Nograd varmegye
, 1950 es 2022 kozott
Nograd megye
, kozigazgatasi egyseg
Magyarorszag
eszaki reszen. Eszakrol
Szlovakia
, keletr?l
Borsod-Abauj-Zemplen varmegye
, delkeletr?l
Heves varmegye
, delnyugatrol pedig
Pest varmegye
hatarolja. Szekhelye
Salgotarjan
. 2544 km²-nyi teruletevel az orszag osszteruletenek mindossze 2,7%-at adja, ezzel a masodik legkisebb terulet? varmegye es egyben az orszag legkevesebb lakosu varmegyeje.
A varmegye 1950 el?tti torteneter?l b?vebb informacio
Nograd varmegye tortenete
cikkben talalhato.
Domborzat
Teruletenek nagy resze hegy- es dombvidek. Eszakon
Szlovakiaval
hataros, termeszetes hatara az
Ipoly
. Szamos hegysege van: nyugaton a
Borzsony
, delkeleten a
Matra
, keleten a
Heves?Borsodi-dombsag
hatarolja; eszakon a
Karancs-Medves
hegyvideke teszi valtozatossa a tajat, mig a varmegye kozeps? reszet a
Cserhat
vonulatai toltik ki, amelyek eszak es del fele fokozatosan ellaposodnak.
A nogradi taj jellegzetesseget a Cserhat halomvideke adja:
vulkanikus
eredet?, szetszort hegycsoportok a koztuk elterul? kisebb medencekkel, erd?foltokkal. A Cserhat hegyei jellemz?en nem magasabbak 400?500 meternel, de eleg meredekek; a falvak nagyreszt a volgyekben fekszenek. A varmegye kistajai: Ipoly-volgy,
Nogradi-medence
, Zagyva-volgy es a
Medves-videk
.
A varmegye legmagasabb pontja a Matraban talalhato, 946 m magas
Piszkes-tet?
, valamint a borzsonyi
Csovanyos
(938 m), amely
Pest varmegye
hataran helyezkedik el. A varmegye legmelyebb pontja az
Ipoly
menten talalhato, a szlovak-magyar hatarnal,
Parassapuszta
kornyeken.
Geologia
A terulet
geologiai
felepitese rendkivul valtozatos:
andezit
,
riolit
,
bazalt
,
meszk?
,
dolomit
es meg sok egyeb
k?zet
fellelhet?. Egykor jelent?s barnak?szentelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a
banyaszat
ennek nagy reszet felemesztette.
Vizrajz
A varmegye termeszetes vizekben szegeny. Emlitesre melto folyok: a Magyarorszagot es Szlovakiat elvalaszto eszaki hatarfolyo, az
Ipoly
, valamint a
Zagyva
es a
Galga
.
Tavak:
El?vilag, termeszetvedelem
A varmegye teruletenek 40,3%-a erd?vel boritott, ami Magyarorszag erdeinek 18%-at teszi ki. Igy az orszag leginkabb erd?s tajeka. A leggyakoribb fafajtak:
tolgy
,
bukk
,
akac
,
gyertyan
. A Cserhat hegyseg a nevet a hajdani
cserfaerd?kr?l
kapta, ezek mara megritkultak, elt?ntek.
A varmegye teruletenek kozel 7,5%-a elvez vedelmet, ez tobb mint 18,5 ezer
hektart
jelent.
Lasd meg:
Nograd varmegye vedett termeszeti ertekeinek listaja
Jellemz? foldrajzi pontjai
[
szerkesztes
]
- Szels? telepulesek egtajak szerint:
A varmegye az egykori kozpontjarol,
Nogradrol
, illetve vararol kapta a nevet. Els?kent
1303
-ban emlitik, bar velhet?en
Szent Istvan
hozta letre. Az els? megyehaza
1790
-ben epult fel az akkori
megyeszekhelyen
,
Balassagyarmaton
. A
trianoni bekeszerz?des
utan a varmegye az eszaki reszet (teruletenek 42%-at) elveszitette.
1918-tol eszaki resze
Csehszlovakia
teruletehez tartozik. Az
1923-as megyerendezes
soran a csonka megyet osszevontak
Hont varmegye
Magyarorszagon maradt reszevel
Nograd es Hont kozigazgatasilag egyel?re egyesitett (k.e.e.) varmegye
neven.
1938
-ban, amikor az
I. becsi dontes
alapjan mindket megye nagy resze ismet magyar terulet lett, Nograd ismet onallova valt.
