Nagy-Zimbabwe nemzeti m?emlek
Vilagorokseg
Adatok
Orszag	Zimbabwe
Vilagorokseg-azonosito	364
Tipus	Kulturalis helyszin
Kriteriumok	I,III,VI
Felvetel eve	1986
Elhelyezkedese
Nagy-Zimbabwe nemzeti m?emlek Pozicio Zimbabwe terkepen
d. sz. 20° 16′ , k. h. 30° 56′ -20.266666666667 , 30.933333333333 20.266667°S 30.933333°E Koordinatak : d. sz. 20° 16′ , k. h. 30° 56′ -20.266666666667 , 30.933333333333 20.266667°S 30.933333°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Nagy-Zimbabwe nemzeti m?emlek temaju mediaallomanyokat.

Nagy-Zimbabwe Zimbabweban a sona nep egykori f?varosa, az afrikai kontinens masodik legjelent?sebb regeszeti lel?helye. A 11-15. szazadban epult, 23 hektaros epuletegyuttes az afrikai vaskor jellegzetessegeit viseli, de szaraz falazassal, habarcs nelkul felhuzott, k?b?l es nyers teglabol rakott epuletei elternek a regio kulturalis hagyomanyaitol (errefele altalaban fabol es sarbol epitkeztek). A varos a matalai aranybanyakat es az Indiai-ocean partjan fekv? iszlam kikot?t, Sofalat osszekot? ut menten fekudt, es tobb evszazadon at jelent?s politikai , kereskedelmi es vallasi kozpont volt. Nagy-Zimbabwe hatalmas falrendszere az afrikai civilizacio legnagyobb k?b?l epult m?ve, 1986 ota az UNESCO kulturalis Vilagoroksegenek resze.

Fekvese [ szerkesztes ]

A sonak egykori kiralysaganak f?varosa Zimbabwe delkeleti reszen, a Zambezi es a Limpopo folyok kozotti tagas siksagon, Mutrikwi?volgy bejaratanal fekszik. Nagy-Zimbabwe a mai f?varostol Hararetol 294 kilometerre delre, Masvingo varosatol ? az egykori Viktoria er?dt?l ? 28 kilometerre keletre talalhato.

Nevenek eredete, jelentese [ szerkesztes ]

A Zimbabwe szo jelentese ?k?hazak”. A sona nyelv karanga nyelvjarasabol, a dz imba = a hazak es ma bwe = a k? szavak osszeteteleb?l, illetve a sona nyelv zezuru dialektusabol levezetve ?dzimba woye” = ?tiszteletremelto hazak” ered.

Tortenete [ szerkesztes ]

A 2. es 4. szazad kozott vadaszo-gy?jtoget? eletmodot folytato torzsek telepedtek le a volgyben, akik id?vel attertek a foldm?velesre es az allattenyesztesre . A sona nep ?sei, a mbirek ( gokomere ) 900 korul erkeztek a mai varos teruletere, koles -, cirok -, borso - es babtermesztessel , valamint valtakozo legeltetessel foglalkoztak. A termekeny fold es a b? csapadek segitette a gazdalkodast es az allatallomany gyarapodasat. A 9. szazad folyaman Nagy-Zimbabwe fontos gy?jt?helye lett az Arabia fele iranyulo rabszolga -kereskedelemnek is. 1050 es 1450 kozott a sonak gyulekez?helykent es menedekkent hasznalt k?epuleteket es karamokat kezdtek epiteni a legeltetesi utvonalak menten. A foldm?veles mellett megjelent az aranybanyaszat es megkezd?dott a nyersanyag-kereskedelem: a matalai banyak aranyat, az eszaki teruleteken banyaszott rezet , elefantcsontot es rabszolgakat arabiai arucikkekre, indiai szovetre , kinai porcelanra csereltek.

