A
neoklasszicizmus
egy nyugati kulturalis mozgalom volt a dekorativ es a vizualis m?veszetek, az irodalom, a szinhaz, a zene es az epiteszet teruleten, amely a klasszikus
okor
m?veszeteb?l es kulturajabol meritett ihletet.
Az
1760-as evekben
kezd?dott, az 1780?90-es evekben erte el csucspontjat es egeszen az 1840?50-es evekig tartott.
[1]
Az 1760-as evekben az akkor uralkodo
rokoko
stilussal szemben jelentkezett. A rokoko epiteszet a kecsesseget, a diszitest es az aszimmetriat hangsulyozta, a neoklasszikus epiteszet viszont az egyszer?seg es a szimmetria elvein alapult, amelyeket az
okori Roma
es az
okori Gorogorszag
m?veszetenek erenyeikent tekintettek.
Neoklasszicista neven ismeri viszont a m?veszettorteneti irodalom: a ket vilaghaboru kozti,
avantgarddal
szembefordulo, a klasszicizmus elveit vallo iranyzatot es a 19. szazadi
historizmus
egyik agat is. Mindkett? lenyege a klasszikusra valo torekves, a klasszicizmus elveinek feltamasztasa. Ha elvi, es nem formai feltamasztas valosul meg, neoklasszicistanak lehet nevezni a modern epiteszet szamos agat.
Johann Joachim Winckelmann
irasai mind az epiteszetben, mind a kepz?m?veszetben fontosak voltak a neoklasszicista mozgalomnak a kialakitasaban.
A "neoklasszikus" kifejezest csak a 19. szazad kozepet?l alkalmaztak, es akkoriban a stilust olyan kifejezesekkel jellemeztek, mint "az igazi stilus", "reform" es "ujjaszuletes".
A neoklasszicizmus az epiteszetben, a szobraszatban es a dekorativ m?veszetben volt a leger?sebb.
A 19. szazad masodik feleben a
klasszicizmusnal
kes?bb jelentkez? historizalo torekveseket mas m?veszeti agakban, peldaul a festeszetben is gyakran neoklasszicistanak nevezik. (peldaul
Jean Auguste Dominique Ingres
,
Henri Lehmann
.
A historizmus neoklasszicizmusa
[
szerkesztes
]
A
historizalo
epiteszeti stiluson belul a klasszikus okori, f?leg a gorog es a romai m?veszet elemeit idezik fel. Mind
Europaban
, mind
Amerikaban
jelent?s a neoklasszicizmus jelenlete (Magyarorszagon: szegedi
Mora Ferenc Muzeum
(1896))
A modern
festeszetben
es
szobraszaton
belul is gyakori a klasszikusra valo torekves. A neoklasszicizmus jellegzetes kepvisel?je
Novecento egyesulet
es annak magyar kovetese, a
romai iskola
.
Pablo Picasso
,
Georg Kolbe
,
Patzay Pal
egy-egy korszakaban szinten neoklasszicista. A neoklasszicizmus torekveseit vallasos temak fejezik ki leginkabb (szegedi
H?sok kapuja
,
Aba-Novak Vilmos
m?ve).
A neoklasszicizmus a XIX. szazad vegen es a XX. szazadban mas m?veszeti agakban is jelentkezik. A zeneben peldaul
Erik Satie
vagy
Igor Stravinsky
kepvisel ilyen iranyzatot egyes korszakaiban, peldaul a Gymnopediak vagy a Zsoltarszimfonia cim? m?veikben.
- M?veszeti lexikon. Szerk. Zador Anna es Genthon Istvan. 3. kot. Budapest : Akademiai Kiado, 1967. Neoklasszicizmus l. pp. 507.
- Szentkiralyi Zoltan (1927-1999): Az epiteszet vilagtortenete. Budapest : TERC, 2004. pp. 644
ISBN 9639535028
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]