Onoda Hiroo
(
小野田 ??
;
Hepburn
:
Hiroo Onoda
?
;
1922
.
marcius 19.
?
2014
.
januar 16.
[1]
)
japan
katona volt, aki a
masodik vilaghaboru
vege utan mintegy harminc evig, egeszen
1974
-ig kitartott maroknyi katonajaval a
Fulop-szigeteken
, ezzel az egyik legtovabb harcolo japan katonava valt.
Arisaka Type 99
-es puskajaval allitolag tobb mint otven emberrel vegzett ez id? alatt, es csak akkor adta fel a tovabbi kuzdelmet, amikor utolso tarsat megoltek egy kuzdelemben.
1974
-ben tert vissza szul?hazajaba, ahol kitor? lelkesedessel vartak. Az uj, demokratikus
Japan
nem nyerte el tetszeset, igy
Braziliaba
koltozott, ahol allattenyesztessel foglalkozott. 1984-ben visszatert Japanba, es a fiatalok reszere oktatotaborokat hozott letre.
Onoda 1922. marcius 19-en szuletett
Kainan
varosaban, egy szegeny
szamurajoktol
szarmazo csalad otodik gyermekekent. Osszesen het testvere volt, ot fiu es ket lany. Fiatalkoraban sokat
kendozott
.
[2]
Emlekei szerint csaladjaval nem volt felh?tlen a viszonya, ugyanis szulei mindig szidtak, mert nem elegszik meg a legalapvet?bb dolgokkal. Hateves koraban osszeverekedett egy masik fiuval, majd kest kezdett hordani magaval, mire anyja a legkozelebbi
sinto
szentelybe vitte ?t, hogy vegezzen magaval, Onoda azonban keptelen volt veget vetni az eletenek.
[3]
Tizenhet eves koraban egy kereskedelmi cegnel kezdett dolgozni, hogy sok penzt kereshessen. A megszallt
Vuhanba
szolitotta a munka, ahol masodik legid?sebb testvere, Tadao hadnagy is szolgalt, es sokat segitett Hiroonak. Itt konyvelesi feladatokat biztak ra, es a helyi irodavezet? egy
1936 Studebaker
autot vett neki. Cigarettazni kezdett, sokat jart egy, a francia koncesszio teruleten lev? szorakozohelyre tancolni es
kinaiul
tanult. 1942 majusaban behivtak orvosi vizsgalatra, majd ertesitettek, hogy december 10-t?l besorozzak a
vakajamai
61. gyalogosezredbe. Ezutan felmondott es hazatert Kainanba, hogy felkeszuljon a kikepzesre. Ekkor meg nem akart tiszt lenni, az ?rvezet?t megfelel? rendfokozatnak tartotta. Tiz nappal a besorozasa utan a 218. gyalogezredhez vezenyeltek.
[4]
Az ezredet
Kinaba
,
Nancsangba
kuldtek kikepzesre, aminek a teljesitese utan kinai ellenallok ellen vetettek be ?ket a varos kozeleben, es a jobb laba megserult az osszecsapasban. A varosban allomasozott ekkor Tadao is, aki elintezte a parancsnoknal, hogy Hiroo kulon tiszti vizsgan vegyen reszt, miutan a serulese miatt a rendesen nem tudott megjelenni. Hiroot alkalmasnak talaltak, es tisztkepzesre kuldtek el?szor az ezrednel, majd Japanba,
Kurumebe
, ahova 1944. januar 13-an erkezett meg, ahol a kikepz?k vertek es inzultaltak ?ket. Augusztusban sikeresen elvegezte a kepzest es a
futamatai
33. osztaghoz helyeztek, ami a katonai hirszerzes embereit kikepz?
Nakanoi Katonai Iskola
resze volt. A kivalasztott 230 tisztet itt
gerillahadviselesre
oktattak harom honap alatt, gyakran a korabban tanult taktikakkal, gondolkodasmoddal ellentetesen. November 30-an sikeresen teljesitette a kepzest, es rogton meg is kapta a kovetkez? feladatot: a
Fulop-szigetekre
vezenyeltek.
[5]
1944 decembereben a Fulop-szigetek
Lubang
nev? szigetere vezenyeltek, ahol 200?250 katonaval kellett megszerveznie a vedelmet. Mivel tudta, hogy egy nyilt kuzdelemben nem lenne eselye, fegyverraktarakat letesitett a hegyekben, es szetszorta a katonait a dzsungelben. A harcokban azonban nagy reszuk odaveszett, mig ?k csupan kis vesztesegeket okoztak az amerikaiaknak. Maradek er?i azonban nem ertesultek a ket Japanra dobott
atombombarol
, es az ezeket kovet? kapitulaciorol, igy folytattak a harcot a hegyekben, es csak elelmet lopni mereszkedtek le a volgyekbe. Az amerikai legier? hamarosan roplapokat dobott le, es ezt kovette egy japan tiszt felhivasa
megafonon
keresztul, amelynek hatasara a 40 f?s egyseg tobbsege letette a fegyvert. 1946 aprilisaban mar csupan Onoda es harom embere folytatta tovabb a rejt?zkodest. Onoda ugy ervelt, hogy a roplapok, es a haboru veger?l szolo hirek csupan az ellenseg megtevesztesei, amik arra iranyulnak, hogy akkor arulja el hazajat, amikor annak legnagyobb szuksege van ra. Bar olvasott ujsagcikkeket az uj japan kormanyzatrol, ugy gondolta, ez csupan egy amerikai
babkormany
, ? pedig hasonlo helyzetbe kerult, mint
Charles de Gaulle
a
Vichy-kormannyal
. Az elkovetkez? harminc evben nem tudta, tart-e meg a haboru, am tovabbra is kitartott, mivel el akarta kerulni a
hadifogsagba
eses szegyenet.
