD-R) also felulete, jellegzetes irizalassal
Az
optikai adattarolok
lezersugar
hasznalataval m?kod? nagy tarolasi s?r?seget eler? adattarolo rendszerek.
Az optikai adattarolo rendszerek fejlesztesenek kezdete a
hatvanas evek
kozepere nyulik vissza. Az alapcel: kepek nagy adats?r?seg? eszkozon torten? rogzitese, amelyr?l kes?bb
optikai
uton azok leolvashatoak. Termeszetesen a celok kozott az is szerepelt, hogy az
informacios?r?seg
legalabb akkora legyen, mint az akkor ismert legnagyobb
magneses adattarolo
s?r?sege. Az alapkutatasokat ? mint az ipar szamos mas teruleten ? itt is katonai alkalmazasok erdekeben kezdtek, s ebben olyan
multinacionalis
cegek vettek reszt (egymastol fuggetlenul vegezve a kit?zott feladatokat), mint a francia
Thomson
, a DVA, az amerikai ODC, a holland
Philips
, a
japan
Sony
stb. Az els? jelent?s eredmenyek kozel egy evtizedes kutatomunkat igenyeltek. A cegek szamos szabadalommal vedtek a dollarmilliardokba kerul? reszeredmenyeiket.
A
80-as evek
elejen felmerult az, hogy letrehoznak egy olyan eszkozt es adathordozo mediumot, amely a korabbi, magneses elven m?kod? adathordozok hibait, korszer?tlenseget ? a szalag nyulasa, es ebb?l adodo futas-egyenetlenseg; a h?re es magnesessegre valo nagyfoku erzekenyseg; kevesse biztos adattarolasi biztonsag, mely id?vel egyenesen aranyosan romlik; nagy terfogat; kis kapacitas es viszonylagosan lassu adateleresi sebesseg ? kivanta veglegesen kikuszobolni. A polgari ipar technologiai szinvonalanak akkori allasa nem tette lehet?ve, hogy a keprogzites rendszerenek polgari celu alkalmazasa megtortenjen. De az elert eredmenyek, publikaciok, szabadalmi leirasok elegend?ek voltak ahhoz, hogy az analog kepjeleket tarolo
laser disc
(LD) mellett megjelenjen a perspektivikus, digitalis technikat alkalmazo ?lezer hanglemez”, a CD-A, melyet
1982
-ben szabvanyositott rendszerre alakitott a Philips es a Sony.
Az optikai tarolorendszerekre jellemz?, hogy az iras es olvasas
lezersugarral
tortenik. Nevuknek megfelel?en optikai eljarast hasznalnak (fenyvisszaver?des,
polarizacio
, szoras, fenytores) az adatok irasara es olvasasara. Az optikai tarolo feluleten az adatok rogzitesekor kis meret? melyedeseket hozunk letre, amelyeken a leolvasaskor a lezersugar szetszorodik, mig az adathordozo-reteg eredeti feluleter?l visszaver?dik. A medium olvasasakor a visszavert fenyt erzekeljuk, es alakitjuk vissza adatokka. Az optikai tarolokat tobb tulajdonsaguk markansan megkulonbozteti a magneses tarolasi technologiatol: az optikai tarolokra nagy tarolasi s?r?seg jellemz?. Ennek oka, hogy a feny sokkal kisebb feluletre fokuszalhato, mint a magneses tarolok elemi tarolofelulete. Masik el?nyos tulajdonsag az elettartam: az optikai tarolok elettartamat evtizedekben merik. Az optikai adathordozo el?allitasi koltsege altalaban alacsony, az arat lenyegeben a lemezen lev? programok, adatok, zeneszamok es egyeb informaciok piaci erteke hatarozza meg, ami mellett az el?allitasi koltseg eltorpul. Fontos szempont tovabba az optikai adathordozo cserelhet?sege: a hasznalaton kivuli lemezt zart helyen tarolhatjuk, kompakt merete miatt konnyen magunkkal vihetjuk es masik gepen bonyolult szerelesi m?veletek nelkul azonnal hasznalatba vehetjuk.
Az optikai adattarolok ? az adatok felirasa, leolvasasa es a gyartastechnologia szempontjabol ? harom jol elkulonithet? tipusra oszthatok:
- Csak olvashato optikai tarolok a ROM (Read Only Memory) tipusu
CD
-k. Ezek a legelterjedtebb tipusok es ezekre gondolunk el?szor, amikor a CD szot meghalljuk. Ide sorolhato a hattertarolokent hasznalt
CD-ROM
, a digitalis hang rogzitesere hasznalt CD-DA (Digital Audio). (tovabba: CD-A, CD+G,
CD-ROM
, CD-I, CD-I Ready, CD-I, Karaoke CD, V-CD, CD-V, prerecorded (vagy premastered) MD stb.)
Az egyre b?vul? alkalmazasi teruletek arra kenyszeritettek a fejleszt?ket, hogy uj megoldasokat keressenek az egyre nagyobb CD tarolokapacitas eleresere. A kutatasokat tobb iranyba inditottak. A media szempontjabol az egyik ut az informaciot hordozo egysegek, a pitek mereteinek es a track-ek osztasanak csokkentese, mindemellett kidolgoztak az egyoldalu-ketreteg? es az oldalankent egyreteg?, de ket oldalrol is olvashato CD-k ? az SDCD es a hdCD rendszeret. Ma mar nyugodtan nevezhetjuk e CD-ket a mai CD-k uj generaciojanak, hiszen szamos olyan jellemz?vel rendelkeznek ? ezek koze tartozik a retegstruktura is ? amely jelent?sen elter a ma hasznalatos CD-ket?l. A szabvanyositas folyamatban van, zavart csupan az okoz, hogy egymastol fuggetlen, de bizonyos mertekig ellenerdekelt csoportok jutottak el hasonlo eredmenyekhez, s a kompatibilitas biztositasa miatt kozosen kell, hogy a legfontosabb parametereket rogzitsek.
- Az egyszer irhato es tobbszor olvashato tarolok a CD-WO-k (Compact Disc ? Write Once). Ezt a tipust csak CD-R-kent (Compact Disc Recordable), irhato CD-kent emlegetjuk.
- Ujrairhato, torolhet?, olvashato optikai tarolok a
CD-RW
(650, 700 MB tarkapacitassal) es a CD-MO (Compact Disc ? Magneto-Optical, jellemz?en 650 MB tarkapacitassal) tipusuak.
A napi gyakorlatban elterjedt es hasznalt CD tipusok (CD-ROM, CD-R, CD-DA) jellemz? tarolokapacitasa: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB).
A 80-as evek kozepet?l az optikai adattarolok (CD) tomeges elterjedesenek tapasztalatai, fejl?desenek mindent felulmulo sebessege es terhoditasa realis alapokra tette egy joval nagyobb kapacitasu medium megszuletesenek lehet?seget. 1992-ben letrejott a DVD Konzorcium, mely magaba foglalja a vilag osszes vezet? elektronikai nagyhatalmat, akiknek celja letrehozni egy olyan uj optikai tarolasi szabvanyt, melynek fizikai meretei megegyeznenek a CD-vel, csak a kapacitasa lenne nagysagrenddel tobb. A
DVD
nem rovidites, hanem egy fantazianev, megis ket jelentest is tulajdonitanak neki. Kezdetben Digital Video Disc-nek neveztek, kes?bb a Digital Versatile Disc (sokoldalu digitalis lemez) hasznalata terjedt el. A DVD-lemez fejlesztese meg most is folyik, a csalad elemeinek szabvanyositasa jelenleg is tart. A DVD rendszer felulr?l kompatibilis a letez? CD-lemezekkel.
