Az
n’ko
(n’ko: ???) irast
Solomana Kante
dolgozta ki 1949-ben a nyugat-afrikai
mande nyelvek
modern irasrendszerekent.
Az n'ko kifejezest, amely az osszes mande nyelven azt jelenti, hogy
mondom
, nem csak az irasra, de a hivatalos mande nyelvre is hasznaljak.
Az iras nehany hasonlosagot mutat az
arab irassal
: mindket irasrendszerben jobbrol balra irnak, es a bet?k a tovuknel osszekapcsolodnak. Az arabtol elter?en viszont a hangsulyt es a
maganhangzokat
is kotelez? jelolni. Az n'ko hangokat
mellekjelekkel
jelolik, hasonloan az arab nyelv egyes maganhangzoinak jelolesehez.
Kante azert hozta letre az n'ko-t, mert tevhit volt, hogy nem letezik ?shonos afrikai irasrendszer, valamint azert, hogy a mande nyelvek irasara jobb modot biztositson, mivel evszazadokon at tulnyomoreszt
adzsami arab
("idegen arab") irassal irtak ?ket, amely nem volt tokeletesen alkalmas a mande nyelvekben es sok nyugat-afrikai nyelvben megtalalhato hangok irasara. Kante az irasrendszert az
elefantcsontparti
Bingerville
-ben talalta ki, majd kes?bb szul?foldjen, a
guineai
Kankanban terjesztette.
Az uj irast szamos oktatasi konyvben kezdtek hasznalni, amikor az irasmodot 1949. aprilis 14-en (a n'ko abece napja) veglegesitettek. Kante vallasi, tudomanyos es filozofiai m?veket is atirt, s?t meg egy szotarat is elkeszitett. Ezeket az anyagokat ajandekba adtak Nyugat-Afrika mas mande nyelv? reszeibe. Az els?, kifejezetten ezzel az irasrendszerrel hasznalhato irogepet
Kelet-Europabol
kaptak meg akkor, amikor
Guinea
az 1950-es evekben kapcsolatban allt a
Szovjetunioval
.
Az iras bevezetese egy mozgalomhoz vezetett, amely az n'ko irasbeliseget nepszer?sitette a mande nyelvet beszel?k koreben mind az
anglofon
, mind a
frankofon
Nyugat-Afrikaban
. A n'ko irasbeliseg nagyban hozzajarult a guineai
maninka
kulturalis identitas kialakulasahoz, es Nyugat-Afrika mas reszein is er?sitette a
mande
identitast.
Jelenlegi hasznalat
[
szerkesztes
]
2005-ben f?leg
Guineaban
es
Elefantcsontparton
hasznaltak (
maninka
es
dioula
nyelv?ek), es aktiv felhasznaloi kozosseg volt
Maliban
(a
bambara nyelvet
beszel?k koreben). A kiadvanyok kozott szerepel a
Koran
forditasa, szamos tankonyv, peldaul fizika es foldrajz temakorokben, kolt?i es filozofiai m?vek, a
hagyomanyos orvoslas
leirasai, egy szotar es tobb helyi ujsag. Bar a n'ko nyelvet tobbnyire informalisan, az irasrendszert tamogato egyesuleteken keresztul tanitjak, a kozelmultban a fels?-guineai magan altalanos iskolakban a formalis oktatasba is bevezettek. A
nyugat-afrikai
irasok kozul a legsikeresebbnek min?sitettek.
Az n'ko irodalom altalaban egy kangbe (szo szerint "tiszta nyelv") elnevezes? irodalmi nyelvet hasznal, amelyet a mande nyelvek kozotti lehetseges kozvetit?nyelvnek tekintenek. Peldaul
bamana nyelven
a 'nev' szo t?g?,
maninka nyelven
pedig t??. A n'ko irassal csak egy irott szo van a "nevre", de az egyenek a sajat nyelvukon olvassak es ejtik a szot. Ez az irodalmi nyelvezet tehat olyan formanak tekinthet?, amely a f?bb mande nyelvek elemeit keveri, amelyek kolcsonosen erthet?ek, de nagyon er?s a maninka hatas.
Az n'ko-t dokumentaltan hasznaljak a
Benin
es Delnyugat-
Nigeria
joruba
es
fon nyelveken
a hagyomanyos vallasi kiadvanyokban, tovabbi mellekjelekkel kiegeszitve.
Hangsulyok jelolese
[
szerkesztes
]
Az irasrendszer 7 diakritikus jelet hasznal a hangmagassag es a maganhangzo hosszanak jelolesere. Az egyszer? maganhangzokkal egyutt a n'ko negy hangnemet kulonboztet meg: magas, mely, emelked? es ereszked?; a maganhangzokat ketfele modon ejthetik: hosszu es rovid. A jeloletlen jelek rovid, ereszked? maganhangzokat jelolnek.
Nem anyanyelvi hangok es bet?k
[
szerkesztes
]
A n'ko irassal le lehet jegyezni olyan hangokat is, amelyek nem szerepelnek a mande nyelvekben. Ilyenkor a bet?ket mellekjelekkel modositjak. Ezeket a bet?ket az atirt nevekben es kolcsonszavakban hasznaljak.
ra
|
da
|
cha
|
ja
|
ta
|
pa
|
ba
|
|
|
|
|
|
|
|
ma
|
la
|
ka
|
fa
|
gba
|
sa
|
rra
|
|
|
|
|
|
|
|
n'
|
|
ya
|
wa
|
ha
|
na
|
nya
|
|
|
|
|
|
|
|
N'ko iras az omniglot-on
(angol nyelven).
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
N'Ko script
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Irasportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap