Ney Ferenc
Szuletett	1814 . majus 26. Pest
Elhunyt	1889 . szeptember 11. (75 evesen) Budapest
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Hazastarsa	pilisi Pilisy Angela
Foglalkozasa	hirlapiro, szinm?iro, iskolaigazgato
Sirhelye	Fiumei Uti Sirkert [1]
A Wikimedia Commons tartalmaz Ney Ferenc temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Pilisi Ney Ferenc ( Pest , 1814 . majus 26. ? Budapest , 1889 . szeptember 11. ) hirlapiro, szinm?iro, a pesti belvarosi realiskola igazgatoja, a Magyar Tudomanyos Akademia levelez? tagja.

Palyaja [ szerkesztes ]

Ney Ferenc soproni , majd szombathelyi keresked? fia. Pesten szuletett, Budan kereszteltek. A hat gimnaziumi osztalyt es a ketevi liceumi tanulmanyt Szombathelyen vegezte, majd orvosnovendek lett Pesten es Becsben . Az orvosi palyahoz nem volt kedve, ezert Pozsonyba ment jogot tanulni. 1833. junius 4-t?l 1841. augusztus 26-ig el?kel? csaladoknal nevel?skodott (Kisszanton Lanyi Istvan f?ispan, Brunszvik Ferenc, Sztaray Albert fiai mellett), kes?bb a pesti egyetemen a fels?bb nevelestanbol tett vizsgat. Hirlapiro es belmunkatars volt 1844. augusztus 19-ig, mely napon ?t mint a kisdedovo-kepz?nek palyazat utjan megvalasztott igazgatojat, hivatalaba az egyesuleti elnok Festetics Leo grof beiktatta.

1846-ban Maramaros , 1847-ben Zemplen varmegye tablabirajava neveztek ki (itt Pet?fi Sandorral eskudott fel).

Meg bolcselet-tanulo koraban Szombathelyen 39 horvatorszagi tanulotarsanak, Bittnicz Lajos tanar megbizasabol, rendes el?adasokat tartott a magyar nyelvb?l es ezen tantargybol ? adott nekik vizsgalati erdemsorozati osztalyzatot. Ugyanott a magyar tarsasagnak jegyz?je volt. 1846-48-ban a Dobrentei Gabor-fele szoborm?-egyletnek, 1847-54-ben az Urmenyi Ferenc elnoklete alatt allo magyar (Marastoni Jakab-fele) festeszeti akademiat gyamolito egyesuletnek titkara; 1850-t?l 1861 vegeig a kepz?-igazgatosag mellett a kisdedovo-intezeteket Magyarorszagon terjeszt? egyesulet penztarnoka, e mellett tobbszor az egyesulet helyettes titkara is volt.

1848-ban a magyar nevelesi tarsasagnak es az els? egyetemes tanari gy?lesnek (257 egyetemi, gimnaziumi tanar es tanito) megvalasztott elnoke, a baro Eotvos Jozsef-fele konyvkiado-egyesulet, kisdedovo-egyesuletek, magyar (regebbi) iparegyesulet, m?egylet, Szent Istvan Tarsulat , kes?bb meg az allatkerti egyesulet; nepoktatasi kor sat. valasztmanyi es bizottmanyi tagja volt.

1848-ban az iparegyesulet altal szervezett nepszer? el?adasoknal a magyar tortenelmet adta el?. Ugyanekkor nemzet?ri f?hadnagy a Radikalkor legiojaban, majd a terezvarosi zaszloaljban hadnagy volt. Az 1848-as, 1861-es es 1867-es id?szakban pestvarosi hatosagi kepvisel? es Budapest egyesulese utan is szakadatlanul f?varosi bizottsagi tag volt. 1848 decembereben terezvarosi kepvisel?jelolt volt Trefort Agoston visszalepesekor; e miatt 1849. szeptember 5-t?l november 1-jeig az Ujepuletben tartottak fogva.

1857. januar 1-t?l a pesti kozsegi, akkor nemet tannyelv?, f?realiskolaban mint a magyar nyelv tanitoja m?kodott. 1860 oktoberenek elejen a reszben magyarra alakitott f?realiskola ideiglenes igazgatojava nevezte ki a varosi hatosag, 1861. augusztus 3-an pedig a teljesen magyarra lett realiskola rendes igazgatoja lett. Noha mar 1861. oktober 15-en bekoltozott a f?realiskolai lakasba, vezette meg a kisdedovo-kepz?t is 1862. januar 13-ig.

