Harold Lloyd
, a nemafilmek egyik sztarja
A
nemafilm
hang nelkuli filmm?veszeti alkotas, a szerepl?k hangos jeleneteket jatszanak el, annak tudataban, hogy a film majd neman kerul a nez?k ele. A dialogusok a jelenet kozben feliratkent voltak olvashatok. A vetiteskor a
moziban
sosem volt csend, a filmek bemutatasa altalaban hangulatfest? zongorakiserettel tortent; dragabb mozikban pedig zenekarral.
Mar a
mozgokep
feltalalasakor megjelent az az igeny, hogy a vetitett kephez hangok is tartozzanak, de a technikai korlatok miatt
1929
-ig a legtobb elkeszult filmszalag nema maradt. A filmgyartasnak ez a szakasza az
Age of the Silver Screen
, magyarul:
Ezust mozivaszon kora
.
Maga a
nemafilm
elnevezes
retronima
, ugyanis csak a hangosfilm megjelenese utan kezdtek el igy emlegetni azokat a filmeket, amikhez nem tartozott hang.
Min?seg, gyartasi technika
[
szerkesztes
]
A nemafilmek min?sege, f?leg az
1920-as evekben
, sokszor meglep?en jo volt. Kozkelet? hiedelem, hogy nem utik meg a mai mercet, de ennek oka leginkabb az, hogy rossz sebesseggel jatsszak vissza a filmet, sokszor pedig a tekercsek is rongalodtak az id?k folyaman (sok m? csak serult szalagok masodik vagy harmadik masolataban maradt fenn). A huszas evek kozepeig a nemafilmeket kisebb kepsebesseggel rogzitettek, mint a
hangosfilmeket
. Mig az utobbinal masodpercenkent 24 kepkockat vettek fel, a nemafilm sebessege 16 es 23 kepkocka kozott mozgott. (A vetiteskor egy kepkockat ketszer mutattak meg, a folyamatos mozgas erzekelese vegett, a filmet szaggatottan tovabbitva, igy a kepfrekvencia 32-48 Hz, a fels? a ma is hasznalatos ertek.)
Keszitesenek id?szaka
1895
-t?l
1928
-ig, a hangosfilm megjeleneseig tartott, bar nehany alkoto kes?bb is keszitett nemafilmet.
Az els? filmeket, amik valojaban inkabb ?mozgokepek” voltak, penzbedobassal m?kod?
kinematoszkop
okban lehetett megtekinteni, de ezeket egyidej?leg csak egy nez? lathatta.
Az els? nyilvanos filmvetitest a
Lumiere testverek
rendeztek 1895. december 28-an, Parizsban, a Grand Cafeban. Magyarorszagon 1896 marciusaban zajlott az els? nyilvanos vetites.
Az els? filmes botrany sem varatott sokaig magara, Amerikaban
A csok
(1896) cim? rovidfilm, amelyben May Irwin ad egy csokot John Rice-nak, nagy felhaborodast valtott ki puritan korokben.
A nemafilm a vilagban
[
szerkesztes
]
Ben Turpin
, 1924
1895-t?l az 1900-as evek elejeig
[
szerkesztes
]
Az els? nyilvanos vetites Amerikaban, a New York-i Koster Bial Music Hallban, 1896. aprilis 23-an zajlott le. Itt 12 kisfilmet mutattak be. Ezek a tobbnyire termeszeti jelensegeket (tengerhullamzas, fak a szelben) mutattak be.
A
Csok
c. botranyfilm vetitesenek eveben mar letre is jott az els? filmtroszt, az Edison Co., a
Biograph
es a
Vitagraph
kozrem?kodesevel, amely uralta az amerikai filmgyartast az
1910-es evek
elejeig.
A korabeli vetitesekre javareszt szinhazi el?adasok szuneteben vagy un.
fonograftermekben
kerult sor. A novekv? erdekl?des miatt azonban hamarosan megjelentek az erre szakosodott termek: Edisonia Hall (Buffalo), Parlor (Los Angeles, 1897), Kermesse (New York, 1903), de az els? folyamatosan filmeket sugarzo mozik ? a
nickelodeonok
? csak 1905-ben indultak be.
