Ez a szocikk a nevszok nemer?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Igenem .

A nyelveszetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemz? kategoria , amely alapjan a f?neveket olyan osztalyokba soroljak, mint himnem?ek, n?nem?ek, semlegesnem?ek, el?k, elettelenek . ^[1] Ennek alapja a himnem? es a n?nem? el?lenyek megkulonboztetese az el?k (szemelyek, nyilvanvalo nem? allatok) kategoriajan belul, es ezek megkulonboztetese az elettelenekt?l (beleertve a novenyeket is). Id?vel a termeszetes es a grammatikai nem kozotti osszefugges nyelvt?l fugg?en tobbe-kevesbe elveszett, amit f?leg az bizonyit, hogy elettelenek is alaktanilag a himnem?ek vagy a n?nem?ek osztalyaba kerultek. ^[2]

Egyes nyelvekben, mint amilyen a sved , a szo alakja nem kulonbozteti meg a n?nemet a himnemt?l, ezert egy kozosnek nevezett nemet vesznek szamba, amelyhez egyes kivetelekkel egyreszt az el?ket megnevez? f?nevek tartoznak es az eletteleneket megnevez?k egy resze, masreszt egy semlegesnemet, amelyhez szabalyszer?en a tobbi elettelent megnevez?t soroljak. ^[3]

A grammatikai nemet formai vonasok jelzik. Legalabbis egyes nyelvekben, mint amilyenek az indoeuropaiak , ilyen vonas els?sorban a f?nevhez hozzaadott toldalek ( kepz? , rag ). A nyelvtortenet soran az ilyen toldalekot atvette a f?nevvel egyeztetett szo. Ez lehet nevel? , melyet altalaban a determinansok kategoriajaba sorolnak, mas, egyes grammatikakban determinansoknak, ^[4] masokban melleknevi nevmasoknak ^[5] tekintett szavak ( birtokos , mutato , kerd? , vonatkozo , hatarozatlan ), jelz?kent vagy nevszoi allitmany nevszoi reszekent hasznalt melleknev (min?sit?, viszonyito), sorszamnev , melleknevi igenev , f?nevi nevmas. Olyan esetekben, melyekben a szo fejl?dese kovetkezteben a f?nev elvesztette a nem morfemajat , az egyeztetett szo jelezheti a nemet. Ezek kozul a vonasok kozul egy is elegend? a f?nev nemek szerinti besorolasara. ^[6]

Egyes nyelvek, mint a magyar , csak a termeszetes nemeket es az elettelent fejezik ki, de nem grammatikai morfemakkal, hanem a szavak lexikalis jelentese altal.

A grammatikai nem jelzese nehany nyelvben [ szerkesztes ]

Egyes nyelvekben harom grammatikai nemet kulonboztetnek meg, a himnemet, a n?nemet es a semlegesnemet, peldaul a latinban , a szlav nyelvekben vagy a nemetben . Mas nyelvekben, mint a nyugati ujlatin nyelvek , mar nincsenek semlegesnem? f?nevek. Egy olyan nyelv, mint az angol , mar csak nagyon korlatozottan kulonbozteti meg a nemeket alaktani eszkozokkel. Ez a szakasz a grammatikai nem jelzeset mutatja be nehany nyelvben, jelent?sege fokanak forditott sorrendjeben.

A kozep-delszlav diarendszer nyelveiben [ szerkesztes ]

A mai indoeuropai nyelvek kozott a szlav nyelvek viszonylag nagyon jol megkulonboztetik a himnemet, a n?nemet es a semlegesnemet. Peldaul a kozep-delszlav diarendszerhez tartozo nyelvekben ezeket els?sorban az alanyeset egyes szamu alak ragja fejezi ki. Bar vannak kivetelek, altalaban a himnem?ek eseteben ez nulla, es a szo massalhangzora vegz?dik (pl. izvor ’forras’), ^[7] a n?nem?eke -a ( ?ab a ’beka’), ^[8] a semlegesnem?eke -o ( koljen o ’terd’) ^[9] vagy -e ( polj e ’mez?’). ^[10] Mas esetragok is jelzik a f?nev nemet.

