한국   대만   중국   일본 
Ni? ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Ni?

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ni? (Ниш)
Niš központja
Ni? kozpontja
Niš címere
Ni? cimere 		Niš zászlaja
Ni? zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag   Szerbia
Korzet Ni?i
Rang varos
Polgarmester Darko Bulatovi? (SZHP)
Iranyitoszam 18000
Korzethivoszam +381 (0)18
Rendszam NI
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 183 164 f? (2011)
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 195 m
Terulet 596.71 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 43° 19′ 09″ , k. h. 21° 53′ 46″ Koordinatak : e. sz. 43° 19′ 09″ , k. h. 21° 53′ 46″
Ni? weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Ni? temaju mediaallomanyokat.
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Nissza (keresztnev) .

Ni? ( szerbul: Ниш , regi magyar forrasokban Nissa ) varos Szerbiaban . Ni?ava korzet kozigazgatasi es kulturalis kozpontja. A varosban m?kodik egyetem, akademia es szinhaz. Jelent?s ipari kozpont es kozlekedesi csomopont. Az egyik legfontosabb keresztez?des Belgrad es Szofia kozott (E75 szamu f?ut itt vezet at es Belgradbol autopalyan elerhet?). A varosbol egeszen Isztambulig es onnan Kis-Azsiaba lehet eljutni. A varos regi magyar neve Nissza .

Eghajlata [ szerkesztes ]

Ni? (1981?2010, extrem: 1940? ) eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 21,7 24,0 33,5 33,0 35,3 40,3 44,2 42,2 39,6 35,0 29,0 22,2 44,2
Atlagos max. h?merseklet (°C) 5,0 7,5 13,0 18,4 23,8 27,1 29,8 30,1 25,0 19,3 11,9 6,1 18,1
Atlagos min. h?merseklet (°C) ?2,2 ?1,4 2,3 6,4 11,0 13,8 15,4 15,4 11,5 7,4 2,6 ?0,8 6,8
Rekord min. h?merseklet (°C) ?23,7 ?21,6 ?13,2 ?5,6 ?1,0 4,2 4,1 4,6 ?2,2 ?6,8 ?14,0 ?16,6 ?23,7
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 39 37 43 57 58 57 44 47 48 46 55 52 581
Havi napsuteses orak szama 65 93 148 172 221 251 287 274 202 151 86 49 1998
Forras: Republic Hydrometeorological Service of Serbia, [1] Meteo Climat (record highs and lows) [2]


Tortenelme [ szerkesztes ]

A romaiak Kr. e. 75 -ben foglaltak el a varost. Ekkor lett a varos neve Naissus es a romaiak egyik fontos bastyaja volt a Balkanon .

268 szeptembereben a romai hadsereg Claudius Gothicus vezetesevel a varosban megutkozott a got sereggel. Ez volt a Naissusi csata.

Roma els? kereszteny csaszara, I. Constantinus , avagy Nagy Konstantin is itt szuletett 272 -ben. A varos 395 -ben a Kelet-romai Birodalom resze lett.

580 -ban erkeztek a videkre a szlavok, es ekkor lett a varos neve Ni? . 615 -ben az avarok foglaltak el a varost. 987 -ben pedig Bulgaria resze lett. 1018 -ban ismet a Bizanci Birodalom resze. Az els? szerb fejedelem, Stefan Nemanja 1185 -ben elfoglalta a varost, es a Szerb Fejedelemseg f?varosava tette. 1190 -ben a Bizanci Birodalom resze lett ismet Ni? es ra tizenot evre, 1205 -ben ismet Szerbia ismet resze lett, majd 1208 -ban megint Bulgariae . A szerbek csak 1241 -ben szereztek vissza a varost, amely 1375 -ig szerb kezen is maradt, azonban ekkor megjelentek a torokok, es az Oszman Birodalom bekebelezte. 1443 -ban Hunyadi Janos hadjarata reven ismet Szerbia resze lett 1448 -ig, amikor a torokok ket es fel evszazadra megszereztek a varost.