1908-ban megalapitottak a filmipart ellen?rizni kivano
Motion Picture Patents Companyt
, ismertebb neven a Trosztot. A Troszt kimeletlen harcban allt a fuggetlen filmesekkel, es a csata a Troszt veresegevel vegz?dott.
A kozonseg szerepe a nemafilm nyelvezetenek kialakitasaban igen jelent?s volt. Az amerikai kozonseg javareszt szegeny, m?veletlen, gyakran analfabeta munkasokbol es bevandorlokbol allt. Celjuk nem az volt, hogy szinhazi-irodalmi produkciokat lassanak ujra a vasznon, hanem a szorakozas.
Az europai kozonseg mas igenyeket tamasztott a filmmel szemben, mint az amerikai.
Az amerikai m?veletlenebb kozonseggel szemben az europai nez?knek volt kulturajuk, melyet szinhazi el?adasokon, konyvek olvasasaval csiszoltak, igy a filmmel szemben is magasabb igenyeket tamasztottak.
[
forras?
]
A filmet egyfajta mozgokepre rogzitett szinhazkent erzekeltek. Innen szarmazik a magyar filmszinhaz kifejezes is.
Kozma Hugo 1918. junius 12-en “A kancsuka hazajaban” cim? kolozsvari nemafilm forgatasan
?A nizzai kavehazban es azutan Genuaban, ahol meg egyszer lattam ?ket, az emberek ugy todultak hozza, mintha bucsu, vagy vasar volna. Ha az emberek meguntak, ugyis oda fog kerulni. A vasarra. A cirkusz- es trapezm?veszek koze.”
?
Jokai Mor
joslata
Magyarorszagon a filmgyartast a
Projectograph
kezdte el az 1910-es evekben. Az els? m?termet
1912
-ben nyitotta meg Faludi Miklos. A
Vigszinhaz
akkori vezet?je altal igazgatott Hunnia studio nem sokaig maradt meg, mert nem rendelkezett infrastrukturaval, s bohozatait minimalis figyelemre meltattak. Az els? magyar nemafilmekben mar szerepelt
Markus Emilia
,
Varsanyi Iren
,
Fedak Sari
,
Heged?s Gyula
es meg sok mas ismert szinhazi szinesz.
1912-ben 4, 1913-ban 10, 1917-ben mar 75 nemafilm keszult Magyarorszagon. 1915 es 1918 kozott hat uj m?terem jott letre. Az ismertebb studiok a Star, Corvin, Phonix, Astra, Hungaria, Gloria, Lux, Semper voltak. Sorban szulettek a m?vek: pl. a
Szent Peter eserny?je,
A golyakalifa
, A 111-es, a Janos vitez, A nap lovagja, a B?n es b?nh?des, az Ejjeli menedekhely, a Karenina Anna, a Dorian Gray arckepe.
A
Tanacskoztarsasag
idejen a film szerepe felertekel?dott. Magyarorszagon allamositottak a filmgyartast, csakugy, mint a
Szovjetunioban
. A 133 nap alatt 31 film forgatasa fejez?dott be. A fennmaradt hiradok alapjan buntet? eljarasokat is inditottak egyes szemelyek ellen. A Tanacskoztarsasag politikai, tarsadalmi, kulturalis, sport- stb. eletenek mozzanatait ezek a filmek orokitettek meg az utokor szamara. Ertekuk felbecsulhetetlen.
Mel Brooks
1976
-ban, kozel 50 evvel a nemafilmkorszak utan leforgatott egy zorejekkel, effektekkel es kiser?zenevel kiegeszitett, de (egyetlen szo kivetelevel) hallhato beszed nelkuli nemafilmet,
Bombasiker
(Silent Movie)
cimmel. A film egyik bombapoenjakent
Marcel Marceau
, minden id?k legjelent?sebb
pantomimm?vesze
szol bele a telefonba.
A szineszek arcmimikaval es pantomimmel ertettek meg a nez?kkel hogy mir?l szol a film.
A film h?skoraban sokszor nem valt el elesen a rendez?-szinesz-operat?r-forgatokonyviro-producer szemelye, bar voltak akik csak egyfele szerepben dolgoztak (csak rendez?, csak iro vagy csak szinesz). Jelent?sebb nemafilm-keszit?k:
Oroszorszag, Szovjetunio
[
szerkesztes
]