Nagy-Fatra (Ve?ka Fatra)
Hely	Szlovakia
Hegyseg	Eszaknyugati-Karpatok , Karpatok
Legmagasabb pont	Osztredok (1596 m)
Tipus	meszk?hegyseg
Hosszusag	45 km
Szelesseg	20 km
Elhelyezkedese
Nagy-Fatra Pozicio Szlovakia terkepen
e. sz. 48° 54′ , k. h. 19° 05′ 48.9 , 19.08333333 48.900000°N 19.083333°E Koordinatak : e. sz. 48° 54′ , k. h. 19° 05′ 48.9 , 19.08333333 48.900000°N 19.083333°E
Terkep
A Wikimedia Commons tartalmaz Nagy-Fatra temaju mediaallomanyokat.

A Nagy-Fatra ( szlovakul Ve?ka Fatra ) egy kb. 45 km hosszu, EK-DNY iranyban fekv?, Y alaku meszk?hegyseg Szlovakia kozeps? reszen, Besztercebanyatol nagyjabol eszaki iranyban. Legmagasabb csucsa az Osztredok (Ostredok) , melynek magasabbik deli csucsa 1596 m, az alacsonyabbik eszaki pedig 1593 m magas. Delkeleti szelen fekszik az ismert siterep , Doval (Donovaly) .

Fekvese [ szerkesztes ]

A Zsolna es Besztercebanya regiojaban fekv? hegyseget eszakon a Vag volgye, nyugaton a Turoc medenceje valasztja el a Kis-Fatratol , mig keleten a R?ce (eszakon) es a Beszterce volgye (delen) az Alacsony-Tatratol . T?le delre helyezkedik el a Kormoci-hegyseg .

Az Y alaku, ket parhuzamos hegylancbol es egy deli magasabb gerincb?l allo hegyseg gerinceit kiterjedt havasi legel?k takarjak, mig lankainak 90%-at erd?k boritjak. A keleti (Liptoi-ag) es a nyugati (Turoci-ag) hegylancot a Feny?hazi-volgy (maskent Lubochnya-volgy, ?ubochnianska dolina ) valasztja el. A ket gerinc a volgyf?ben, az 1532 m magas Ploszka (Ploska) nev? hegyben egyesul. A hegyseg teruleten helyezkedik el a 2002-ben alapitott Nagy-Fatra Nemzeti Park . ^{[1] [2]}

Geomorfologiaja [ szerkesztes ]

A hegyseg geomorfologiai szempontbol het egysegre oszlik. Ezek eszakon a Nyil-hegyi-Fatra (?ipska Fatra) es a Sipruny (?ipru?) , nyugaton a Lysec-hegyseg, keleten a R?ce-fennsik (Revucke podolie) , a Kopasz-Fatra (Ho?na Fatra) es a Zolyom-hegy (Zvolen) , valamint delen a Sziklas-Fatra (Bralna Fatra) . ^[3]

Foldtana [ szerkesztes ]

A Nagy-Fatra a Fatrikum (kristalyos ovezet) teruletehez tartozik, melynek magja a foldtorteneti paleozoikumban keletkezett metamorf (pl. fillit , csillampala , gneisz ) es melysegi magmas (pl. migmatit , granit , granodiorit ) k?zetekb?l all. Ezek az ?si kristalyos k?zetek csak a Feny?hazi-volgy talpan bukkannak felszinre. A paleozoikum vegen es a mezozoikum elejen a Tethys-ocean fokozatos kinyilasa miatt a korabban emlitett kepz?dmenyeket vastag uledekes retegsor fedte be, amely k?zetek kozul kiemelend? a meszk? , a dolomit , a homokk? es a marga .

A lapos, terebelyes, kupolaszer? csucsok ?puhabb” k?zetekb?l allnak (pl. jura es kreta id?szaki marga), amelyek a mallasuk soran nem kepesek latvanyos sziklaalakzatok, es eles formakincs letrehozasara. A ?lenyalt” domborzatot szinesitik azok a vad sziklaleszakadasokkal tarkitott meresz szirtek, amelyek k?zetanyaga dont?en triasz id?szaki meszk? es dolomit . ^{[4] [5]}

Vizrajza [ szerkesztes ]

A Nagy-Fatra fekvese a Zsolnai kerulet
terkepen

Tekintve, hogy a Turoc es a R?ce is a Vag mellekfolyoja, az egesz Nagy-Fatra a Vag folyo vizgy?jt? teruletenek tekinthet?. Igy a Vagba tart eszak fele a Feny?hazi-volgyben a Lubochnya-patak (?ubochnianka) is. Ett?l csak a Kopasz-Fatra del-keleti csucske (a Beszterce forrasvideke), a Zolyom videke, ahonnet az erek a Beszterce-patakba omlenek es a Sziklas-Fatra deli lejt?i kivetelek, mert ezek a vizek a Garamba folynak.

Mivel a hegyseg nagy resze karsztvidek , a viznyel?kon keresztul a csapadek a hegyseg barlangjaiban gy?lik ossze.

El?vilaga [ szerkesztes ]

Vedettsege [ szerkesztes ]

A Nagy-Fatra 2002 ota a Nagy-Fatra Nemzeti Park teruletet kepezi, ezert csak a kijelolt helyeken szabad kozlekedni es megszallni. ^[3]

Jegyzetek [ szerkesztes ]