A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
| Norvegia zaszlaja
|
 |
| Hasznalat
|  ?
Nemzeti zaszlo es lobogo
|
| Aranyok
| 8:11
|
| Elfogadva
| 1821. julius 13.
|
| Tervez?
| Fredrik Meltzer
|
 |
|
| Hasznalat
|  ?
Allami es hadizaszlo, allami es hadilobogo
|
| Aranyok
| 16:27
|
| Adoptalas
| 1821
.
julius 13.
|
 |
|
| Becenevek
| Kongeflagget ("The King’s Flag")
|
| Aranyok
| 8:11
|
| Adoptalas
| 1905. november 15.
|
| Tervez?
| Tobb (Anders Thiset,
Eilif Peterssen
, Norvegia kormanya)
|
 |
Norvegia
zaszlaja
a tobbi
skandinav
orszaghoz hasonloan az eszaki keresztet, vagy skandinav keresztet abrazolja piros hatterrel. A kereszt kek szin?, amelyet feher sav fut korbe.
A norveg nemzeti jelkep kialakulasa er?sen kot?dik az orszag tortenelmehez, es ezaltal tovabbi ket eszaki orszag,
Svedorszag
es
Dania
nemzeti jelkepeihez. A mai lobogot az
osloi
parlament
1898
.
december 15-en
fogadta el, es tovabbi egy evbe telt, mig azt orszagszerte hasznalni kezdtek.
A
Spitzbergak
,
Jan Mayen
es a
Bouvet-sziget
? mint norveg kulbirtokok ? a norveg zaszlot hasznaljak.
Korabban hasznalt zaszlok
[
szerkesztes
]
| Zaszlo
|
Leiras
|
|
1814
el?tt Norvegia a dan
korona
iranyitasa ala tartozott, igy aztan az orszag nemzeti lobogoja is megegyezett a
dan zaszloval
.
|
|
Ekkor egy politikai valtozasokat is hozo forradalom eredmenyekeppen elszakadt egymastol a ket orszag, es a norveg parlament sajat alkotmanyt dolgozhatott ki, es tobbek kozott sajat zaszlot keszitett. Ez mindossze annyiban kulonbozott a dan lobogotol, hogy annak bal oldalan a
norveg cimer
oroszlanja is megjelent. Ezt a lobogot
1814
.
februar 27-t?l
egeszen
1821
.
majus 6-ig
hasznalhatta az orszag.
Akkoriban sokkal nagyobb jelent?sege volt a hajozasnak, ezert valojaban ezt a lobogot az orszag kereskedelmi flottaja hasznalta ekkoriban. (Az igaz, hogy mindossze csak az eszaki vizeken vonhattak fel ezt a lobogot, hiszen az uj allami jelkepet nem ismertek a
Foldkozi-tenger
kalozai, igy a norveg hajok allando tamadasnak voltak kiteve. Ha egy norveg hajo hosszabb utra indult, a
sved zaszlot
hasznalta.)
|
|
Egy
1815
-ben Norvegiara er?szakolt egyezmeny folyaman az orszag uniora lepett a szomszedos Svedorszaggal. Ezert a sved zaszlo valt a hivatalos norveg kormanyepuletek lobogojava, a hajok egeszen 1821-ig kivetelt jelentettek.
1821
-ben a
bergeni
norveg parlament egyik tagja,
Frederik Meltzer
az orszag tortenelmenek felhasznalasaval uj lobogot fogadtatott el. A zaszlo alapja a dan lobogo maradt, am ehhez megkulonboztetesul egy kek keresztet is illesztett, amely a sved uniora utalt. Ez volt a jelenleg is hivatalban lev? lobogo.
|
|
A sved
kiraly
azonban nem akarta elismerni a lobogot hivatalos jelkepkent, abban viszont meggy?zhet? volt, hogy az keruljon fel a sved lobogo bal fels? sarkaba, ugy hogy a norveg es a sved zaszlo egyvelege jelenjen meg. Ezt a zaszlot neveztek
Sildesalaten
nek, amely heringsalatat jelent kinezetere utalva.
|
|
Ezt a lobogot 1844-ben valtottak le, ekkor a norveg lobogora kerult fel a sved zaszlo. Ez egeszen 1899-ig maradt rajta.
|
|
Vegul az unio bomlasanak idejeben a norveg parlament 1898-ban emelte hivatalosan is az orszag jelkepei koze a ma is lathato lobogot.
1905
-t?l kezdve a fuggetlen Norvegia zaszlaja.
|
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
