Naha

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.
  A telepulesen vilagoroksegi helyszin talalhato  
Naha  ( 那覇 )
Naha címere]]
Naha cimere 		Naha zászlaja]]
Naha zaszlaja
Egyeb jelkepek
Fa Fukugi
Virag Murvafurt
Kozigazgatas
Orszag   Japan
Regio Kjusu
Prefektura Okinava prefektura
Alapitas eve 1921. majus 20.
Polgarmester Onaga Takesi
Iranyitoszam 900-8585
Testvervarosok
Lista
Nepesseg
Teljes nepesseg 316 048 f? (2021. marc. 1.) [1]
Neps?r?seg 8153,53 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet 38,99 km²
Id?zona JST , UTC+9
Elhelyezkedese
Térkép
e. sz. 26° 12′ 44″ , k. h. 127° 40′ 45″ Koordinatak : e. sz. 26° 12′ 44″ , k. h. 127° 40′ 45″
Elhelyezkedése Okinava térképén
Elhelyezkedese Okinava terkepen
Naha weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Naha temaju mediaallomanyokat.

Naha ( 那覇市 ; Hepburn : Naha-shi ? ; okinavaiul Naafa ) a Rjukju-szigetek koze tartozo Okinava legnepesebb varosa es az Okinava prefektura politikai, gazdasagi es kozigazgatasi kozpontja. A modern varost hivatalosan 1921. majus 20-an alapitottak, am a terulet ezt megel?z?en is evszazadokig a legfontosabb es legnepesebb hely volt az egesz szigetcsoporton, es a Rjukjui Kiralysag politikai es gazdasagi kozpontjakent szolgalt.

Tortenet [ szerkesztes ]

Naha neve az Iroszecuden alapjan a Naba nevb?l szarmazik, ami eredetileg egy gomba alaku k? volt a varosban. A kovet fokozatosan elhordtak es betemet?dott es ezzel egyutt a telepules nevenek kiejtese es kandzsija is megvaltozott. A teruleten a regeszeti leletek alapjan mar a k?korszakban eltek emberek es talaltak itt a dzsomon-kori Japanbol , illetve az ?si Kinabol szarmazo targyakat is. A 11. szazadbol szarmazo fazekassag nyomai arra engednek kovetkeztetni, hogy mar ekkor kereskedelem folyt Koreaval es Japannal. Nem tudni mikor alakult ki itt egy szervezett varos, annyi bizonyos, hogy a 15. szazadban , a Rjukju-szigetek egyesitese idejen mar telepuleskent m?kodott. [2] [3] A mai varossal ? amely magaba olvasztotta a kiralyi f?varost, Surit es Kumemurat , a kinai tudomanyok helyi kozpontjat ? ellentetben azonban ez nem volt politikai kozpont, csupan kikot?kent volt jelent?s gazdasagi szerepe.

A kozepkori Naha egy kis szigeten, Ukisiman volt talalhato es egy keskeny, Csokotei ( 長虹堤 ; Hepburn : Ch?k?tei ? ) nevre keresztelt toltesut kototte ossze Okinava szigetevel. A f? kikot?i terseg a nemzetkozi kereskedelem szamara volt fenntartva, a varost pedig ket keruletre, keletire ( 東 ; higasi ; Hepburn : higashi ? ) es nyugatira ( 西 ; nisi ; Hepburn : nishi ? ) bontottak. Egy nagy szabadteri piac m?kodott a ojamisze ( 親見世 ; Hepburn : oyamise ? ), a kiralyi kereskedelem kozpont el?tti teruleten, ezen kivul a varosban talalhato volt meg tobb japan szentely es templom, valamint egy kovetsegi epulet a kinai kuldottek szamara. A varos biztonsagat ket er?ditmeny is vigyazta es egy kozeli szigeten raktarat alakitottak ki a szallitott termekek szamara. [3] [4]

A varos kozeleben, Ukusiman volt talalhato Kumemura fallal korbevett kozsege, amely evszazadokig volt a Rjukju-szigeteken a klasszikus kinai tudomanyok kozpontja. [4] A hagyomany szerint a telepulest az a 36 min csalad alapitotta, akiket a kinai Ming-dinasztia csaszara kuldott Okinavara segiteni a rjukjui kiralyokat, es nepessege tobbsegeben vagy teljesen az ? leszarmazottaikbol allt. Uezato Takasi vitatja ezt, ramutatva, hogy abban az id?ben Naha olyan jelent?segre tett szert a nemzetkozi tengeri kereskedelemben, hogy valoszin? sok mas kinai is letelepedett a szigeten. [5] A varoson beluli tovabbi jelent?s helyek voltak meg: a Tenszonbjo taoista templom es ket taoista szentely, Tenpi tengeristennek szentelve. [4] Kang-hszi kinai csaszar ajandeka volt a varosban az 1670-es evekben epitett konfucianus templom. 1718-ban egy konfucianus iskolat, a Meirindot is letrehoztak Nahaban. [6]

1853-ban Matthew C. Perry amerikai tengeresztiszt flottaja kikotott itt utban Tokio fele, es az amerikai hajok tobbszor visszatertek. Perry emlekm?ve es tobb tengereszenek sirja a Tomari-temet?ben talalhato.

