Az oganeszon ^[1] (korabbi neven ununoktium ) a periodusos rendszer 118. eleme , amely a termeszetben nem talalhato, mesterseges magreakcioval lehet el?allitani. Elnevezeset egy orosz atomfizikusrol, Jurij Oganyeszjanrol (Юрий Цолакович Оганесян) kapta. ^[2] A Magyar Tudomanyos Akademia 2019. julius 24-en kiadott ajanlasban ^[1] javasolta az oganeszon nevet, noha az elem felfedezese ota a magyar nyelvhasznalok szinte kizarolag az oganesszon alakot hasznaltak. A 2019-ben kozpontilag el?allitott, minden magyar kozepiskolaba 2019. augusztus vegen kerul? fali periodusos rendszerben az oganesszon nev szerepel. ^[3] 1999 -ben egyszer mar bejelentettek a letrehozasat. Akkor azonban csak egyetlen atomrol volt szo, de azzal kapcsolatban is kiertekelesi pontatlansagokat talaltak, igy vissza kellett vonni a bejelentest.

Tortenete [ szerkesztes ]

Korabbi feltetelezesek [ szerkesztes ]

Els?kent Niels Bohr Nobel-dijas dan fizikus latolgatta 1922?ben egy 118?as rendszamu elem letezesenek/letrehozasanak lehet?seget, ami a periodusos rendszerben a radon alatt foglalt volna helyet a hetedik nemesgazkent . Ezutan Aristid von Grosse irt egy tanulmanyt 1965-ben, amiben megjosolta a 118. elem tulajdonsagait.

Az el?bbiek figyelemre melto talalgatasok voltak, tekintve, hogy 1922-ben meg nem letezett semmilyen eljaras instabil atomok megalkotasara, a ?stabilitas szigeteinek” fogalma pedig meg nem volt ismert a hetvenes evekig. Nyolcvan evbe telt, mire Bohr els? feltetelezeset?l eljutottak a valodi, tudomanyosan elismert letrehozasig, viszont megjosolt tulajdonsagainak helyesseget maig nem tudtak igazolni, csak sejtik, hogy kemia tulajdonsagai szerint a radon nehezebb ?testverekent” viselkedik.

Sikertelen el?allitasi kiserletek [ szerkesztes ]

Sokkal kes?bb, 1998-ban Robert Smola?czuk lengyel fizikus publikalt szamitasokat, melyek atomok magfuzios el?allitasara vonatkozott, kulonosen szupernehez elemekere , beleertve a kes?bbi oganeszont. Szamitasai alapoztak meg azt az elkepzelest, hogy lehetseges oganeszont el?allitani olom es kripton fuziojaval rendkivul jol kezelt korulmenyek kozott.

1999-ben a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratorium kutatoi hasznositottak az el?bbi feltetelezeseket, es bejelentettek a livermorium (a 116., szinten szupernehez elem) es az oganeszon felfedezeset a Physical Review Letters nev? szaklektoralt fizikai folyoiratban, majd kevessel utana reszletes eredmenyeket kozoltek a Science folyoiratban. A kutatok ezt a reakciot irtak le:

${\displaystyle \,_{36}^{86}\mathrm {Kr} +\,_{82}^{208}\mathrm {Pb} \to \,_{118}^{293}\mathrm {Og} +\mathrm {n} ^{0}}$

A kovetkez? evben visszavontak eredmenyeiket, miutan szamos mas intezet kutatoinak teljesen azonos korulmenyek mellett nem sikerult megismetelni a reakciot, s?t, maga a Berkeley laboratorium sem volt kepes ra. 2002 juniusaban a laboratorium vezet?je kozolte, hogy a felfedezes mindossze Victor Ninov kutato altal kitalalt eredmenyeken alapszik.

Felfedezesenek eredmenyei [ szerkesztes ]

Az els? bomlasi sorozatat 2002?ben figyelte meg az Egyesitett Atomkutato Intezetben (JINR/Joint Institute for Nuclear Research) Dubnaban , Oroszorszagban egy orosz-amerikai kutatocsoport Jurij Oganyeszjan orosz atomfizikus vezetesevel.

Egy 2006-os bejelentes szerint ^[4] az ununoktium ideiglenes nev? elemnek ezer oras kiserletben harom atomjat hozta letre Dubnaban egy a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratoriummal egyuttm?kod? csoport. Ebb?l a celbol a 98?as rendszamu kalifornium 249?es tomegszamu izotopjat bombaztak a 20-as rendszamu kalcium 48?as tomegszamu izotopjanak az ionjaival , igy az ununoktium 294-es tomegszamu izotopja jott letre.

${\displaystyle \,_{98}^{249}\mathrm {Cf} +\,_{20}^{48}\mathrm {Ca} \to \,_{118}^{294}\mathrm {Og} +\mathrm {3n} ^{0}}$

Az oganeszon 0,9 milliszekundumos felezesi id?vel, alfa-bomlassal a livermorium mar ismert 293-as tomegszamu izotopjara, ujabb alfa-bomlassal a flerovium 289-es tomegszamu izotopjara, majd egy harmadik alfa-bomlassal a kopernicium 285-os tomegszamu izotopjara bomlott. Ez a bomlasi sor meggy?z?en azonositja az ujonnan letrejott mesterseges elemet. Hosszu felezesi ideje azt mutatja, hogy a 118. elem meg a stabilitas szigetehez tartozik.