1400 - 1420 korul a Mwene Mutapa (vagy Mwanamutapa, Monomotapa) vezetesevel megalakult az els? nagy bantu allam: az Indiai-oceantol, a mai Zimbabwe, valamint a mai Mozambik egy reszet magaba foglalo legendas Monomotapa birodalom . A birodalom els? f?varosa Nagy-Zimbabwe volt, amely maig megmagyarazhatatlan okokbol 1450 -ben elneptelenedett.

Rovid id?vel kes?bb a rozwik foglaltak el Nagy Zimbabwet. Az itt napvilagra kerult targyak tobbsege t?luk szarmazik. Ezutan az itt el? nepesseg visszatert az allattenyeszteshez es a k?epitmenyeket karamkent hasznalta. Az egykori gazdag f?varos emleke legendava valt: 1552 -ben a portugal tortenetiro, Joao de Barros Asia cim? konyveben leirta, hogy letezett itt egy aranybanya es egy nagy k?epuletekb?l allo elhagyatott varos. A 16. szazadban a kontinenst elfoglalo portugal gyarmatositok tobbszor is beszamolnak az elneptelenedett ?aranyvaros”rol, de soha sem sikerult megtalalniuk.

Leirasa [ szerkesztes ]

A 11-14 szazad kozott epult Nagy-Zimbabwe hatalmas falait habarcs nelkul, szabalyos sorokban elhelyezett, tegla formara faragott granittombokb?l raktak. Az epitmenyeket nem fedtek be, nincsenek ives szerkezetek, kupolak. A maradvanyok harom epuletegyuttesre oszthatok, amelyek az ?Akropolisz” , ?Nagy karam” es a ?Romok volgye” fantazianeveket kaptak.

A sonak a 13. szazadban el?szor a siksag fole magasodo dombot foglaltak el. A hatalmas, kiserteties kulsej? sziklatombokkel korulvett magaslatot Akropolisznak (vagy er?dnek) nevezik. A domb tetejen, a talaj hullamzasat kovetve egy sor granitfalat emeltek; innen lehet bejutni ? sz?k atjarokon es folyosokon keresztul ? a bels? teruletre. Az egyes k?falaknak mas-mas rendeltetesuk lehetett: nyugaton az uralkodo rezidenciaja allhatott; az eszaki resz ? ahonnan a mennydorges madarat, Mwarit ^[1] abrazolo 35 cm-es szteratit-szobrocskak kerultek el? ? szakralis terulet lehetett. Mwalit, a mitikus isten-kiralyt ma is nagy tisztelet ovezi: ?t tekintik Zimbabwe jelkepenek. A deli oldalon egy kiveteles akusztikai adottsagokkal rendelkez? barlang van: az itt kiejtett szavakat remekul lehet hallani a lent elterul? volgyben es a Nagy karamban.

A Nagy karam vagy Nagy templom nehol Nagy var elnevezes? oriasi k?fallal korulkeritett elliptikus terulet, a komplexum leglatvanyosabb epitmenye, az Akropolisztol egy kilometerrel lejjebb talalhato. Egy 244 meter kerulet? 7-9 meter magas, ellipszis alaku, robusztus (minimum 1,2 m szeles) granitfal, egy vele parhuzamos, de befejezetlenul maradt falat vesz korbe. A kuls? fal eszakkeleti oldalat tekervenyesen kigyozo faragott diszites boritja. A ket falat sz?k folyoso valasztja el, amely egy rejtelyes epitmenyhez, egy Kup alaku toronyhoz vezet. A Kup 11 meter magas, folfele fokozatosan keskenyedik; kerulete 17 meter. Nincs rajta semmifele nyilas (sem ajto, sem ablak), es nem ureges. Tomerdek feltetelezes merult fel, hogy vajon mire szolgalhatott, de egyik sem meggy?z?: fallikus szimbolum, vallasi vagy torzsi jelkep, megfigyel?hely, ?rhely, a szent t?z helye ? amellyel jeleket adtak mas telepuleseknek…

A folyomeder menten talalhato rommez?t a Romok volgyenek nevezik. Itt allnak a kiraly felesegeinek lakohazai, termenyraktarak, alacsony karamok, tovabba nyers teglabol epult hazak es sok kes?bbi sarkunyho.

A varos elneptelenedese [ szerkesztes ]

A sonak leszarmazottai a balembak koreben el egy legenda, amely szerint ez a fold Mwari birodalma volt, aze az isten-kiralye akire tilos volt rapillantani, csak a szavait hallhattak, amelyet felelmetes visszhang vitt tovabb egy domb tetejer?l. Mwari halala utan bels? harcok tortek ki. A varos lakoi emiatt elmenekultek es uj f?varost alapitottak Dzata neven.

Az elhagyott varosban nincs nyoma gyujtogatasnak, vagy er?szaknak, ezert az elneptelenedes okat termeszeti csapas (a m?velhet? foldek kimerulese, szarazsag, a t?zifa hianya) vagy a kereskedelem osszeomlasa is okozhatta.

Feltarasa [ szerkesztes ]

Nagy-Zimbabwe maradvanyait 1867 -ben Adam Renders vadasz talalta meg, es nehany evvel kes?bb 1871 -ben Karl Mauch nemet geologus, Afrika-kutatot is elvezette a romokhoz. Eddigre a Rhodesian Ancient Ruins Ltd. tagjai kifosztottak a tortenelmi helyeket, elraboltak a legertekesebb leleteket. ^[2] Mauch ugy hitte, hogy a bibliai Ofir romjaira es Salamon zsido kiraly meses aranybanyaira bukkantak, a hatalmas epitmenyeket pedig a legendabeli Saba kiralyn?jenek palotajaval azonositotta. 1881 -ben James Theodore Bent brit regesz volt az els? tudos, aki az er?ditmeny bels? szerkezetet es az atjarok szerepet kutatta. Bent csodalattal irt ^[3] a hatalmas, bonyolult falrendszert epit? nepcsoport zsenialis epiteszeti tehetseger?l es kivitelez?i ugyesseger?l, bar elkepzelese szerint az epit?k foniciaiak , vagy arabok lehettek. Azzal, a teoriaval, hogy az epitmenyegyuttes nem afrikai nep regeszeti hagyateka, a feltarok visszafordithatatlan karokat okoztak, a zimbabwei k?epitmenyek kutatasaban. Egyre melyebbre es melyebbre astak, hogy megtalaljak a feltetelezett nem afrikai hoditok nyomait, igy regeszeti szempontbol igen ertekes retegeket pusztitottak el.

1906 -ban David Randall-MacIver brit szarmazasu amerikai- , ^[4] majd 1929 -ben Gertrude Caton-Thompson ^[5] brit regesz voltak az els?k, akik kutatasaik alapjan azt allitottak, hogy Nagy-Zimbabwe egy afrikai civilizacio epitmenye. Eredmenyeiket a hatrahagyott kisebb szobrok, ekszerek es keramiak alapjan vegzett kormeghatarozas is meger?sitette. Altaluk derult feny (a felszinre kerult gyongy es cserepedeny darabok vizsgalata utan) Nagy-Zimbabwe Arabian es Indian at Kinaig terjed? kereskedelmi kapcsolataira. Nagy-Zimbabwe epuleteinek pontos szerepe meg nem tisztazott, es az ellentmondo elmeletek tukreben csak annyi bizonyos, hogy 1500-ig a karanga birodalom vallasi es kereskedelmi kozpontja volt.

Nem lehet Ofir [ szerkesztes ]

Joao de Santos portugal tortenetiro volt az els?, aki a hallomasbol ismert Nagy Zimbabwer?l feltetelezte, hogy azonos lehet a bibliai Ofir ^[6] varosaval. Az elmeletet a romok els? kutatoi igazolni probaltak, am semmifele valos bizonyitekot nem talaltak a ket varos azonossagara. Ma mar pontosan tudjuk, hogy a nevezett varosnak, illetve a ket legendas bibliai alaknak Salamon kiralynak es Saba kiralyn?jenek semmi koze sem lehetett Nagy Zimbabwehez. Saba kiralyn?je (ez a mesebeli alak), akinek valodi nevet sem ismerjuk ? az etiopok Maqueda , az arabok Bilkis neven emlegetik, es valoszin?leg a mai Jemenben talalhato Maribbol szarmazik ? Kr. e. 930-ban latogatta meg Salamon kiralyt, aki Kr. e. 961 es 922 kozott volt Izrael kiralya, azaz csaknem 2200 evvel azel?tt, hogy Nagy-Zimbabwe a sonak f?varosa lett.