A semlegesnem egyes szam alanyeset ragjai egyben az elettelenseget is kifejezik, de korlatozottan himnemben is van rag az el?seg, illetve az elettelenseg kifejezesere, ugyanis az el?t megnevez? himnem? f?neveknek egyes szam targyeset? alakja azonos a birtokos eset? alakjukkal [pl. majstor a ’(a) mestert’], mikozben az eletteleneket megnevez?ke az alanyeset? alakjukkal azonos, pl. odmor ’(a) pihenest’. ^[11]

Akkor is, ha a f?nev alapalakjanak a ragja nem jellemz? a nemere, ezt ki lehet kovetkeztetni azon szavak alakjabol, melyek egyeznek vele, mivel ezek ragja is jelzi a nemet. Ilyenek:

• a melleknev vagy mas melleknevkent hasznalt szo: neureda n rukopis ’rendezetlen kezirat’ (himnem), crnogorsk i grad ’montenegroi varos’ (himnem); prv i kom?ija ’az els? szomszed’ (himnem, bar a f?nevnek nem jellemz?en -a ragja van), ov a ku?a ’ez a haz’ (n?nem); nov o izdanje ’uj kiadas’ (semlegesnem); ^[12]
• a f?nevre utalo f?nevi nevmas: On je dobar ?ovjek ’? jo ember ’ (hn.), ^[13] Ona je glumica ’? szineszn?’. ^[14]
• az osszetett igealaku allitmanyhoz tartozo melleknevi igenev, mely nemcsak a harmadik, hanem az els? es a masodik szemely? alany nemet is kifejezi: Jesi li ?u o ? Puk la cev na tre?em spratu! ’Hallottad-e? Eltort egy cs? a harmadik emeleten!’ (Az els? mondat kulon szoval nem kifejezett alanyanak a himnem egyes szamat a melleknevi igenev -o vegz?dese fejezi ki, a masodik mondat cev alanyanak a n?nem egyes szamat pedig a segedige elhagyasaval hasznalt melleknevi igenev -la vegz?dese, bar az alanynak nincs a n?nemre jellemz? ragja); Po?e lo je svetsko prvenstvo u fudbalu ’Elkezd?dott a labdarugo-vilagbajnoksag’ (Itt a melleknevi igenev semlegesnem egyes szamban egyezik az alannyal, amit a -lo vegz?des jelez.) ^[15]

A roman nyelvben [ szerkesztes ]

A roman az egyetlen olyan ujlatin nyelv, mely grammatikai szamon tartanak harom nemet, de benne a semlegesnem maskeppen ertelmezett, mint felmen?jeben, a latinban. A semlegesnem? f?nevek mind elettelent neveznek meg, es egyes szamban himnem?ek, tobbesben pedig n?nem?ek. Csak egyetlen toldalek jellemz? a semlegesnemre, egyes szavak tobbes szamaban az -uri (pl. pranz uri ’ebedek’). Kovetkezeskeppen az ilyen f?nevek nemet tobbnyire csak akkor lehet felismerni, ha mindket szamban tudjuk milyen nem? szoval egyeznek: himnem?vel egyes szamban, n?nem?vel tobbesben. Ezert nem minden nyelvesz tekinti ezt semlegesnemnek; egyesek kett?s nemet latnak benne. ^[16]

Az -uri -on kivul csupan meg ket olyan rag van alanyeset egyes szamban, amelyek csaknem egyertelm?en jelzik a f?nev nemet, az -? es az -a . Az els? szamos n?nem? f?nev ragja (pl. garoaf ? ’szegf?’), az utobbi nehany f?nevre korlatozodik, pl. ste a ’csillag’. A tobbi formai elem nem egyertelm?: egyes szamban massalhangzora vegz?dnek ugy himnem? ( sac ’zsak’), mint semlegesnem? f?nevek ( creion ’ceruza’), valamint vannak -e -re vegz?d? himnem? ( scripete ’csorl?’), n?nem? ( petrecere ’mulatsag’) es semlegesnem? ( nume ’nev’) f?nevek. ^[2]

Az -? -ra vegz?d? kepz?k termeszetesen n?nem? f?neveket kepeznek, de, bar sok az -e -re vegz?d? himnem? es semlegesnem? nem kepzett szo is, az -e -re vegz?d? f?nevkepz?k mind n?nem?ek: studen? ime ’(egyetemi) diaksag’, ruf? rie ’fehernem?’, porumb i?te ’kukoricas (kukoricaval bevetett hely)’, bun ?tate ’josag’. ^[17]

A determinansok es a melleknevek nagy resze megkulonbozteti a himnemet a n?nemt?l, de a semlegesnemet nem, ennek a jellege miatt.

A 3. szemely? f?nevi nevmasok alakjainak a tobbsege is (beleertve a formailag kifejezett esetalakokat: alanyeset- targyeset es birtokos - reszes eset) himnemben, illetve n?nemben egyezik annak a f?nevnek az egyes, illetve tobbes szamu akakjaval, amelyre utal. Nehany pelda: el (hn.), ea (nn.) ’?’; lui (hn.), ei (nn.) ’neki’; ei (hn.), ele (nn.) ’?k’; al meu (hn. birtok), a mea (nn. birtok) ’az enyem’; acesta (hn.), aceasta (nn.) ’ez’. A care ’aki, ami, amelyik’ kerd? es vonatkozo nevmasnak csak az egyes szam birtokos-reszes eset? alakja egyezik: c?ruia (hn.), c?reia (nn.) ’akinek, aminek, amelyiknek’. ^[18]

A spanyol nyelvben [ szerkesztes ]

A spanyol nyelv grammatikai csak himnem? es n?nem? f?neveket ismernek, de vannak a semlegesnemnek is nyomai a hatarozott nevel? [ el (hn.), la (nn.) lo (sn.)] es ket nevmas teren. A 3. szemely? szemelyes nevmasoknak es a mutato nevmasoknak van semlegesnem? alakja is: el (hn.), ella (nn.), ello (sn.) ’?’; este (hn.), esta (hn.), esto (sn.) ’ez’; ese (hn.), esa (nn.), eso (sn.) ’ez/az’; aquel (hn.), aquella (nn.), aquello (sn.) ’az’. A szlav nyelvekkel ellentetben a spanyol semlegesnem? nevmasok nem utalnak f?nevre, hanem csak nemmel nem rendelkez? entitasra, peldaul mondatra: Lo suspendieron en matematicas. Eso me extrana ’Megbukott matematikabol. Ez meglep’. A semlegesnem? hatarozott nevel? kerulhet peldaul elvont f?nevkent hasznalt melleknev ele: lo bueno y lo malo ’a jo es a rossz’. ^[19]

A himnem? f?nevek megkulonboztetese a n?nem?ekt?l a szo alakja alapjan a spanyolban sem egyszer?. Altalaban az -o veg? es az -or, -aje, -men es -gen kepz?s szavak himnem?ek, az -a veg? es az -ad, -ed, -ud, -ion, -umbre es -ie kepz?sok pedig n?nem?ek, de van eleg sok kivetel, peldaul -a -ra vegz?d? himnem?: el tema ’a tema’. ^[20]

A spanyolban vannak olyan f?nevparok is, melyek tagjai egyazon szobol szarmaznak, azonos alakjuk van, de az egyik himnem?, a masik pedig n?nem?, es mas-mas jelentesuk van. Ilyenek peldaul el guia ’az idegenvezet?’ / la guia ’az utikonyv’, el orden ’a rend’ / la orden ’a parancs’, el margen ’a margo’ / la margen ’a folyopart’, el policia ’a rend?r’ / la policia ’a rend?rseg’. ^[20]

A f?nevvel egyeztetett szavak tobbsege jelzi annak nemet, de nem mindegyik. A hatarozatlan nevel? megteszi: un problema (hn.) ’egy gond’, una mesa ’egy asztal’. ^[21] A tobbes szamu hatarozott nevel? is: los muchachos ’a fiuk’, las manifestaciones ’a tuntetesek’ (nn.). Az egyes szamu hatarozott nevel? rendszerint jelzi a n?nemet [ la carta ’a(z irott) level’, la intencion ’a szandek’, la aduana ’a vam’], a hangsulyos [a]-val kezd?d? szavak kivetelevel: el agua (nn.) ’a viz’, mint el arbol (hn.) ’a(z el?) fa’. ^[22] Az -o -ra (hn.) es az -a -ra (nn.) vegz?d? melleknevek szinten jelzik a nemeket, de vannak a ket nemben egyforma alaku melleknevek is: triste ’szomoru’, feliz ’boldog’. ^[23] A birtokos f?nevi nevmas, mely alakja azonos a f?nev moge helyezett melleknevi nevmaseval, ugyancsak kifejezi a nemeket [ mio (hn.), mia (nn.) ’enyem’], de a f?nev ele tett mellevknevi birtokos nevmas alakjai kozul csak a tobb birtokosra utalo 1. es 2. szemely? alakok teszik ezt: nuestro (hn.), nuestra (nn.) ’a mi -nk’, de mi (hn. es nn.) ’az en -m’. ^[24]

