| Nyenyecek
|
 |
| Vallasok
|
|
 |
Nyenyec gyermek
A
nyenyecek
a
szamojed
nepcsoport legnagyobb letszamu es legnagyobb teruleten elhelyezked? nepe. Oroszorszag eszaki teruletein, Eszak-
Europa
es Nyugat-
Sziberia
eszaki feleben laknak az
Eszaki-Dvina
torkolatatol a
Jenyiszej
torkolataig.
Legnagyobb letszamban
Jamali Nyenyecfoldon
elnek (
Szalehard
kozponttal). Ennel kisebb letszamban
Nyenyecfoldon
(kozpontja
Narjan-Mar
). Legkisebb letszamban pedig a
Tajmiri Dolgan?Nyenyec jarasban
(2006. december 31-eig: Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonom Korzetben) talalhatoak meg (kozpontja
Dugyinka
).
Az autonom teruleteken a lakossag tobbsege orosz es ukran, de a nyenyecek szama is jelent?s.
Lelekszamukat tekintve a tobbi szamojed nephez kepest mindig jelent?sebb nepcsoportot alkottak. A
17. szazadban
szamuk mintegy 7500-ra, a
20. szazad
elejen pedig mar 17 560-ra volt tehet?.
Az 1989-es nepszamlalaskor 34 665-en vallottak magukat nyenyecnek, kozuluk 77,1% beszelte a
nyenyec nyelvet
anyanyelvkent. 2010-ben 44 640 nyenyecet irtak ossze.
A nyenyecek szama Oroszorszag kozigazgatasi egysegein belul, 2010-ben:
Ket nagy nyelvi es kulturalis csoportjuk az
erdei nyenyecek
es a
tundrai nyenyecek.
Koztuk jelent?s nyelvjarasbeli kulonbsegek vannak, es mindket nagy csoport tovabbi kisebb nyelvjaras-csoportokra oszlik. A tundrai nyenyecek
renszarvastenyesztessel
foglalkoznak, a tengerpart es az erd?s ovezetek kozotti
tundran
legeltetve csordaikat. A tundrai nyenyec nyelvjarasok kozel allnak egymashoz. Bar nyelvteruletuk egy tobb mint 1000 km-es savra terjed ki, az allando vandorlas es erintkezes kovetkezteben jol megertik egymast. Az erdei nyenyecek viszont letelepedett eletmodot folytatnak, a tundrai nyenyecekkel nincsenek szoros kapcsolatban, ezert a tundrai es erdei nyenyecek kozott megertesi nehezsegek vannak.
A nyenyecek kuls? elnevezese a
jurak.
?k magukat
nyenyec
nek nevezik, melynek jelentese ?ember”. Keleti nepcsoportjuk gyakran hasznalja onelnevezeskent a
hanszava,
?ferfi” jelentes? szot, mig az erdei nyenyecek a
nyenycsang,
szinten ?ember” jelentes? szoval is megnevezhetik magukat.
Nepuk a delr?l erkez? ?sszamojedok es a sziberiai ?slakos nepek keveredeseb?l alakult ki, kb. az i. sz. 1. evezredben. Mindossze a 19. szazadtol vannak roluk irasos adatok. A
hantikkal
es
komikkal
is ekkor kerultek szorosabb kapcsolatba. Erre az id?re a nyenyecek f? foglalkozasa a renszarvastartas lett. Rencsordaikkal a tavasz bealltaval egeszen a tengerig vandoroltak a szunyogok el?l, majd a nyar vegen ujra visszakoltoztek delre. Hatasukra alakult ki a nagycsordas renszarvastartas a komiknal es
obi-ugoroknal
is.
Mar a
11. szazadban
erintkezesbe leptek az
oroszokkal
.
1651
-t?l mar az oroszok adofizet?i koze tartoztak. Tobb oroszellenes felkelesre is sor kerult a 17-19. szazad folyaman. Ezek kozul a legjelent?sebb, a Vavlo Nyenyang altal vezetett
1830
-as lazadas, melynek soran a nyenyecek megtagadtak az adofizetest, a nagygazdak renszarvascsordait pedig elhajtottak. Bar 1839-ben sikerult a felkelest elfojtani, 1841-ben azonban ismet meg kellett kuzdeniuk a nyenyec es a hozzajuk csatlakozott osztjak seregekkel. Ekkor mintegy 400 f?s csapat vette ostrom ala Oborszk varosat. Probalkozasukat levertek, a kuzdelemben resztvev?ket elfogtak es kenyszermunkara iteltek. Az utolso nagy ellenallasi kiserlet 1856-ban volt, de ez is sikertelennek bizonyult.
A nyenyeceknek a 17-19. szazad soran sikerult jelent?s teruleteket elhoditaniuk az
enyecekt?l
es az ?ket tamogato
nganaszanoktol
. A
19. szazad
kozepere betortek a Jenyiszej jobb partjara is, eredeti lakohelyukr?l eszak fele szoritva a nganaszanokat es enyeceket.
A nyenyecek szamara a renszarvashus volt a legalapvet?bb elelemforras. Nyersen, szaritva es f?zve egyarant fogyasztottak, de leginkabb a frissen vagott, nyers renszarvashust kedveltek, amit verbe martogatva fogyasztottak, illetve fogyasztanak. A nyers ver fogyasztasa els?sorban a skorbut ellen vedi meg az embereket, de gazdag vitaminokban is a frissen vagott renhus.
A huson kivul fontos taplalek a renzsir is. Kedvenc csemegejuk a fiatal ren agancsa. A halasz- es vadaszzsakmany csak kiegeszit? ennivalo. A madarak husat tavasszal es nyaron fogyasztjak, illetve vandorlasuk idejen, es altalaban levest csinalnak bel?le. Az eszakon el? nyenyecek fogyasztanak meg foka- es rozmarhust is. A nyari honapokban halat esznek, f?kent nyersen, mig telen sozva, szaritva es fustolve eszik. Az oroszok megjelenese el?tt nem ettek se cukrot, se sot es meg lisztet sem hasznaltak. A renszarvas tejet nem fogyasztottak tobb sziberiai rentarto kulturatol elter?en. Vitaminszuksegletuk alapjat a nyers ver es kozelukben fellelhet? afonyafelek adtak.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]