Naha
(
那覇市
;
Hepburn
:
Naha-shi
?
;
okinavaiul
Naafa
) a
Rjukju-szigetek
koze tartozo
Okinava
legnepesebb varosa es az
Okinava prefektura
politikai, gazdasagi es kozigazgatasi kozpontja. A modern varost hivatalosan 1921. majus 20-an alapitottak, am a terulet ezt megel?z?en is evszazadokig a legfontosabb es legnepesebb hely volt az egesz szigetcsoporton, es a
Rjukjui Kiralysag
politikai es gazdasagi kozpontjakent szolgalt.
Naha neve az
Iroszecuden
alapjan a
Naba
nevb?l szarmazik, ami eredetileg egy
gomba
alaku k? volt a varosban. A kovet fokozatosan elhordtak es betemet?dott es ezzel egyutt a telepules nevenek kiejtese es
kandzsija
is megvaltozott. A teruleten a regeszeti leletek alapjan mar a
k?korszakban
eltek emberek es talaltak itt a
dzsomon-kori
Japanbol
, illetve az ?si
Kinabol
szarmazo targyakat is. A
11. szazadbol
szarmazo fazekassag nyomai arra engednek kovetkeztetni, hogy mar ekkor
kereskedelem
folyt Koreaval es Japannal. Nem tudni mikor alakult ki itt egy szervezett varos, annyi bizonyos, hogy a
15. szazadban
, a
Rjukju-szigetek
egyesitese idejen mar telepuleskent m?kodott.
[2]
[3]
A mai varossal ? amely magaba olvasztotta a kiralyi f?varost,
Surit
es
Kumemurat
, a kinai tudomanyok helyi kozpontjat ? ellentetben azonban ez nem volt politikai kozpont, csupan kikot?kent volt jelent?s gazdasagi szerepe.
A kozepkori Naha egy kis szigeten,
Ukisiman
volt talalhato es egy keskeny, Csokotei (
長虹堤
;
Hepburn
:
Ch?k?tei
?
) nevre keresztelt toltesut kototte ossze
Okinava
szigetevel. A f? kikot?i terseg a nemzetkozi kereskedelem szamara volt fenntartva, a varost pedig ket keruletre, keletire (
東
;
higasi
;
Hepburn
:
higashi
?
) es nyugatira (
西
;
nisi
;
Hepburn
:
nishi
?
) bontottak. Egy nagy szabadteri piac m?kodott a ojamisze (
親見世
;
Hepburn
:
oyamise
?
), a kiralyi kereskedelem kozpont el?tti teruleten, ezen kivul a varosban talalhato volt meg tobb japan szentely es templom, valamint egy kovetsegi epulet a kinai kuldottek szamara. A varos biztonsagat ket er?ditmeny is vigyazta es egy kozeli szigeten raktarat alakitottak ki a szallitott termekek szamara.
[3]
[4]
A varos kozeleben, Ukusiman volt talalhato
Kumemura
fallal korbevett kozsege, amely evszazadokig volt a Rjukju-szigeteken a klasszikus kinai tudomanyok kozpontja.
[4]
A hagyomany szerint a telepulest az a 36
min
csalad alapitotta, akiket a kinai
Ming-dinasztia
csaszara kuldott Okinavara segiteni a rjukjui kiralyokat, es nepessege tobbsegeben vagy teljesen az ? leszarmazottaikbol allt. Uezato Takasi vitatja ezt, ramutatva, hogy abban az id?ben Naha olyan jelent?segre tett szert a nemzetkozi tengeri kereskedelemben, hogy valoszin? sok mas kinai is letelepedett a szigeten.
[5]
A varoson beluli tovabbi jelent?s helyek voltak meg: a Tenszonbjo
taoista
templom es ket taoista szentely, Tenpi tengeristennek szentelve.
[4]
Kang-hszi kinai csaszar
ajandeka volt a varosban az 1670-es evekben epitett
konfucianus
templom. 1718-ban egy konfucianus iskolat, a
Meirindot
is letrehoztak Nahaban.
[6]
1853-ban
Matthew C. Perry
amerikai tengeresztiszt flottaja kikotott itt utban
Tokio
fele, es az amerikai hajok tobbszor visszatertek. Perry emlekm?ve es tobb tengereszenek sirja a
Tomari-temet?ben
talalhato.