A francia nyelvben [ szerkesztes ]

A francia nyelvb?l is kiveszett a semleges nem. Csupan a mutato nevmasok kozott van negy semlegesnek nevezett, melyek altalaban nemmel nem rendelkez? entitasokra utalnak: cela ’ez/az’, ca ’ez/az’, ce ’ez/az’ es ceci ’ez’. ^[25] Egyik vagy masik hasznalata nyelvi regisztert?l fugg?.

A f?nev alakja korlatozottan fejezi ki a termeszetes nemet, es meg korlatozottabban az elettelenek nyelveszeti nemet.

A termeszetes nemet alakjukkal kifejez? f?nevek es a melleknevek teren a francia nyelv sajatossaga az, hogy meg kell kulonboztetni a nemek kifejezeset a beszedben attol, ahogyan irasban tortenik. Ennek oka az, hogy peldaul a spanyollal ellentetben, melyben a n?nemet jelz? latin -a rag megmaradt, a franciaban ez el?bb [?] ^[26] lett, es e -nek irtak, de a mai sztenderd nyelvvaltozatban csaknem mindig elnemul. Megis a n?nem? alak kepzese az -e hozzaadasaval tortenik irasban, es a beszedbeli kulonbseget bizonyos himnem? alakokkal szemben tulajdonkeppen az kelti, hogy ezek vegs? irott, de nem kiejtett massalhangzojat hallhatova teszi, es esetleg az el?tte allo maganhangzo hangzasat megvaltoztatja. Peldak: avocat [avo'ka] / avocate [avo'kat] ’ugyved’, conferencier [k??fe???'sje] / conferenciere [k??fe???'sj?:?] ’el?ado’, pharmacien [fa?ma'sj??] / pharmacienne [fa?ma'sj?n] ’gyogyszeresz’. ^[27]

El?k es elettelenek eseteben is vannak nemre jellemz? f?nevkepz?k, pl. loge ment (hn.) ’lakas’, plum age (hn.) ’tollazat’, hero isme (hn.) ’h?siesseg’, carg aison (nn.) ’rakomany’, rich esse (nn.) ’gazdagsag’, jalous ie ’feltekenyseg’, ac teur ’szinesz’ / ac trice ’szineszn?’. ^[28]

Az el?t megnevez? f?nev nemet csak determinansa vagy melleknevi jelz?je fejezi ki a beszedben azon esetekben, amikor a n?nem -e -jenek hozzaadasa nem valtoztatja meg a kiejtest. Ez akkor tortenik, amikor a szo himnem? alakja maganhangzora, -l -re, -c -re, olykor -r -re vegz?dik: ami ’barat’ / amie ’baratn?’, le colonel ’az ezredes’ / la colonelle ’az ezredes felesege’, Turc / Turque ’torok’, auteur / auteure ’szerz?’. Irasban sem kulonbozik a n?nem? alak a himnem?t?l, ha az utobbi maga is -e -re vegz?dik: un/une adversaire ’egy ellenfel’, un/une artiste ’egy m?vesz’. Van olyan szemelynev is, mely massalhangzora vegz?dik, megis mindket nem? lehet. Ilyen az un/une enfant ’gyerek’. Mint a spanyolban, a franciaban is vannak olyan szoparok, melyek tagjai azonos eredet?ek es azonos alakuak, de kulonboz? nem?ek es jelentes?ek: un aide ’segit? (szemely)’ / une aide ’segitseg’, un garde ’?r’ / une garde ’?rseg, garda’, un mode ’mod’ / une mode ’divat’. Mas ilyen szavak nem azonos eredet?ek, hanem csak homonimak : un mousse ’hajosinas’ / une mousse ’hab’, un tour ’korjarat’ / une tour ’torony’. ^[29]