1858. december 15-en a Magyar Tudomanyos Akademia levelez? tagjanak valasztotta es 1867 marciusatol 1869 aprilisaig a bolcseleti osztalynak jegyz?je volt. 1863-tol 1876-ig a realtanarokat vizsgalo bizottsag, 1868-tol 1872-ig a budapesti iskolatanacs tagja, 1866-tol a budapesti, majd az orszagos tanaregylet elnoke volt.

1874-ben a Ferenc Jozsef-rend lovagkeresztjet kapta. 1887. junius 13-an ? felsege a magyar nemessegre emelte pilisi el?nevvel. Meghalt 1889. szeptember 11-en Budapesten. ^[2]

A Nemzeti Szinhazban 1844-ben haromszor jatszottak a Kalandor cim? nepszinm?vet . Ez a darab Szigligeti Ede Szokott katonaja val szemben otven aranyas palyadijat nyert, de a kozonsegnek nem tetszett. Matild es Olga cimmel regenyt irt, ez Pesten, 1855-ben jelent meg. A magyar kepeskonyv-irodalom fejl?desenek segiteseben is jelentekeny erdemeket szerzett.

Ujsagiroi munkassaga [ szerkesztes ]

Koltemenyeket, elbeszeleseket (eredetieket, valamint nemetb?l es franciabol forditva), tarsadalmi es kozm?vel?desi cikkeket, biralatokat, tanugyi es emlekbeszedeket, stb. irt a kovetkez? lapokba, folyoiratokba, evkonyvekbe: Rajzolatok (1836-38.), Kozlemenyek, Literaturai Csarnok, Eletkepek, Honder? , Pesti Divatlap, Szazadunk, Vilag, Pesti Hirlap, Csaladi Lapok, Csaladi Kor, Holgyfutar, Divatcsarnok, Literaturai Lapok, Irodalmi ?r, Surgony, Budapesti Hirado, Jelenkor, Tarsalkodo, Hetilap, Magyar Sajto, Pesti Hirnok, Vasarnapi Ujsag (1856-58), Napkelet, Tanodai Lapok, Id?k Tanuja, Kalauz, Emleny, Ajandok, ?rangyal, Orszaggy?lesi Lant, Istvan bacsi Naptara, Kliegl Konyv, Testveri Szozat, Magyarorszag Kepekben, Aradi Veszlapok, Pecsi Aurora, Losonci Phonix, Nevelesi Emleklapok, Kisfaludy-Tarsasag Evlapjai, Orszagos Tanaregylet Kozl., F?realiskolai Tudositvanyok, Kozoktatas, Ellen?r, Pesti Naplo, Hon, Budapesti Hirlap, Szeged Halaja, Szegedi Naplo, Hasznos Mulattato, Szegszard, F?varosi Lapok, Tatra Videk, Karpategyesuleti Evkonyv, Kisdedneveles, Zemplen, Eger sat. Az Egyetemes Magyar Encyclopaedianak is munkatarsa volt.

Szerkesztette a Szent Istvan Tarsulat altal kiadott Csaladi Lapokat 1854. es 1855-ben; a Jahrbuch des Vereins zur Unterstutzung der ersten ungarischen Malerakademiet 1852-ben; Az els? magyar festeszeti akademiat gyamolito tarsulat Evkonyvet; A kisdedovointezeteket Magyarorszagban terjeszt? egyesulet Evlapjait 1852 es 1853-rol Pesten.

Munkai [ szerkesztes ]

