한국   대만   중국   일본 
Nemesvolgy ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Nemesvolgy

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Nemesvolgy (Edelstal)
Nemesvölgy temploma
Nemesvolgy temploma
Nemesvölgy címere
Nemesvolgy cimere
Kozigazgatas
Orszag   Ausztria
Tartomany Burgenland
Rang kozseg
Jaras
Polgarmester Gerald Handig ( OVP )
Iranyitoszam 2413
Korzethivoszam 1 07 27
Forgalmi rendszam ND
Nepesseg
Teljes nepesseg 747 f? (2018. jan. 1.) [1]
Neps?r?seg 101 f?/km²
Foldrajzi adatok
Tszf. magassag 183 m
Terulet 5,9 km²
Id?zona CET , UTC+1
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 48° 05′ 51″ , k. h. 16° 59′ 21″ Koordinatak : e. sz. 48° 05′ 51″ , k. h. 16° 59′ 21″
Nemesvolgy weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Nemesvolgy temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Nemesvolgy ( nemetul Edelstal ) kozseg Ausztriaban Burgenland tartomanyban a Nezsideri jarasban .

Fekvese [ szerkesztes ]

Nezsidert?l 25 km-re eszakkeletre fekszik, Burgenland legeszakibb telepulese.

Tortenete [ szerkesztes ]

Teruleten mar a romai korban is eltek, ezt bizonyitja a magyar regeszek altal 1884-ben megtalalt romai villa maradvanya. Hataraban 9. szazadi avar telepules is volt, temet?jenek egy reszet szinten feltartak.

A mai telepules neve el?szor Schaunbergi Konrad 1353 -ban kelt vegrendeleteben bukkan fel "Uttestal" alakban. 1365 -ben "Uetestal" , 1529-ben a hainburgi plebania feljegyzeseben "Etlastal" , 1565 -ben "Yedestaal" , 1618 -ban "Otlestal" , 1647 -ben "Niklstahl" alakban emlitik a korabeli forrasok. Magyarul csak a 17. szazad masodik feleben jelenik meg a neve "Pagus hic Edelsthal vocatur, in Lingua Nostra Hungarica - Nemes Volgye" alakban. A kozepkorban nemesi csaladok birtoka. 1529 -ben es 1683 -ban a torok elpusztitotta. Az els? torok tamadas utan a volgy meg ujratelepult, hiszen 1615 -ben ujra lakott volt, a Becs elleni masodik torok tamadas azonban teljesen elpusztitotta. Ez egy 1685 -os terjedelmes dokumentumbol derul ki, mely a lakossag kipusztulasat a torok haboruval hozza osszefuggesbe. A korabeli forrasok szerint a 18. szazadban Nemesvolgy es a kornyez? elpusztult falvakat Svabfoldr?l , Pfalzbol , Bajororszagbol , Szaszorszagbol , Tirolbol es Fels?-Ausztriabol szarmazokkal telepitettek be ujra. Az akkor betelepitett csaladok neve a mai napig is megtalalhato ezekben a falvakban. Ebb?l az id?b?l, 1709 -b?l szarmazik a kozseg els? ismert pecsetje is. 1740 -ben felepult a falu barokk plebaniatemploma is. Fontos esemeny volt a falu eleteben az is, amikor 1774 -ben onallo plebania lett.

Innen koltozott 1785 -ben a Liszt csalad Kopcsenybe , itt szuletett 1776 -ban Liszt Adam , a zeneszerz? apja.

Valyi Andras szerint " EDELSTAL. Nemet falu Moson Varmegyeben, foldes Ura Hertzeg Eszterhazy Urasag, lakosai katolikusok, hatarja kovetses, es homokos, szanto foldgyei nehol sovanyak, sz?leje kozepszer? bort terem, elegend? legel?je nintsen, rettye, es erdeje sints, harmadik Osztalybeli." [2]

Fenyes Elek szerint " Edlsthal, nemet falu, Moson vgyeben, epen az ausztriai hatarszelen, 248 kath. A kopcsenyi urad. tartozik." [3]

1910 -ben 759, tulnyomoan nemet lakosa volt. A trianoni bekeszerz?desig Moson varmegye Rajkai jarasahoz tartozott. Az Osztrak?Magyar Monarchia osszeomlasa utan Nemesvolgy, mely addig a monarchian belul Magyarorszag resze volt Ausztriahoz, Burgenland tartomanyhoz kerult. A ket haboru kozti id?szak tobb rosszat, mint jot hozott a lakossagra. Hitler bevonulasa utan a harckepes ferfiakat a haboruba vittek, ahonnan sokan nem tertek vissza. Az osszetartozas erzese azonban sok nehezsegen atsegitette a nepet. A haborut kovet? gazdasagi fellendules egyre jobban ereztette hatasat. Ekkor epult ki az infrastruktura nagy resze, uj utak es mindenekel?tt szep uj hazak epultek.

A falu deli reszen feltor? Romerquelle gyogyviz ertekesitese mar evszazadok ota biztositott kiegeszit? jovedelmet es munkat a sok helyi csaladnak. Az ebb?l befolyo adobol pedig az egesz falu nepenek szarmazik haszon a jov?ben is.

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018 . Osztrak Statisztikai Hivatal . (Hozzaferes: 2019. marcius 9.)
  2. Valyi Andras : Magyar Orszagnak leirasa I?III. Buda: Kiralyi Universitas. 1796?1799.  
  3. Fenyes Elek : Magyarorszag geographiai szotara, mellyben minden varos, falu es puszta, beturendben korulmenyesen leiratik. Pest: Fenyes Elek. 1851.