Olyan, szemelyt a foglalkozasaval megnevez? f?nevek is vannak, melyek hagyomanyosan csak himnem?ek, de n?k is ?zik az illet? foglalkozast. A feminista eszmek hatasara az a tendencia, hogy ezeknek is, vagy legalabb a veluk egyeztetett szavaknak is adjanak n?nem? alakot. Ez tobbnyire tudatosan tortenik, es olykor megkovetelik a hivatalos hasznalatban, peldaul a svajci Genf kantonban . ^[30] Viszonylag nem regota n?nem?sitik peldaul a kovetkez? szavakat, egyeseket kepzes utjan, masokat csak a veluk egyeztetett szo reven: un juge ’biro’ → une juge , un professeur ’tanar’ → une professeur(e) , un footballeur ’labdarugo’ → une footballeuse , un senateur ’szenator’ → une senatrice . ^[31]

Az eletteleneket megnevez? f?nevek alakja csak azon esetben jelzi a nemuket, ha erre jellemz? kepz?juk van. Ezen kivul vannak bizonyos f?nevkategoriak, melyekben mindegyik vagy csaknem mindegyik f?nev ugyanolyan nem?. Peldaul a femek nevei mind himnem?ek ( le fer ’a vas’, le cuivre ’a rez’), a tudomanyok nevei pedig csaknem mind n?nem?ek: la botanique ’a botanika’, la grammaire ’a grammatika’. ^[32]

A determinansoknak csak egy resze fejezi ki a nemet. Az egyes szamu hatarozott nevel?k csak massalhangzo el?tt fejezik ki [ le chien (hn.) ’a (kan)kutya’, la cle (nn.) ’a kulcs’], de l’ ete (hn.) ’a nyar’, l’ heure (nn.) ’az ora’ (id?tartam), ^[33] mivel ha a szo maganhangzoval kezd?dik, a nevel? maganhangzoja kiesik. Tobbes szamban csak egy alak van, les . ^[34] A hatarozatlan nevel? egyes szamban egyezik nemben a f?nevvel ( un mur ’egy fal’, une femme ’egy n?’), de tobbesben ennek is csak egy alakja van: des . ^[35] A birtokos determinansok kozul csak az -a veg?ek jelzik egyertelm?en a n?nem egyes szamot, es csak massalhangzoval kezd?d? szo el?tt: sa cravate (nn.) ’nyakkend?je’, de son erreur (nn.) ’hibaja’, mint son veston (hn.) ’zakoja’. ^[36] A mutato determinansok is csak egyes szamban jelzik a nemet, es ott is van egy tevedesi lehet?seg a beszedben, de nem irasban: ce garcon ’ez a fiu’, de cet homme ’ez a ferfi’. Cet ugyanugy hangzik, mint cette (nn.): cette affaire ’ez az ugy’. Tobbes szamban ennek a determinansnak is csak egy alakja van: ces . ^[37]

A melleknevek n?nem? alakjat ugyanugy kepzik, mint a szemelyeket es az allatokat megnevez? f?nevek eseteben, tehat a melleknevi jelz? is e kepzes korlatai kereteben fejezi ki a nemet. Peldak: ^[38]

• hallhato kulonbseg: ancien (hn.) / ancienne (nn.) ’regi’, complet / complete ’teljes’, naif / naive ’naiv’, favori / favorite ’kedvenc’, leger / legere ’konny?’;
• csak irasbeli kulonbseg: cruel / cruelle ’kegyetlen’, interieur / interieure ’bels?’, turc / turque ’torok’;
• sem beszedbeli, sem irasbeli kulonbseg: un livre utile (hn.) ’hasznos konyv’, une chose utile (nn.) ’hasznos dolog’.

A franciaban az osszetett alaku allitmanyba foglalt mult idej? melleknevi igenev is egyezik bizonyos esetekben olykor az alannyal, maskor a targgyal , de tobbnyire csak irasban jelzi a nemet, mivel viszonylag keves olyan melleknevi igenev van, mely himnem? alakja massalhangzora vegz?dik, es az -e hozzatetele hallhatova teszi. Peldak: la lettre que quelqu’un a lue (irasbeli, de hallhatatlan egyeztetes n?nemben) ’az a level, melyet valaki elolvasott’; la porte que quelqu’un a ouverte (hallhato egyeztetes) ’az az ajto, melyet valaki kinyitott’. ^[39]