• Utazas a Holdba , alcime: Agyrem. Rajzolatok a Tarsas Elet es Divatvilagbol, 1836.
• Ney Ferencz szinm?vei. Els? kotet. Frankhon alapitoi. Szini koltemeny ket reszben, Pozsony, 1840. (I. Hilderik. Drama ot szakaszban. II. Klodvig. Tragoedia ot szakaszban).
• Ibolyak. Beszelyfuzer 8-12 eves gyermekek szamara, magyar es nemet nyelven, 8 szines keppel. Pest, 1843. (Nemet czimmel is).
• Ueber Croatien von Stephan Horvat, ubersetzt. Leipzig, 1843.
• Kisdednevelesi nefelejts. ≪Vergissmeinnicht≫ der Bewahranstalt. Pest, 1845. (Magyar es nemet szoveggel. Csak magyarul 2. b?v. kiadas. Pest, 1846.).
• Gyermekek konyve. Pest, 1846. (2. b?v. kiadas 42 szines keppel. Pest, 1851.). A szerz? a magyar kepeskonyv-irodalom fejl?desenek egyengeteseben jelentekeny erdemeket szerzett.
• A nepneveles hatasa Magyarhon nepeinek erkolcsisegere . A m. tudos-tarsasag altal 1847. koszoruzott palyam?. Pest, 1848.
• A gyermeki kegyelet tolmacsa. Alkalmi udvozletek, koszontesek, parbeszedek es jelenetek mindenfele csaladi unnepelyekre. Pest, 1851.
• Galyfuzer a neveles viranyligeteb?l. Elvek, eszmek, iranyzatok, nezetek es adatok a kisdedvilag, zsengekori neveles es ovodak erdekeben. ≪Szirmok≫ cim? adalekkal, gyermekek szamara. Pest, 1855-56. Ket fuzet.
• Matild es Olga. Regeny. Pest, 1855. Harom kotet.
• Csaladkepek. Koltemenyfuzer. Pest, 1856.
• Ueber Liszt's Messe. Bei Gelegenheit der Generalprobe im National-Museum in Pest, am 26. August 1856. Aus dem Ungarischen… ubersetzt und herausgegeben von M. Engesser. Pest, 1856.
• Kisdedovasi nefelejts. A marosvasarhelyi kisdedovoda megnyitasa emlekere kozzeteszi a bizottmanyi igazgatosag. Maj. 1. 1856. Marosvasarhely, 1856.
• H. G. Ollendorff's neue Methode in sechs Monaten eine Sprache lesen, schreiben und sprechen zu lernen. Anleitung zur Erlernung der ungarischen Sprache fur den Schul- und Privatunterricht. Pest, 1857. (2. kiadas 1859., 3. atnezett k. 1860., 5. k. 1861,. 6. k. 1863., 10. k. 1868.)
• Schlussel zu der nach Ollendorff's neuer Methode bearbeiteten ungarischen Sprachlehre. Die Uebersetzung der in der Sprachlehre vorkommenden Aufgaben enthaltend und fur Lehrer, besonders aber zum Selbstunterricht eingerichtet. Pest, 1857. (2. kiadas 1859., 3. k. 1860. 1861. es 1876. Pest).
• A kisdedovo intezeteket Magyarorszagban terjeszt? egyesulet evkonyve 1858-rol. Pest, 1859.
• Harom torok, vagy: minden alarczban. Vig daljatek 3 felv., irta Marcello M., ford. Pest, 1859.
• Vezerfonal a nemet nyelv megtanulasara. Ollendorff H. G. tanmodszere alapjan. Bpest. Ket resz. (I. 1863.)
• Mas karan tanul az okos. Kepes peldakonyv kisebb gyermekek szamara. 22 keppel Szemler Mihalytol. Pest, 1868.
• Harom kis mese intesul kisebb gyermekek szamara. 11 keppel Szemler Mihalytol. Pest, 1868.
• Szellemi csatak. Esztergom, 1868. (Korkerdesek I.).
• Az onkepz?-korokr?l. Bpest, 1873.
• Egy pillantas a jov?be a realtanodak erdekeben. Bpest, 1875.
• A budapesti f?varosi IV. kerulet (belvarosi) kozsegi nyilvanos f?realtanoda huszonhatodik Tudositvanya az 1879-80. tanev vegen es Emlekkonyv az intezet negyedszazados fennallasa alkalmabol. Bpest, 1880. (Az intezet tortenete).
• Negy ifjusagi szinm? versekben. Bpest, 1884.
• Egy nevel?-intezet. Ifjusagi drama 3 szakaszban. Bpest, 1884.

Keziratban [ szerkesztes ]

• A divat erkolcsi sulya, akademiai szekfoglalo 1859-ben. (Ism. Budapesti Szemle VI. 229. l., elveszett).
• Szinm?vei: Silvio, drama 5 felv. (el?adtak a pesti nemzeti szinhazban 1843. jul. 15.), Kalandor, nepszinm? 3 felv. (El?szor a pesti nemzeti szinhazban, 1844. febr. 24., 25. es 28., hol 50 arany palyadijat nyert), A templarius, nagy opera 3 felv., irta Marini G. M., ford…. zeneje Donizettit?l (el?szor 1842. jun. 30.).
• Tobb nevelesi es bolcseleti ertekezes; Emlekiratok eleteb?l; Margitszigeti emlekek (koltemenyfuzet); szinm?vek es monologok.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Pinter Jen? . A magyar irodalom tortenete: tudomanyos rendszerezes , 6. kotet. (A drama fejl?dese c. alfejezet.) (1930?1941.)  
• Szinnyei Jozsef : Magyar irok elete es munkai IX. (Mircse?Oszvaldt). Budapest: Hornyanszky. 1903.