| Noniusz
|
 |
| Mez?hegyesi noniusz men (2007)
|
| Szarmazasi hely
| 
Magyarorszag
|
| Vermerseklet
| Melegver?
|
| Szin
| Pej, sotetpej, illetve a fekete.
|
| Testfelepites
| Jo felepites?
|
| Jellemz?k
| A fajta legf?bb jellemz?je a tomegessege. Sokoldalu, nyugodt, kitarto.
|
| Marmagassag
| 155-165 cm
|
| Fejforma
| Feje a test nagysagaval aranyos, kisse durva felkos - esetenkent kosfej
|
| Eredete
| 1816
|
| Hasznositasa
| Tartos teljesitmenyre kepes igaslo es fogatlo valamint nagyszer?en bevalt az ugrosportban
|
 |
A
noniusz
Magyarorszagon
, a
mez?hegyesi
menesben kitenyesztett, torvenyileg vedett lofajta.
Nonius XXXVI men (1905)
A
19. szazad
elejen, a
napoleoni haboruk
idejen az osztrakok egy francia
menesb?l
tobb fiatal lovat zsakmanyoltak, koztuk egy
Nonius
nev? vilagospej, anglo-norman ment is, melyet
1816
-ban
Mez?hegyesre
osztottak be. ? lett
Nonius Senior
, a fajta "?sapja". 17 even at allt tenyesztesben, ez id? alatt 368, vegyes fajtaju kancat fedezett, es szuletett utana 79 men es 122 kancacsiko. A kancak kozott voltak arab teliverek es spanyol-napolyi szarmazasuak is. Nonius Senior nem volt felt?n?en szep lo, de ezekkel a kancakkal sikerult olyan utodokat letrehozni, amelyek megfeleltek a tenyesztesi celnak, amely egy er?s testfelepites? katonai hatas es hamos lofajta kialakitasa volt. 15 torzsmen fia osszesen 100
tenyeszeven
keresztul fedezett
Mez?hegyesen
.
A noniuszokkal eleinte szoros rokontenyesztest ?ztek, hogy rogzitsek tulajdonsagaikat. A kialakult kullemi hibak kikuszobolesere
angol teliver
menekkel vegzett
cseppverkeresztezest
alkalmaztak. A
kiegyezes
utan, a
19. szazad
vegen Mez?hegyesen fedezett az a negy men, amelyek utodaikon keresztul tobb generacion at rogzitettek es alakitottak a fajtat.
1943
-ra az osszes fajtatiszta noniusz men szarmazasa ezeknek a meneknek a
genealogiai
vonalara vezethet? vissza, amelyet akkor neveztek el A, B, C es D vonalnak. A vonalak segitsegevel kerultek el a tovabbi szoros rokontenyesztest. Ez a besorolas mind a mai napig fennmaradt annak ellenere, hogy
1965
-ben a torzsmenek szamozasat ujbol 1-gyel kezdtek, tekintet nelkul a korabbi vonalbeosztasra.
1961
-ben a mez?hegyesi allomanyt a
Hortobagyra
telepitettek.
A
masodik vilaghaboru
utan a noniusz mint katonalo elveszitette szerepet, es f?leg az
Alfoldon
mint igaslo valt kedveltte. A mez?gazdasagbol is lassan kiszorultak, es szamuk ezzel egyutt rohamosan csokkent.
1989
-ben alakult meg a
Nonius Lotenyeszt? Orszagos Egyesulet
, amely a fajtatiszta tenyesztest es a genmeg?rzest t?zte ki els?dleges celul. Talan a legkedvez?bb helyzetben van lofajtaink kozul, mert regi nagy menesei megmaradtak, eredeti kancacsaladjai fellelhet?k.
A fajta az angol felver jelleg?ek egyik legtomegesebbike. Ket tipusa alakult ki, a nagyobb test?, joreszt fekete mez?hegyesi, valamint a kisebb, szikarabb, tobbnyire pej szin? hortobagyi. A sarga szin? egyedeket nem torzskonyvezik. Bottal mert marmagassaga 155?165 cm.
Munkakeszsege paratlan. Nyugodt vermerseklet?, tartos teljesitmenyre kepes igaslo es fogatlo valamint nagyszer?en bevalt az ugrosportban. A hobbi lotartasban is bizonyitott, mint mindenes.
A fajtat jelenleg megprobaljak konnyedebbe es gyorsabba tenni, angol teliverek tenyesztesbe allitasaval (cseppverkeresztezes). Ezek a noniuszok mar inkabb megfelelnek a mai fogatsport kovetelmenyeinek.
Noniusz fajtajunak az a lo tekinthet?, amely megfelel a Nonius Meneskonyv kovetelmenyeinek.
- Torzstenyeszetek es tenyeszetjelek:
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Vedett magyar haziallatok
|
|---|
Tulok
(szarvasmarha, bivaly)
| |
|---|
| Lo
| |
|---|
| Szamar
| |
|---|
| Sertes
| |
|---|
| Juh
| |
|---|
| Kecske
| |
|---|
Baromfi
(tyuk, gyongytyuk, lud, kacsa, pulyka)
| |
|---|
| Nyul
| |
|---|
| (Kutya)
| |
|---|