1945
-ben azonban az allamterulet ujboli megvaltozasa miatt ismet, immar veglegesen egyesitettek a ket megyetoredeket Nograd-Hont neven, es sor kerult nehany telepules atcsatolasaval a megyehatarok kiigazitasara is.
A megye mai hatarai az
1950-es megyerendezes
soran alakultak ki. Az egykor Hont megyehez tartozott telepulesek dont? tobbseget (az akkori Szobi jarast)
Pest megyehez
csatoltak es tovabbi hatarkiigazitasra kerult sor
Heves megye
iranyaban. Egyuttal a megye nevet Nogradra valtoztattak es szekhelyet
Balassagyarmatrol
Salgotarjanba
helyeztek.
Kozigazgatasi beosztas 1950?1990 kozott
[
szerkesztes
]
Jarasok 1950?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Nograd-Hont megyehez
az
1950-es megyerendezes
el?tt hat
jaras
(
Balassagyarmati
,
Nogradi
? szekhelye
Retsag
volt ?,
Salgotarjani
,
Szecsenyi
,
Sziraki
es
Szobi
) tartozott. A megyerendezeskor elcsatoltak
Pest megyehez
a Szobi jarast, a Sziraki jaras pedig megsz?nt, illetve beolvadt a
Heves megyet?l
idecsatolt
Paszto
szekhellyel alakult uj
Pasztoi jarasba
. Igy 1950. februar 1-jet?l ot jaras volt Nograd megye teruleten (Balassagyarmati, Nogradi ? szekhelye Retsag ?, Pasztoi, Salgotarjani es Szecsenyi).
Az
1950-es jarasrendezes
soran, junius 1-jen a Nogradi jaras elnevezese szekhelye utan
Retsagi jarasra
valtozott, igy a tanacsrendszer bevezetesekor Nograd megye ot jarasa a Balassagyarmati, a Pasztoi, a Retsagi, a Salgotarjani es a Szecsenyi volt.
Ezt kovet?en 1983-ig az otb?l egy jaras sz?nt meg, a Szecsenyi jarast 1978-ban felosztottak a Balassagyarmati es a Salgotarjani jaras kozott. A jarasok megsz?nesekor, 1983 vegen tehat a megyehez negy jaras tartozott (Balassagyarmati, Pasztoi, Retsagi es Salgotarjani).
Varosok 1950?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Nograd megyehez 1950 es 1983 kozott ket varos tartozott: a korabbi
megyeszekhely
,
Balassagyarmat
es az uj megyeszekhely,
Salgotarjan
, melyek jogallasa 1950 el?tt
megyei varos
volt. 1950 es 1954 kozott Salgotarjan
kozvetlenul a megyei tanacs ala rendelt varos
volt, Balassagyarmat viszont
kozvetlenul a jarasi tanacs ala rendelt varoskent
a
Balassagyarmati jaras
resze lett. 1954-t?l mindket varos jogallasa
jarasi jogu varos
, majd 1971-t?l egyszer?en varos volt.
Varoskornyek 1971?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Nograd megye ket varosa kozul 1983-ig csak Salgotarjan korul alakult varoskornyek 1977-ben, melyet 1981-ben kib?vitettek. Valamennyi ide beosztott kozseg a Salgotarjani jarashoz tartozott megel?z?en.
Varosok es varosi jogu nagykozsegek 1984?1990 kozott
[
szerkesztes
]
1984 januar 1-jen mind a negy jaras (Balassagyarmati, Pasztoi, Retsagi es Salgotarjani) megsz?nt. Balassagyarmat varoskornyekkozpont lett, akarcsak az egyidej?leg varossa alakult Paszto, emellett harom
varosi jogu nagykozseg
is alakult (a korabbi jarasszekhely
Retsag
mellett
Batonyterenye
es
Szecseny
), melyek
nagykozsegkornyek
-kozpontok lettek. 1989-ig a varosi jogu nagykozsegek mindegyike varosi rangot kapott (Szecseny 1986-ban, Batonyterenye es Retsag pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye varosainak szama hatra n?tt.