Amikor
Japan
1872-ben szoros ellen?rzes ala vonta
Rjukjui Kiralysagot
es letrehozta helyen a nevlegesen fuggetlen
Rjukju hant
, Naha lett annak f?varosa. 1879-ben a hant megszuntettek es hivatalosan is annektaltak, az ujonnan letrehozott
Okinava prefektura
kozpontja tovabbra is a varos maradt, amely az elkovetkez? evtizedekben lassan magaba olvasztotta a kiralyi f?varost, Surit es a tobbi kornyez? telepulest. A
masodik vilaghaboru
okianvai csataja soran a varos sulyos karokat szenvedett a harcoktol, tobbek kozott a japan f?hadiszallaskent hasznalt suri varkastelyt is teljesen leromboltak.
A varos eghajlata
szubtropusi
, igy forro, nyirkos nyarak es meleg telek jellemzik. A nyar, mint
Japan
legtobb mas reszen forro, a legmelegebb honap julius atlag 31 Celsius-fokos h?merseklettel. Azonban az orszag tobbi reszet?l elter?en a tel szinten meleg, a leghidegebb honapokban a h?merseklet atlag 19 Celsius-fokos. A hoeses ezert rendkivul ritka jelenseg a telepulesen, azonban kiados mennyiseg?, evente 2000 millimeter es? esik.
Naha eghajlati jellemz?i
Honap
| Jan.
| Feb.
| Mar.
| Apr.
| Maj.
| Jun.
| Jul.
| Aug.
| Szep.
| Okt.
| Nov.
| Dec.
| Ev
|
Rekord
max.
h?merseklet (°C)
| 26,8
| 26,6
| 28,2
| 29,7
| 31,6
| 34,1
| 35,0
| 35,6
| 34,6
| 32,8
| 30,8
| 27,8
| 35,6
|
Atlagos
max.
h?merseklet (°C)
| 19,5
| 19,8
| 21,7
| 24,1
| 26,7
| 29,4
| 31,8
| 31,5
| 30,4
| 27,9
| 24,6
| 21,2
| 25,7
|
Atlagh?merseklet (°C)
| 16,6
| 16,6
| 18,6
| 21,3
| 23,8
| 26,6
| 28,5
| 28,2
| 27,2
| 24,9
| 21,7
| 18,4
| 22,7
|
Atlagos
min.
h?merseklet (°C)
| 14,6
| 14,8
| 16,5
| 19,0
| 21,8
| 24,8
| 26,8
| 26,6
| 25,5
| 23,1
| 19,9
| 16,3
| 20,8
|
Rekord
min.
h?merseklet (°C)
| 6,6
| 6,6
| 7,2
| 9,8
| 13,6
| 15,4
| 21,0
| 20,7
| 18,5
| 14,8
| 12,2
| 7,2
| 6,6
|
Atl. csapadekmennyiseg (mm)
| 107
| 120
| 161
| 166
| 232
| 247
| 141
| 241
| 261
| 153
| 110
| 103
| 2041
|
Havi napsuteses orak szama
| 95
| 85
| 109
| 134
| 150
| 182
| 244
| 224
| 197
| 168
| 121
| 114
| 1821
|
A telepules nepessegenek valtozasa:
A
Naha Repul?ter
Japan otodik legnagyobb ilyen letesitmenye, amelyb?l 2005 napi 150 jarat indult 30 kulonboz? uti cel fele. A nahai kikot?vel egy vizalatti alagut koti ossze, a kozlekedest konnyitend?.
[9]
A
Japan Airlines
ket leanyvallalatanak, a
Japan Transocean Airnek
es a
Ryukyu Air Commuternek
a varosban talalhato a kozpontja.
[10]
[11]
A nahai kikot? a varost a
Rjukju-szigetek
gazdasagi kozpontjava teszi. A kikot? jelent?s szerepet tolt be a kontenerszallitasban, mivel az erre specializalodott
Sanghaj
,
Puszan
es
Kaohsziung
kikot?varosok kozeleben talalhato. Legalabb 50 kontenerszallito tengeri utvonal erinti a kikot?t, amelybe 2001-ben 9,7 millio tonna rakomany erkezett, melyb?l 1,2 millio tonna volt nemzetkozi. Ebb?l 7,1 millio
import
, 2,6 millio pedig
export
.
[3]
A kikot? remek helyzeteb?l adodoan lassacskan a
kelet-azsiai
tengeri kereskedelem kozpontjava valik. Mind a kikot?, mind a repul?ter jelent?s loketet ad a helyi gazdasag fejl?desenek.
[9]
Szamos tradicionalis termeket, mint peldaul lakkozott targyakat, porcelant,
avamorit
es festett ruhakat keszitenek itt.