A DVD lemez kuls?re nagyon hasonlit a CD-lemezhez, azonban a nagyobb adats?r?segnek koszonhet?en tarolasi kapacitasa ? az oldalak es tarolasi retegek szamatol fugg?en ? 7-25-szorose a CD-knel megszokott ertekeknek, vagyis kb. a 4,5 GB- 18 GB tartomanyban van. A DVD lemez kapacitasanak ilyen mertek? novelese a hagyomanyos CD tobb m?szaki jellemz?jenek megvaltoztatasaval erhet? el.
Az alapvet? fizikai kulonbseg a lemezek kozott, hogy a DVD-lemez mindig ket 0,6 mm vastagsagu lemezb?l, osszeragasztassal keszul, es akar mindket oldalan tarolhat adatokat.
A technologiai fejl?desnek koszonhet?en a lemez egy-egy oldalan ket felveteli reteg alakithato ki. Az oldalak es retegek szamanak kombinalasabol jott letre a DVD negy alaptipusa.
- A legegyszer?bb DVD-lemez, a DVD5 egyoldalas, egyreteg? lemez, a kapacitasa 4,7 GB.
- A ketreteg? egyoldalas lemez, a DVD9 kapacitasa 8,54 GB. A ket reteg tavolsaga 20 μm -70 μm, es a retegeket tiszta gyanta valasztja el egymastol. A DVD9 lemez el?allitasakor a ket reteget egy-egy 0,6 mm vastag lemez feluleten alakitjak ki, majd a lemezeket atlatszo ragasztoval osszeragasztjak. A masodik retegben lyukak helyett kiemelkedeseket gyartanak, hogy ragasztas utan lyukaknak latsszanak. Az also retegre 0,05 μm vastag feligatereszt? tukorreteg kerul, hogy a lezersugar a fels? adathordozo retegre is tudjon fokuszalni. A bels? reteg olvasasakor egy kicsit latszik a kuls? reteg is. A feligatereszt? tukor altalaban aluminiumbol keszul, es egyenletes felvitele a ketreteg? lemezek gyartasanak kritikus pontja. A ketreteg? lemezek erdekes tulajdonsaga, hogy mig az els? reteg beolvasasa a forgastengelyt?l kezd?dik, es az olvasofej kifele halad, a masodik reteg mindket iranyban olvashato, azaz a masodik reteg kivulr?l befele is tartalmazhat adatot. Ez olyan alkalmazasoknal el?nyos, melyek a lemezre folyamatosan felvett anyagot (mozifilm) tartalmaznak, es kuls? reteg vegen azonnal folytatni kell a bels? reteg olvasasat. Az atvaltas leegyszer?sodik, mivel az olvaso fej helyzete es a lemez forgasi sebessege nem valtozik, csak az olvasofej fokuszat kell a bels? retegre atallitani.
- A ketoldalas, oldalankent egy reteg? DVD lemez, a DVD10 kapacitasa 9,4 GB. A gyartasa annyiban ter el a DVD5-lemezet?l, hogy mindket 0,6 mm vastagsagu lemezben kialakitanak lyukakat osszeragasztas el?tt. A masodik oldal olvasasahoz a lemezt meg kell forditani a lejatszoban. Mivel ez peldaul video lejatszasa kozben zavaro lehet, ma mar inkabb a DVD9 lemezeket hasznaljak a hasonlo nagysagrend? tarolokapacitast igenyl? alkalmazasokban.
- A ketoldalas, oldalankent ket reteg? DVD lemez, a DVD18 kapacitasa 17,08 GB. A m?kodes elve hasonlo a DVD9 lemezekehez, azonban itt a lemez mindket oldalan kialakitjak a ket-ket adathordozo reteget. A bonyolultabb gyartasi eljaras miatt ez a tipus viszonylag ritka, helyette szivesebben hasznalnak ket DVD9 tipusu lemezt, peldaul az egyiken a teljes film, a masikon pedig a DVD extrak tarolasara.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]