Onkormanyzat es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
Salgotarjan
legifelvetelr?l
Nograd megye jarasainak f?bb adatai a 2013. julius 15-ei kozigazgatasi beosztas szerint az alabbiak:
Nograd megye megsz?nt kistersegeinek f?bb adatai a 2013. julius 15-ei beosztas szerint az alabbiak:
| Lakossagszam
[2]
[3]
|
| Ev
|
Nepesseg
|
Atl. valt.(%)
|
| 1870
|
125 522
| ?
|
| 1880
|
123 261
| ?0,18%
|
| 1890
|
141 314
| 1,37%
|
| 1900
|
159 266
| 1,20%
|
| 1910
|
174 155
| 0,89%
|
| 1920
|
185 217
| 0,62%
|
| 1930
|
200 438
| 0,79%
|
| 1941
|
211 253
| 0,48%
|
| 1949
|
214 757
| 0,21%
|
| 1960
|
235 675
| 0,84%
|
| 1970
|
234 430
| ?0,05%
|
| 1980
|
240 251
| 0,25%
|
| 1990
|
227 137
| ?0,56%
|
| 2001
|
220 261
| ?0,28%
|
| 2011
|
202 427
| ?0,84%
|
| 2022
|
182 459
| ?0,94%
|
Nograd varmegye lakonepessege
2022
.
oktober 1-jen
182 459 f? volt, ami
Magyarorszag
ossznepessegenek 1,9%-at tette ki. A 2011-es nepszamlalas ota 19 968 f?vel csokkent a varmegye lakossag szama. Ebben az evben az egy km²-re juto lakok szama, atlagosan 72 ember volt. Nograd varmegye nepesseg korosszetetele igen kedvez?tlen. 2022-ben a varos lakonepessegenek a 14%-a 14 evnel fiatalabb, mig a 65 even felulieke 22% volt. 2022-ben a ferfiaknal 70,2, a n?knel 77,8 ev volt a szuleteskor varhato atlagos elettartam. A legmagasabb befejezett iskolai vegzettseg szerint az erettsegi vegzettseggel rendelkez?k elnek a legtobben a varosban 48 600 f?, utanuk a kovetkez? nagy csoport az altalanos iskolai vegzettseggel rendelkez?k 44 178 f?vel. 2022-ben a 6 evnel id?sebb nepesseg 79%-nal volt internet eleresi lehet?sege. A nepszamlalas adatai alapjan a varos lakonepessegenek 6,4%-a, mintegy 22 626 szemely vallotta magat valamely kisebbseghez tartozonak. A kisebbsegek kozul
cigany
,
szlovak
es
nemet
nemzetiseg?nek vallottak magukat a legtobben.
A 19. szazad utolso harmadatol Nograd varmegye lakossagszama egyenletesen novekedett, egeszen az 1960-as evekig. A legtobben
1980
-ban eltek a varmegyeben 240 251 f?. A 80-as evekt?l, egeszen napjainkig folyamatosan csokken a varmegye nepessegszama, ma mar kevesebben laknak a varmegyeben, mint 1920-ban.
A 2022-es nepszamlalasi adatok szerint a magukat vallasi kozosseghez tartozonak vallo Nograd varmegyeiek tulnyomo tobbsege
romai katolikusnak
tartja magat. Emellett jelent?s egyhaz a varosban meg az
evangelikus
.
Egeszen az 1990-es evekig meghatarozo volt a tersegben a barnak?szen banyaszata. B?vebben:
Szenbanyaszat Nograd megyeben
.
A megye legnagyobb nyereseg? cegei a 2006-os adozott eredmeny szerint (zarojelben az orszagos toplistan elfoglalt helyezes)
1. Ursa Salgotarjan Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Haztartastechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).
Nograd varmegye teruletet autopalya nem erinti, a kozuthalozat gerincet negy f?utvonal alkotja:
- Az els?rend?
2-es f?ut
eszak-del iranyban vezet vegig a megye nyugati szelen Vac-Retsag-Parassapuszta kozott.
- Az els?rend?
21-es f?ut
a megye keleti szelet erinti, Hatvan-Salgotarjan-orszaghatar utiranyon.
- A masodrend?
22-es f?ut
kelet-nyugat iranyban vezet keresztul a megyen, Retsag-Balassagyarmat-Salgotarjan iranyban osszekotve a ket els?rend? f?utat.
- A masodrend?
23-as f?ut
a megye keleti reszet erinti, Batonyterenye-Eger-Kerecsend utiranyon.
A tavolsagi kozuti autobusz kozlekedest es a salgotarjani, balassagyarmati, batonyterenyei helyijaratokat a
Volanbusz
uzemelteti.