A Szent Liga haboruja soran a csaszariak Badeni Lajos ?rgrof vezetesevel 1689 . szeptember 25-en ostrommal elfoglaltak a varost, de a torokok a kovetkez? evben, az 1690 -es ellenoffenziva soran visszaszereztek. Az 1735?1739-es orosz?osztrak?torok haboru soran 1737 -ben Ni?-t ismet megszereztek az osztrakok. A gy?ztesek helyreallitottak es meger?sitettek az er?dot, de meg abban az evben, amikor a torokok ellentamadast inditottak, az osztrak ved?sereg komolyabb harc nelkul feladta a varat es a varost.

Az els? szerb felkeles (1804?1813) itt Ni?ben robbant ki. A torokok ostromolni kezdtek a varost, es a felkel?knek elfogyott a l?szeruk (1809. majus 31.), ekkor 1000 ember robbantotta fel magat. A torokok megepitettek a koponyatornyot (?ele-kula) , amelybe belefalaztak a felkel?k koponyait. Ma a koponyatorony emlekm?.

A torok uralom egeszen 1878 -ig tartott, amikor a berlini kongresszus hatarozata Ni?t a Szerb Fejedelemsegnek juttatta. A bevonulo szerbek a bolgar lakossagot el?ztek, az albanokat Koszovoba szoritottak. [3] A ni?i eparchiat szerb ortodox egyhazkerulette alakitottak.

Az els? vilaghaboru kezdeten a nemzeti tanacs meghozta a donteset, melynek ertelmeben a haboru utan megalapitottak a szerbek , horvatok , szlovenek kozos allamat .

1915 -ben Bulgaria elfoglalta a varost. 1918 . oktober 12-en szabadult fel a varos, amikor az els? szerb hadsereg Petar Bojovi? parancsnokkal az elen elfoglalta Ni?t. Ekkortol lett Jugoszlavia resze.

1941-ben a nemetek foglaltak el, es munkatabort hoztak letre a varosban. 1944. oktober 14-en Ni? ujra Jugoszlavia resze lehetett.

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Legi [ szerkesztes ]

B?vebben: Ni?i repul?ter

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

  • F?posta
  • Gimnazium
  • Ifjusagi haz
  • Igazsagpalota
  • Ni?i egyetem
  • Isztambuli haz
  • Tanari haz
  • Nemzeti muzeum
  • Polgarmesteri hivatal
  • "Logor" (II. vilaghaborus nemet munkatabor)

Hires emberek [ szerkesztes ]

Media [ szerkesztes ]

Ujsagok [ szerkesztes ]

Televiziok [ szerkesztes ]

Radiok [ szerkesztes ]

  • Fast radio (102.7)
  • City radio (104.7)
  • Blue FM (103.1)
  • Radio Ni? (99.5/101.9)
  • Banker radio (98.3)
  • Radio 5 (105.5)
  • Radio Ni?ava (104.0)
  • OxyGen radio
  • Radio 13 (90.5)
  • Radio New Fair Play (88.3)
  • Radio IPP (88.8)
  • Radio Belle Amie (95.6)
  • Radio Belle Amie Folk Kanal (98.7/100.7)
  • Radio ?air (99.9)

Muzeumok [ szerkesztes ]

  • Nemzeti muzeum
  • Arheologiai kiallitas
  • Medijana-i muzeum
  • ?ele-kula (koponyatorony)
  • Voroskereszt-muzeum
  • Branko Miljkovi? emlekszoba
  • Stevan Sremac emlekszoba

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Monthly and annual means, maximum and minimum values of meteorological elements for the period 1981-2010 (szerb nyelven). Republic Hydrometeorological Service of Serbia. (Hozzaferes: 2017. februar 25.)
  2. ↑ Station Nis (francia nyelven). Meteo Climat. (Hozzaferes: 2017. november 11.)
  3. ↑ Traktati i Shen Stefanit dhe themelimi i Lidhjes se Prizrenit, Shqiptaret - Nje histori moderne , ford. Xhevdet Shehu, Bota Shqiptare, 54. o. (2008). ISBN 978-99956-11-68-2  

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ni?&oldid=23985073 ”