A 3. szemely? f?nevi nevmasok tobbsege jelzi a nemet, bar egyesek csak irasban. Nehany pelda: il/lui ^[40] (hn.), elle (nn.) ’?’; ceux-la (hn.), celles-la (nn.) ’azok’. A birtokos nevmasok tobbsege is egyezik nemben [pl. le tien (hn. birtok), la tienne (nn. birtok) ’a tied’], de egyesek nem: les notres ’a mieink’, les votres ’a tieitek/az onokei’, les leurs ’az oveik’. ^[41] A kerd?/vonatkozo nevmasok kozul az egyszer? alakuak nem jelzik a nemet ( qui ’aki, ami, amelyik’, que ’akit, amit, amelyiket’ stb.), csak az osszetett alakuak, irasban mindegyik alakjuk, a beszedben pedig amennyire a hatarozott nevel? tagjuk teszi: lequel (hn. esz.), laquelle (nn. esz.) ’amelyik’; lesquels (hn. tsz.), lesquelles (nn. tsz.) ’amelyek’. ^[42]

Az angol nyelvben [ szerkesztes ]

Az itt emlitett nyelvek kozul az angol az, amelyben a grammatikai nem a legkevesbe reprezentalt. Tortenete soran a f?nevei elveszitettek utolso szotagjukat , es ezzel az eredetileg kifejezett harom nem morfemait. ^[43] Egyetlen olyan kepz? van, amellyel n?i szemelynevet lehet kepezni egyes ferfit megnevez? f?nevekb?l: steward ’utaskiser?’ → steward ess , waiter ’pincer’ → waitr ess . ^[44]

A determinansok es a melleknevek nem fejezik ki a nemet. Csak az egyes szam harmadik szemely? szemelyes nevmasok kulonboztetik meg a ket termeszetes nemet es az elettelent. Peldak: ^[45]

I like Steve. He ’s great fun ’Kedvelem Steve-et (ferfi utonev) . Nagyon vicces’;

I like Helen. She ’s great fun ’Kedvelem Helent (n?i utonev) . Nagyon vicces’;

I like that game. It ’s great fun ’Szeretem ezt a jatekot. Nagyon szorakoztato’.

It utalhat a beszel? altal ismeretlen nem? kisgyerekre is: Look at that baby. It ’s been sick ’Nezd azt a babat! Beteg volt’.

Van meg ket kerd?/vonatkozo nevmas is, melyek kozul az egyik szemelyre utal annak nemet?l fuggetlenul, a masik pedig elettelenre: ^[46]

Who was the girl who arrived late? ’Ki volt az a lany, aki elkesett?’;

It was a dream which came true ’(Az) olyan alom volt, amely megvalosult’.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• (horvatul) Bari?, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvat grammatika). 2. kiadas. Zagrab: ?kolska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
• (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archivalva 2022. januar 23-i datummal a Wayback Machine -ben (Nyelvi es nyelveszeti szotar). London ? New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzaferes: 2017. aprilis 26)
• (montenegroiul) ?irgi?, Adnan ? Pranjkovi?, Ivo ? Sili?, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegroi nyelv grammatikaja). Podgorica: Montenegro Oktatas- es Tudomanyugyi Miniszteriuma. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzaferes: 2018. november 5)
• (romanul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dic?ionar de termeni lingvistici (Nyelveszeti terminusok szotara). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (Hozzaferes: 2018. november 5)
• (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelveszeti es hangtani szotar). 6. kiadas. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzaferes: 2018. november 5)
• (franciaul) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelveszeti szotar). Parizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzaferes: 2023. junius 9.)
• (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kezikonyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzaferes: 2023. junius 9.)
• (franciaul) Grevisse, Maurice ? Goosse, Andre. Le bon usage. Grammaire francaise (A jo nyelvhasznalat. Francia grammatika). 14. kiadas. Bruxelles: De Boeck Universite. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzaferes: 2023. junius 9.)
• (angolul) Holmes, Philip ? Hinchliffe, Ian. Swedish. An Essential Grammar (A sved nyelv alapvet? grammatikaja). 2. kiadas. London / New York: Routledge, 2008, ISBN 0-203-92893-8 (Hozzaferes: 2018. november 5)
• (angolul) Kattan-Ibarra, Juan ? Pountain, Christopher J. Modern Spanish Grammar. A practical guide (Modern spanyol grammatika. Gyakorlati kezikonyv). 2. kiadas. London / New York: Routledge. 2005. ISBN 0-203-42831-5 (Hozzaferes: 2017. aprilis 26)
• (szerbul) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikaja). Belgrad: Zavod za ud?benike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzaferes: 2023. junius 9.)