A nyomas fizikai mennyiseg , allapothatarozo. Jele: p (a latin pressio kifejezesb?l). A nyomast az adott A nagysagu feluletre hato F _ny er? nagysaganak es a feluletnek a hanyadosaval definialjuk:

${\displaystyle p={\frac {F_{ny}}{A}}}$

A nyomas skalaris mennyiseg. A fenti meghatarozas szerint a feluletre hato er? iranya mer?leges a feluletelem iranyara. A nyomas az intenziv mennyisegek koze tartozik.

Nyugvo folyadekban Pascal torvenye ertelmeben a folyadekra kifejtett nyomas egyenletesen terjed tova, es iranytol fuggetlen. Tekintettel arra, hogy idealis folyadekban a feluletelem iranyultsaga nem jelolhet? ki (barmilyen iranyu lehet), emiatt a nyomasnak sincs iranyultsaga. Pascal torvenye a sulytalan kornyezetben talalhato es surlodasmentes folyadekra vonatkozik.

Amennyiben folyadek, vagy gaz kiterjedeset hatarfelulet akadalyozza, az adott felulet iranyultsagabol szarmazo nyomoer? jon letre. Ezert a nyomoer? mas er?kkel egyenrangu, additiv es vektormennyiseg.

Gyakorlati hasznositasa: a hidraulikus emel? szerkezetek. Nehezsegi er?terben a nyugvo folyadek belsejeben a folyadek sulyabol szarmazoan a melysegt?l fugg? mertekben hidrosztatikai nyomas lep fel.

Gyakorlati alkalmazasok [ szerkesztes ]

A nyomoer? novelesevel noveljuk a nyomast, mikor a dio osszeroppantasahoz, a t? er?s anyagon valo atszurasahoz nagyobb er?t fejtunk ki, vagy amikor a ragasztott feluletek osszepreselesehez nagyobb sulyu targyakat helyezunk rajuk. A nyomoer? csokkentesevel csokkentjuk a nyomast, amikor peldaul a torekeny arut nem a bevasarlokosar aljara tesszuk, vagy a sarba supped? jarm?r?l terhet veszunk le.

A nyomott felulet csokkentese reven noveljuk a nyomast a kes megelezesevel, hegyesebb t?, ar, vagy szeg hasznalataval. A nyomott felulet novelese reven csokkentjuk a nyomast, amikor hoban jarashoz hotalpat vagy silecet veszunk, mely talajon kozlekedeshez szeles kerek? vagy lanctalpas jarm?vet valasztunk, nehez targy ala szelesebb lecet vagy mas alatetet helyezunk, teher emelesehez szeles hevedert hasznalunk. S?t, akkor is, amikor ul?- vagy fejparnat hasznalunk, amely besuppedve nagyobb testfeluleten osztja el a testsulyt.

Mertekegysegek [ szerkesztes ]

A nyomas SI - mertekegysege a pascal (Pa), ^[1] szarmaztatasa: ${\displaystyle \mathrm {Pa} ={\frac {\mathrm {N} }{\mathrm {m} ^{2}}}}$.

Egyeb hasznalatos, vagy tortenetileg jelent?s mertekegysegek: ^[2]

• bar (bar) : a mara a hasznalatbol kivont CGS-mertekegysegrendszerben szarmazo, ottani megfeleltetese: 10 ⁶ dyn/cm². Mivel 1 bar=10 ⁵ Pa, ezert a hasznalata a literhez vagy a tonnahoz hasonloan ma is megengedett. ^[3] M?szaki eletben jol hasznalhato, gyakori atvaltasa 1 bar = 0,1 MPa.
• technikai vagy m?szaki atmoszfera ( at ): 1 kilogrammnyi tomeg standard foldi nehezsegi gyorsulas mellett mert sulyerejenek (9,80665 N) nyomasa 1 cm² feluletre terhelve. Felhasznalva a sulyer? MKS-rendszerbeli mertekegyseget, a kilopondot: at=kp/cm². Standard nehezsegi gyorsulas mellett a 10 meter magas vizoszlop hidrosztatikai nyomasa 1 at.
• fizikai atmoszfera (atm) : az ugynevezett idealis legkorben kozepes tengerszinten mert legnyomas erteke, 1 atm = 101325 Pa = 760 torr.
• vizoszlopmillimeter mmH ₂ O , elavult mertekegyseg (regiesen: v.o.mm ); egy millimeternyi vizoszlop alatt uralkodo hidrosztatikai nyomas
• higanymillimeter ( mmHg , regiesen Hgmm ): az 1 mm magas higanyoszlop hidrosztatikai nyomasa szabvanyos nehezsegi gyorsulas mellett. A higany szabvanyos s?r?sege 13 595,1 kg/m³. M?szaki szamitasoknal, ha a pontossag kevesbe fontos, 13 600 kg/m³ is hasznalatos, igy a biztonsag iranyaba "tevedunk" ami mindig megengedett.
• torr (torr) : megegyezik a higanymillimeterrel.
• font per negyzethuvelyk (psi) : az angolszasz nyelvteruleteken hasznalt mertekegysegrendszer resze, amelyben az angol font az er? (es a suly), ^[4] az angol huvelyk (inch) pedig a hosszusag egysege. A mertekegyseg jele a pound-force per square inch ^[5] kifejezesre utal.

Peldaul: 1 Pa = 1 N/m²  = 10 ⁻⁵ bar  = 10,197·10 ^?6 at  = 9,8692·10 ^?6 atm … stb.

Tovabbi nyomasmertekegysegek olvashatok a Mertekegysegek atszamitasa szocikkben.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ BIPM - pascal, siemens . bipm.org , 2005. [2011. julius 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. junius 7.)
2. ↑ Pressure Units : FAQs : Reference . npl.co.uk , 2011. (Hozzaferes: 2011. junius 7.)
3. ↑ Definitions of the SI units: Non-SI units . physics.nist.gov , 2011. (Hozzaferes: 2011. junius 7.) Engedelyezett rendszeren kivuli mertekegyseg, kerek szammal szarmaztathato a Pa-bol. Az MKS mertekegysegb?l, es igy az SI-mertekegysegb?l is ertelmezhetjuk, ugyanis a N es a m² mertekegysegekb?l vezetjuk le
4. ↑ A brit birodalmi mertekegysegrendszer megkulonbozteti a tomeg meresere szolgalo fontot (lbm, pound mass ) az er? meresere szolgalo fonttol (lbf, pound force )
5. ↑ NIST Guide to SI Units - Appendix B8. Factors for Units . physics.nist.gov , 2011. (Hozzaferes: 2011. junius 7.) Pound per square inch

Forrasok [ szerkesztes ]

• Dr. Gruber Jozsef-Blaho Miklos: Folyadekok mechanikaja. Hatodik kiadas. Tankonyvkiado, Budapest, 1965.
• Lajos Tamas: Az aramlastan alapjai. El?adasi jegyzet. Budapesti M?szaki Egyetem Aramlastan Tanszek. Budapest, 1992. Kezirat. Magyar Elektronikus Konyvtar

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Nezd meg a nyomas cimszot a Wikiszotarban !

• MKEH szolgaltatasi (kalibralasi) jegyzek A nyomasmeresek relativ meresi bizonytalansaga a 10 ^?2 ...10 ^?5 nagysagrendben igenyelhet?