[3]
A
Kokuszai-dori
a varos f?utcaja, mely a masodik vilaghaborut kovet?en alakult ki. Kezdetben csupan egy
lapos
teruleten vegigfuto ut volt, amely mellett egyre tobb ember vert satrat. Az utca fejl?dese a sziget haboru utani ujjaszuletesenek jelkepe lett. Mara a varos uzleti negyedeve es kedvelt turistalatvanyossagga valt, szamos etteremmel, bolttal es butikkal. Az
okinavai prefekturai hivatal
, a varos egyik legnagyobb epulete is itt talalhato.
[12]
A varos egykor onallo telepulest kepez?
Suri
negyedeben talalhato a
suri varkastely
, egy 14. szazadban epitett
guszuku
, aminek a kezdetben a sziget egyesiteseben volt szerepe, majd evszazadokon keresztul volt a
Rjukjui Kiralysag
uralkodoinak lakohelye es a kozigazgatas kozpontja. A kiralysag japan 1879-es annektalasa utan elvesztette politikai jelent?seget, m?emlekkent kezeltek es 1928-ban japan nemzeti kincsenek reszeve nyilvanitottak. A var tobb esetben egett le vagy semmisult meg, utoljara 1945-ben az
okinavai csata
soran es csak 1992-ben epitettek teljesen ujja. Az UNESCO tobb mas guszukuval egyutt a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta.
[13]
[14]
A szigeten tortent
masodik vilaghaborus
osszecsapasnak, ami 200 000 ember eletet kovetelte az Okinava Prefekturai Beke-emlekm? Muzeum allit emleket.
[15]
Latogathato a birodalmi haditengereszet fold alatti
fold alatti bazisa
is.
Naha testvervarosai:
[16]
A popularis kulturaban
[
szerkesztes
]
A
Call of Duty: World at War
cim? videojatekban a hadjarat vege fele, az utolso amerikai kuldetesben jelenik meg a suri varkastely, amelyet a jatekosnak kell segitenie elfoglalni a vedekez? japanoktol.
[19]
A varos bizonyos reszei, igy peldaul a Kokuszai-dori a
Yakuza 3
cim?
PlayStation 3
jatekban is valosagh?en megjelennek.
[20]
A Microsoft 2003-as
Freelancer
videojatekban az egyik fiktiv helyszin viseli a varos nevet.
- ↑
沖??推計人口デ?タ一?(Excel形式)
- ↑
Uezato, Takashi: "The Formation of the Port City of Naha in Ryukyu and the World of Maritime Asia: From the Perspective of a Japanese Network."
Acta Asiatica
vol 95 (2008). Tokyo: T?h? Gakkai (The Institute of Eastern Culture). pp57-58.
- ↑
a
b
c
d
Port of Naha
. World Port Source. [2012. majus 26-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
a
b
c
Uezato. p62.
- ↑
Uezato. p59.
- ↑
Kerr, George H. Okinawa: The History of an Island People. revised ed. Boston: Tuttle Publishing, 2000. pp194,204, 221.
- ↑
Weather Information for Naha
. [2012. majus 23-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
平年値(年?月ごとの値)
. [2020. augusztus 26-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
a
b
Naha Airport (OKA/ROAH), Okinawa Prefecture, Japan
. airport-technology.com. [2012. majus 27-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
"
Company Profile
Archivalva
2018. januar 9-i
datummal a
Wayback Machine
-ben" (Japanese).
Japan Transocean Air
. Hozzaferes ideje: May 19, 2009.
- ↑
"
?社?要
Archivalva
2009. aprilis 17-i
datummal a
Wayback Machine
-ben."
Ryukyu Air Commuter
. Hozzaferes ideje: May 19, 2009. "所在地 沖??那覇市山下町3番1?(?900-0027)"
- ↑
Kokusai-dori: A diverse, energetic road that developed from nothing
. Japan Atlas. [2013. marcius 18-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
Shuri Castle
. .japan-guide.com. [2012. oktober 7-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
Shuri Castle Before and After WWII
. [2012. julius 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
A Guide to the Museum
. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
- ↑
Naha Sister Cities
. [2007. majus 9-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
- ↑
Prefeitura.Sp - Descentralized Cooperation
. [2008. december 24-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
- ↑
International Relations - Sao Paulo City Hall - Official Sister Cities
. [2010. majus 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
- ↑
Shuri Castle
. The Call of Duty Wiki. [2012. november 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 26.)
- ↑
Warren Peace:
Mean streets of Naha
. Stars and Stripes, 2012. aprilis 18. (Hozzaferes: 2012. julius 26.)
[
halott link
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]