Amikor Japan 1872-ben szoros ellen?rzes ala vonta Rjukjui Kiralysagot es letrehozta helyen a nevlegesen fuggetlen Rjukju hant , Naha lett annak f?varosa. 1879-ben a hant megszuntettek es hivatalosan is annektaltak, az ujonnan letrehozott Okinava prefektura kozpontja tovabbra is a varos maradt, amely az elkovetkez? evtizedekben lassan magaba olvasztotta a kiralyi f?varost, Surit es a tobbi kornyez? telepulest. A masodik vilaghaboru okianvai csataja soran a varos sulyos karokat szenvedett a harcoktol, tobbek kozott a japan f?hadiszallaskent hasznalt suri varkastelyt is teljesen leromboltak.

Eghajlat [ szerkesztes ]

A varos eghajlata szubtropusi , igy forro, nyirkos nyarak es meleg telek jellemzik. A nyar, mint Japan legtobb mas reszen forro, a legmelegebb honap julius atlag 31 Celsius-fokos h?merseklettel. Azonban az orszag tobbi reszet?l elter?en a tel szinten meleg, a leghidegebb honapokban a h?merseklet atlag 19 Celsius-fokos. A hoeses ezert rendkivul ritka jelenseg a telepulesen, azonban kiados mennyiseg?, evente 2000 millimeter es? esik.

Naha eghajlati jellemz?i
Honap Jan. Feb. Mar. Apr. Maj. Jun. Jul. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Ev
Rekord max. h?merseklet (°C) 26,8 26,6 28,2 29,7 31,6 34,1 35,0 35,6 34,6 32,8 30,8 27,8 35,6
Atlagos max. h?merseklet (°C) 19,5 19,8 21,7 24,1 26,7 29,4 31,8 31,5 30,4 27,9 24,6 21,2 25,7
Atlagh?merseklet (°C) 16,6 16,6 18,6 21,3 23,8 26,6 28,5 28,2 27,2 24,9 21,7 18,4 22,7
Atlagos min. h?merseklet (°C) 14,6 14,8 16,5 19,0 21,8 24,8 26,8 26,6 25,5 23,1 19,9 16,3 20,8
Rekord min. h?merseklet (°C) 6,6 6,6 7,2 9,8 13,6 15,4 21,0 20,7 18,5 14,8 12,2 7,2 6,6
Atl. csapadekmennyiseg (mm) 107 120 161 166 232 247 141 241 261 153 110 103 2041
Havi napsuteses orak szama 95 85 109 134 150 182 244 224 197 168 121 114 1821
Forras: [7] [8]


Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

A nepesseg alakulasa 2010 es 2021 kozott
Lakosok szama
315 954
321 467
319 435
316 048
2010 2012 2015 2021
Adatok: Wikidata

Gazdasag [ szerkesztes ]

A Japan Transocean Air kozpontja

A Naha Repul?ter Japan otodik legnagyobb ilyen letesitmenye, amelyb?l 2005 napi 150 jarat indult 30 kulonboz? uti cel fele. A nahai kikot?vel egy vizalatti alagut koti ossze, a kozlekedest konnyitend?. [9] A Japan Airlines ket leanyvallalatanak, a Japan Transocean Airnek es a Ryukyu Air Commuternek a varosban talalhato a kozpontja. [10] [11]

A nahai kikot? a varost a Rjukju-szigetek gazdasagi kozpontjava teszi. A kikot? jelent?s szerepet tolt be a kontenerszallitasban, mivel az erre specializalodott Sanghaj , Puszan es Kaohsziung kikot?varosok kozeleben talalhato. Legalabb 50 kontenerszallito tengeri utvonal erinti a kikot?t, amelybe 2001-ben 9,7 millio tonna rakomany erkezett, melyb?l 1,2 millio tonna volt nemzetkozi. Ebb?l 7,1 millio import , 2,6 millio pedig export . [3] A kikot? remek helyzeteb?l adodoan lassacskan a kelet-azsiai tengeri kereskedelem kozpontjava valik. Mind a kikot?, mind a repul?ter jelent?s loketet ad a helyi gazdasag fejl?desenek. [9]

Szamos tradicionalis termeket, mint peldaul lakkozott targyakat, porcelant, avamorit es festett ruhakat keszitenek itt. [3]

Latnivalok [ szerkesztes ]