Az uj elem kemiai tulajdonsagait nem volt mod vizsgalni, de a fizikusok arra szamitanak, hogy ez az elem a radon utan kovetkez? nemesgaz lehet. Hogy az uj elem vegleges nevet kapjon, arra meg sokat kell varni. A mostani kiserletet nehez lesz mashol reprodukalni, mert jelenleg a dubnai gyorsito az egyetlen a vilagon, amelyen berendezkedtek radioaktiv celtargyak kezelesere.

Az oganeszon mar a hatodik olyan elem, amelyet a dubnai nehezion-gyorsiton hoztak letre el?szor, ezen belul az otodik, amelyet a Livermore Laboratoriummal egyuttm?kodesben allitottak el?.

A felfedezes elfogadasa [ szerkesztes ]

2015 decembereben a Nemzetkozi Elmeleti es Alkalmazott Kemiai Szovetseg (IUPAC) es a Nemzetkozi Elmeleti es Alkalmazott Fizikai Szovetseg (IUPAP) altal alkotott Egyesult Munkacsoport hivatalosan is elismerte az elem felfedezeset, es a nevadas jogat a Dubna?Livermore-kollaboracionak tulajdonitotta.

Elnevezese [ szerkesztes ]

Mengyelejev modszere szerint eleinte eka-radonnak hivtak, majd 1979-ben az IUPAC a rendszama (118) alapjan az Ununoctium (latinul egy?egy?nyolc ) elnevezest adta, vegyjele pedig Uuo lett. Ezt egeszen els? el?allitasaig hasznaltak, bar egy id? utan a joval koznyelvibb ?118?as elem” vagy egyszer?en ?118” elnevezesek valtak elterjedtte.

Miel?tt 2002-ben a Berkeley laboratorium visszavonta eredmenyeit, az uj elemet ghiorsiumnak (Gh) szerettek volna elnevezni Albert Ghiorso , a kutatas egyik vezet?je utan.

Az orosz kutatok 2006-os kozlemenye utan az IUPAC szabalyai szerint a feldez?(ke)t illette az elnevezes joga. 2007?ben a kutatointezet ket elnevezest vetett fel: flerovium ? Georgij Fljorov , a dubnai kutatointezet alapitoja utan; illetve moszkovium ? Oroszorszag f?varosa, Moszkva utan. A kutatas orosz vezet?i meggy?z?dtek arrol, hogy az elemet Oroszorszaggal kapcsolatban kell elnevezni, mivel mas orszagban nem is tudnanak ilyen kutatast elvegezni, azonban nem vettek figyelembe, hogy peldaul a szukseges kaliforniumot is amerikaiak biztositottak nekik.

A ket nevjavaslat vegul masik elemekkel parosult: a 114. elem kapta a flerovium (Fl) nevet, moszkoviumnak pedig a 116. elemet szandekoztak elnevezni. Vegul az az elem livermorium (Lv) lett, igy a 115-os rendszamu szupernehez elem neve lett moszkovium (Mc).

Mivel az osszes nemesgaz ??on”-ra vegz?dik a helium kivetelevel, amelyr?l felfedezesekor nem tudtak, hogy nemesgaz, a 118. elemnek is ilyen nevet szerettek volna adni. Viszont az IUPAC-szabalyozas halogenekre (hagyomanyos angol neveik rendre ??in” vegz?des?ek) es nemesgazokra vonatkozoan is csak ??ium” vegz?dest engedelyez, de egy 2016?os ujitas lehet?ve tette az ??on” vegz?dest nemesgazoknal, abban az esetben is, ha a VIII. f?csoportra jellemz? tulajdonsagai meg nincsenek igazolva.

Ugyanazon ev juniusara az IUPAC bejelentette, hogy ? mar korabban a szocikkben emlitett orosz kutatasvezet? ? Jurij Oganyeszjan atomfizikus utan az uj elem neve oganeszon (Og) lesz. Indoklasuk szerint 60 eves munkaja soran elert kiemelked? eredmenyeiert, mint peldaul a 106?113-as rendszamu elemek bizmuttal es olommal torten? hidegfuzios el?allitasa, illetve a 112?118?as elemek melegfuzios el?allitasa 48?as tomegszamu kalciumizotopokkal. Az elnevezes 2016. november 28?an lett hivatalos. Oganessian kes?bb igy velekedett a dontesr?l:

?Ez nagy kituntetes nekem. A 118-as elem felfedezeset az orosz Egyesitett Atomkutato Intezet es az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratorium kutatoinak koszonhetjuk, es az en kollegaim javasoltak az oganeszon nevet. A gyermekeim es az unokaim mar evtizedek ota az Egyesult Allamokban elnek, de a lanyom azt irta nekem, hogy nem aludt aznap ejszaka, amikor megtudta, mert sirt.”

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Oganesson cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Tim Sharp: Facts About Oganesson (Element 118) , livescience.com
• Elements and periodic table history , rsc.org
• Oganesson - Element information, properties and uses , rsc.org

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ket uj elemmel b?vulhet a periodusos rendszer , ng.hu, 2004. februar 2.
• Uj elemet fedeztek fel , Index.hu, 2006. oktober 17.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Az oganeszon izotopjai