A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Kezirat lektoralas utan
Az
olvasoszerkeszt?
a kiadasra szant szovegek nyelvi ellen?rzesevel foglalkozik.
Helyesirasi
es nyelvhelyessegi hibakat, eluteseket, targyi tevedeseket, valamint
stilusbeli
hibakat javit. Nevezhet? meg nyelvi lektornak, keziratgondozonak is.
A nyomtatvany el?kesziteseben betoltott szerepe
[
szerkesztes
]
A szerz? fajlban vagy legepelve eljuttatja a m?vet a kiadohoz. Ha nincsen meg digitalis formaban a szoveg, akkor az els?, hogy bedigitalizaljak, vagyis valaki begepeli vagy
beszkenneli
. Ebben az esetben szukseges, hogy a szerkeszt? az eredeti es az elkeszult peldanyt osszevesse es kijavitsa az eltereseket. Ekkor mar rogton az alapvet? helyesirasi hibakat is korrigalja. A digitalisan leadott anyagot is el? kell kesziteni: megfosztjak a szoveget a formazasoktol es a felesleges karakterekt?l, mint peldaul az egymas mellett lev? sok sortores vagy szokoz.
Ezutan altalaban a szerkeszt? a fajlban elvegzi a szuksegesnek erzett javitasok nagyjat, es elkuldi az anyagot a
tordel?nek
, aki betordeli a szoveget. A betordelt anyagot kepkent visszakapja a szerkeszt?. Ezt ? mar nem modosithatja, ezert a kepbe a szamitogepen, vagy egy kinyomtatott peldanyon korrekturajelekkel vezeti be a javitasait. Ezeket a javitasokat a tordel? atirja a betordelt valtozatban, majd ujra elkuldi kepkent a szerkeszt?nek, aki ismet megteszi a javitasra vonatkozo javaslatait. Ez annyiszor ismetl?dik, ahanyszor szuksegesnek erzik, altalaban maximum 3-4 alkalommal.
Egyre gyakoribb, hogy a szerkeszt? es a korrektor a tordel?programban javit.
A konyvkiadoban dolgozo szerkeszt? reszt vesz a kiadasra szant m?vek kivalasztasaban, es
fulszoveget
ir a konyvekhez, amelyeket gondozott.
Gyakran dolgozik a szerkeszt? mellett egy
korrektor
, aki csak a helyesirasra es a kozpontozasra ugyel. A korrektor es a szerkeszt? kozott az a kulonbseg, hogy az utobbi a helyesirason kivul ugyel a szoveg gordulekenysegere es a megjelen? adatok pontossagara is.