A Kokuszai-dori utcareszlete
A suri varkastely f?epulete

A Kokuszai-dori a varos f?utcaja, mely a masodik vilaghaborut kovet?en alakult ki. Kezdetben csupan egy lapos teruleten vegigfuto ut volt, amely mellett egyre tobb ember vert satrat. Az utca fejl?dese a sziget haboru utani ujjaszuletesenek jelkepe lett. Mara a varos uzleti negyedeve es kedvelt turistalatvanyossagga valt, szamos etteremmel, bolttal es butikkal. Az okinavai prefekturai hivatal , a varos egyik legnagyobb epulete is itt talalhato. [12]

A varos egykor onallo telepulest kepez? Suri negyedeben talalhato a suri varkastely , egy 14. szazadban epitett guszuku , aminek a kezdetben a sziget egyesiteseben volt szerepe, majd evszazadokon keresztul volt a Rjukjui Kiralysag uralkodoinak lakohelye es a kozigazgatas kozpontja. A kiralysag japan 1879-es annektalasa utan elvesztette politikai jelent?seget, m?emlekkent kezeltek es 1928-ban japan nemzeti kincsenek reszeve nyilvanitottak. A var tobb esetben egett le vagy semmisult meg, utoljara 1945-ben az okinavai csata soran es csak 1992-ben epitettek teljesen ujja. Az UNESCO tobb mas guszukuval egyutt a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta. [13] [14]

A szigeten tortent masodik vilaghaborus osszecsapasnak, ami 200 000 ember eletet kovetelte az Okinava Prefekturai Beke-emlekm? Muzeum allit emleket. [15] Latogathato a birodalmi haditengereszet fold alatti fold alatti bazisa is.

Hires nahaiak [ szerkesztes ]

Egysin? vasut

Testvervarosok [ szerkesztes ]

Naha testvervarosai: [16]

A popularis kulturaban [ szerkesztes ]

A Call of Duty: World at War cim? videojatekban a hadjarat vege fele, az utolso amerikai kuldetesben jelenik meg a suri varkastely, amelyet a jatekosnak kell segitenie elfoglalni a vedekez? japanoktol. [19]

A varos bizonyos reszei, igy peldaul a Kokuszai-dori a Yakuza 3 cim? PlayStation 3 jatekban is valosagh?en megjelennek. [20]

A Microsoft 2003-as Freelancer videojatekban az egyik fiktiv helyszin viseli a varos nevet.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ 沖??推計人口デ?タ一?（Excel形式）
  2. ↑ Uezato, Takashi: "The Formation of the Port City of Naha in Ryukyu and the World of Maritime Asia: From the Perspective of a Japanese Network." Acta Asiatica vol 95 (2008). Tokyo: T?h? Gakkai (The Institute of Eastern Culture). pp57-58.
  3. ↑ a b c d Port of Naha . World Port Source. [2012. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  4. ↑ a b c Uezato. p62.
  5. ↑ Uezato. p59.
  6. ↑ Kerr, George H. Okinawa: The History of an Island People. revised ed. Boston: Tuttle Publishing, 2000. pp194,204, 221.
  7. ↑ Weather Information for Naha . [2012. majus 23-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  8. ↑ 平年値（年?月ごとの値） . [2020. augusztus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  9. ↑ a b Naha Airport (OKA/ROAH), Okinawa Prefecture, Japan . airport-technology.com. [2012. majus 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  10. ↑ " Company Profile Archivalva 2018. januar 9-i datummal a Wayback Machine -ben" (Japanese). Japan Transocean Air . Hozzaferes ideje: May 19, 2009.
  11. ↑ " ?社?要 Archivalva 2009. aprilis 17-i datummal a Wayback Machine -ben." Ryukyu Air Commuter . Hozzaferes ideje: May 19, 2009. "所在地 沖??那覇市山下町3番1?（?900-0027）"
  12. ↑ Kokusai-dori: A diverse, energetic road that developed from nothing . Japan Atlas. [2013. marcius 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  13. ↑ Shuri Castle . .japan-guide.com. [2012. oktober 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  14. ↑ Shuri Castle Before and After WWII . [2012. julius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  15. ↑ A Guide to the Museum . (Hozzaferes: 2012. julius 25.)
  16. ↑ Naha Sister Cities . [2007. majus 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
  17. ↑ Prefeitura.Sp - Descentralized Cooperation . [2008. december 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
  18. ↑ International Relations - Sao Paulo City Hall - Official Sister Cities . [2010. majus 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 29.)
  19. ↑ Shuri Castle . The Call of Duty Wiki. [2012. november 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 26.)
  20. ↑ Warren Peace: Mean streets of Naha . Stars and Stripes, 2012. aprilis 18. (Hozzaferes: 2012. julius 26.) [ halott link ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Naha, Okinawa
A Wikimedia Commons tartalmaz Naha temaju mediaallomanyokat.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Naha&oldid=27100874 ”