Vasuti kozlekedes szempontjabol Nograd varmegye helyzete periferialis. Teruleten nincs jelent?s vasuti f?vonal, nincs villamositott vasutvonal, nincs rendszeres min?segi tavolsagi InterCity vagy gyorsvonati kozlekedes, a megyeszekhely Salgotarjannak sincs mindennapi kozvetlen kapcsolata a f?varossal. Az osszes vasutvonal egyvaganyu, dizeles vontatassal uzemel, a palyasebesseg nem haladja meg a 80 km/h-t.
A megye vasuthalozata ket torzshalozati vonal kore szervez?dik, melyet mellekvonalak egeszitenek ki.
- A megye legfontosabb vonala a Zagyva volgyeben vezet?
Hatvan?Somosk?ujfalu-vasutvonal
, amely Salgotarjant kapcsolja a vasuthalozatba. Trianon el?tt ketvaganyu f?vonalkent a MAV f? kapcsolatat jelentette eszaki iranyba. Azota jelent?seget nagyreszt elveszitette, napjainkban a nemzetkozi hataratlep? forgalom is megsz?nt
Fulek
iranyaban. Oras utemes menetrend szerinti szemelyvonati kozlekedes jellemz? a vonalon.
- Az
Aszod?Balassagyarmat?Ipolytarnoc-vasutvonal
az egykori megyeszekhely Balassagyarmat kozvetlen vasuti kapcsolatat jelenti a miskolci f?vonallal. 2012 aprilisaban a jaratritkitasok tortentek ezen a vonalon is, igy Balassagyarmat is elvesztette kozvetlen, Keleti palyaudvarra kozleked? vonatait. A vasutvonal eszaki resze az Ipoly volgyeben Szlovakia teruleten
Losoncig
folytatodik, azonban a hatart atlep? szakaszon a szemelyforgalom megsz?nt.
- A
Vac?Balassagyarmat-vasutvonal
a megye eszaknyugati reszen, a
Borzsony
labanal illetve az Ipoly volgyeben halad. Els?sorban regionalis szemelyforgalmat bonyolit le. A vonalat a trianoni hatar szinten elvagta Ipolysag es Hont kozott, viszont itt a vaganyokat is felszedtek, jelenleg Dregelypalanknal iranyvaltassal kozlekednek a vonatok.
- A megye tovabbi ket vasuti mellekvonalan
Diosjen? es Romhany
, valamint
Kisterenye es Kal-Kapolna kozott
a vasuti szemelyszallitas
2007 marciusaban megsz?nt
. Utobbi vasutvonalnak kiagazo szarnyvonala volt a
Matramindszent?Matranovak?Homokterenye-vasutvonal
, amelyen 1993-ban sz?nt meg a szemelyszallitas, ott napjainkra a vaganyokat is elbontottak.
- Lasd meg: a
Nograd varmegyei muzeumok listaja
cikket
A Zenthe Ferenc Szinhaz az egyetlen allando szinhaz a megyeben,Salgotarjanban talalhato.
- Lasd meg: a
Nograd varmegye turisztikai latnivaloinak listaja
es
Nograd varmegye m?emlekeinek listaja
cikkeket
Nograd varmegye a
magyarorszagi turisztikai regiok
kozul a
Eszak-Magyarorszag regio
tartozik, f? vonzerejet a megkapo termeszeti kornyezet, a
paloc
nephagyomanyok es a
szamtalan m?emlekek
es kulturalis emlekek jelenti. Ezek kozul kiemelkedik a
pasztoi
m?emleki varoskozpont, a
szecsenyi
varnegyed es a
hollok?i ofalu
, amely a
vilagorokseg
reszet kepezi. A megyeben tobb mint 350 epitmeny vedett, a tobbseguk epulet, kisebb reszuk szobor, illetve m?szaki letesitmeny (peldaul hid). A nyilvantartasban 55 m?emlek, 251 m?emlek jelleg? epitmeny es het m?emleki kornyezet, vedett epuletegyuttes szerepel. Nemzetkozileg is egyedulallo kiallitohely a
salgotarjani Foldalatti Banyamuzeum
es az
ipolytarnoci ?smaradvanyok Termeszetvedelmi Terulet
.
Nograd az orszag legkisebb lelekszamu megyeje. Telepulesszerkezetere jellemz?ek az aprofalvak, sokuk lakossaga 1000 f? alatti. A telepulesek teruleti eloszlasa egyenletes. A megyeben 6 varos es 123 kozseg van. Nograd varmegye az orszag legkevesebb varossal rendelkez? megyeje.
(Nepesseg szerinti sorrendben, a KSH adatai alapjan)
[4]
Kozsegek, nagykozsegek
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]