A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Neisapur
, Nishapur, Neyschabur, vagy Neyshabour, perzsa nyelven ???????, DMG Ney??b?r), varos Iranban, Razavi Horaszan tartomanyban, a magas hegyekben. Keresztul vezetett rajta a
selyemut
. A keramia es a sz?nyegszoves hagyomanyos kozpontja.
Al Mahruq mecset
A varost a
3. szazadban
a szasszanidak alapitottak, 224-651 kozott, a szasszanida Iran jelent?s szerepet jatszott a tudas atadasaban Kelet es Nyugat kozott: Az orszag egyetemei (kulonosen Nisibis es Nishapur) egyebek kozott az orvostudomannyal, a joggal es a filozofiaval is foglalkoztak. A gorog-romai tudas ismerete mellett az irani tudas is elerte a nyugatot.
A
11. szazad
ban a szeldzsukok tettek f?varosukka. Ezutan allitolag hamarosan egymillio lakosu nagyvarossa n?t. Bagdad es Nishapur, ahol a teologus, filozofus Al-Ghazali is tanitott, az akkori legnagyobb egyetemi konyvtarral rendelkezett. Nagysaga es gazdagsaga a videk tobbi telepulesehez hasonloan azonban a turkok, afganok, mongolok meg-megujulo tamadasait szenvedte el, majd 1221-ben Dzsingisz kan hoditotta meg a varost.
Kes?bb, a
18. szazadtol
lakosai bekeben eltek.
- Omar Hajjam
, Omar Khajjam perzsa kolt?, matematikus, filozofus, csillagasz 1048. majus 18-an itt szuletett, es 1131. december 4-en itt is halt meg. Sirja is itt talalhato.
