A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Nouveau roman
az
1950-es evek
bizonyos stilusban irt
francia
regenyeire
utal, melyek a klasszikus irodalmi regeny m?fajabol alakitottak egy uj iranyt. Forditasa magyarul annyit tesz: ?uj regeny”.
Emile Henriot
adta ezt a titulust el?szor a nepszer? francia napilap, a Le Monde
1957
.
majus 22-ei
szamanak egyik cikkeben, hogy igy jellemezzen bizonyos irokat, akik minden irasukkal egy uj stilust teremtettek.
Alain Robbe-Grillet
, egy befolyasos francia elemz?, ?nouveau roman”-iro es kritikus, kiadott egy esszegy?jtemenyt a regeny jov?jer?l es termeszeter?l, mely az ?Egy uj regenyert”
(Pour un nouveau roman)
cimet viselte. Robbe-Grillet sok, korabbi regenyirot elavultnak nevezett, es szembeszallt a regeny hagyomanyosan elfogadott jellemz?ivel. Ujra buzditott, hogy felejtsuk el a ?regi” regenyiras cselekmenyszalait, a cselekmenyt, mint olyat, az elbeszelest, az ideakat, es a szerepl?ket is. Helyette inkabb, a targyakra kellene forditani figyelmunket: az idealis
nouveau roman
a dolgokat lattatja egyedi modon, alarendelt benne a cselekmenyszal es a szerepl?k is.
Az ?uj regeny” meghatarozas persze ugy teljes, ha hozza tesszuk, hogy korabbi irok fejlesztese es ajanlasa is ebben mar benne van.
Huysmans
, kilencven evvel el?tte mar felvetette, hogy a regeny elszemelytelenedik.
Kafka
bebizonyitotta, hogy a nem szukseges a szerepl?ket hagyomanyos modon bemutatni.
Joyce
ugyanezt bebizonyitotta a cselekmenyszalra; es abszurdista irok mar foglalkoztak hasonlo temakkal, mint amilyennel a
nouveau roman
kivant foglalkozni.
Szerz?k, akik a
Nouveau roman
stilusaban irtak
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