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Zimbabwe tortenelme
• Sonak

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

• Rosemary Burton es Richard Cavendish: A vilag 100 csodaja, Magyar Konyvklub, 1992., 140-141. oldal
• Pal Attila: Zimbabwei rapszodia: A bolcs?t?l a koporsoig?, Beszel?, 11. evfolyam, 12. szam, 2006.
• Fokusz: Rejtelyek ? Zimbabwe, 2006.
• Peter Garlake: Early Art and Architecture of Africa Oxford, Oxford University Press, 2002., ISBN 0-19-284261-7 (angolul)
• Webber Ndoro: "Great Zimbabwe" Scientific American (1997. November) (angolul)
• J. Theodore Bent: The Ruined Cities of Mashonaland . London 1896 (?Ophir“-Theorie) (angolul)
• Andries Johannes Bruwer: Zimbabwe: Rhodesia’s Ancient Greatness . Johannesburg 1965 (angolul)
• David Chinawa: The Zimbabwe Controversy: A Case of Colonial Historiography. Syracuse, N. J. 1973. (angolul)
• Graham Connah: African Civilizations: Precolonial Cities and States in Tropical Africa. , 183-213 p., Cambridge, 1987. (angolul)
• Edward Matenga: The Soapstone Birds of Great Zimbabwe. Symbols of a nation . Harare 1998. ISBN 1-77901-135-0 (angolul)
• Kunigunde Bohmer-Bauer: Great Zimbabwe - Eine ethnologische Untersuchung . Koln 2000. ISBN 3-89645-210-X (nemetul)
• Peter Hertel: Zu den Ruinen von Simbabwe. Gotha, 2000. ISBN 3-623-00356-5 (nemetul)
• Carl Peters: Ophir. Im Goldland des Altertums. Forschungen zwischen Sambesi und Sabi. , Munchen, 1902. (nemetul)
• Heinrich Pleticha (Hg.): Simbabwe. Entdeckungsreisen in die Vergangenheit. Stuttgart, 1985. (nemetul)
• Herbert W. A. Sommerlatte: Gold und Ruinen in Zimbabwe. Aus Tagebuchern und Briefen des Schwaben Karl Mauch (1837-1875) . Gutersloh 1987. (nemetul)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Madarasz Gizella: Nagy-Zimbabwe Afrika sziveben (magyarul)
• Nagy-Zimbabwe (magyarul)
• Szollath Mihaly: Afrika orszagai (Mult es jelen), PRHerald, 2008.10.12. ^{[ halott link ]} (magyarul)
• T. Horvath Attila: Legendak Afrikarol: A muzsa negercsokja, Magyar Narancs XIX. evf. 29. szam - 2007-07-19 Archivalva 2007. julius 24-i datummal a Wayback Machine -ben (magyarul)
• Chapter on Great Zimbabwe from "Ending Stereotypes for America" (angolul)
• Great Zimbabwe entry on the UNESCO World Heritage site (angolul)
• Pictures of Great Zimbabwe (angolul)
• Ampim, Manu. "Great Zimbabwe: A History Almost Forgotten" . 2006. (angolul)
• Tyson, Peter "Mystery of Great Zimbabwe" . 2006. (angolul)
• The Story of Africa: Great Zimbabwe ? BBC World Service (angolul)
• SWR-Film uber Great Zimbabwe Archivalva 2008. majus 6-i datummal a Wayback Machine -ben (nemetul)
• Nagy-Zimbabwe ? virtualis tura (angolul)