[6]
1949
-ben egyik embere, egy Akacu nev? kalapkeszit? lemereszkedett a hegyekb?l, es megadta magat, igy a csapat harom f?re zsugorodott.
1954
-ben masik tarsa, Simada meghalt a helyi biztonsagi er?kkel vivott t?zharcban, igy mar csupan Onoda es Kozuka tartott ki. Kozukat vegul
1972
. oktober 19-en l?ttek le a helyi biztonsagi er?k, igy Onoda egyedul maradt a hegyekben. 13 eve ez volt az els? alkalom, hogy nyilvanvalova valt, nem halt meg.
[7]
Mivel utolso tarsat is elvesztette, eleg hamar kilatastalanna valt a helyezte, es egyre er?szakosabb lett.
[8]
Ismet a keresesere indultak, de ? meggy?zte magat, hogy akkor szolgalja hazaja erdekeit, ha tovabbra is rejtve marad.
[9]
1974
.
februar 20-an
talalkozott egy Szuzuki Norio nev? egyetemistaval, aki az ? felkutatasara indult, es igen hamar osszebaratkoztak. Onoda azonban kijelentette, hogy nem hajlando addig letenni a fegyvert, amig erre parancsot nem kap kozvetlen feletteset?l. Miutan Norio hazatert, kozolte ezt a japan hatosagokkal, akik megkerestek Onoda regi feletteset, Tanigucsi ?rnagyot, es a szigetre kuldtek. Itt kozolte Onodaval, hogy a haboru veget ert, es felolvasta neki a megadasra szolito parancsot, mire Onoda elsirta magat, majd 1974. marcius 9-en letette a fegyvert, es aznap megadasa jelekent szemelyesen atadta a kardjat
Ferdinand Marcosnak
, a Fulop-szigetek elnokenek, aki azonnal visszaadta azt neki.
[10]
Osszegy?jtottek felszereleset; ekkor meg tobb mint 500 toltenye es sok
kezigranatja
is volt.
[11]
Hegyi tartozkodasa alatt a helyiek szerint mintegy 50 embert olt meg, am Onoda tagadta azt, hogy ennyivel vegzett volna. Elmondasa szerint a falusiak minden rosszat ra fogtak, igy johetett ki ez a szam. Mindenesetre Marcos elnok kegyelemben reszesitette.
[12]
Onoda tetszeset nem igazan nyerte el az uj Japan. Tul korruptnak es fegyelmezetlennek, valamint amerikai iranyitas alatt allonak tartotta, igy 1975 aprilisaban
Braziliaba
koltozott.
[13]
1976-ban meghazasodott, es a braziliai japan kozosseg meghatarozo tagjava valt. Miutan olvasott arrol, hogy
1980
-ban egy japan tinedzser megolte sajat szuleit, 1984-ben visszatert Japanba, es oktato taborokat hozott letre az orszag kulonboz? pontjain a japan fiataloknak.
[14]
1996 majusaban visszatert a Fulop-szigetekre, ahol viragot helyezett el azon a helyen, ahol Kozukat lel?ttek, es 10 000 dollarral jarult hozza a helyi gyerekek megsegitesehez.
[15]
2014. januar 16-an halt meg.
- ↑
Japan WWII soldier who hid in jungle until 1974 dies
- ↑
Hiroo Onoda, i. m. 11. o.
- ↑
Laurence Rees, i. m. 147?148. o.
- ↑
Hiroo Onoda, i. m. 12-13. o.
- ↑
Hiroo Onoda, i. m. 14-20. o.
- ↑
Laurence Rees, i. m. 148?150. o.
- ↑
John Man, i. m. 305. o.
- ↑
Laurence Rees, i. m. 150?152. o.
- ↑
John Man, i. m. 307. o.
- ↑
John Man, i. m. 312. o.
- ↑
2nd Lt. Hiroo Onoda
. (Hozzaferes: 2011. aprilis 20.)
- ↑
Laurence Rees, i. m. 151?152. o.
- ↑
Laurence Rees, i. m. 152. o.
- ↑
Mercado, Stephen C. (2003). The Shadow Warriors of Nakano. Brassey's. pp. 246?247.
ISBN 1-57488-538-3
- ↑
John Man, i. m. 315. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]