A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
 | Ez a szocikk a biologia egyik reszteruleter?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg:
morfologia
.
|
A kuls? novenymorfologia feladatai koze tartozik tobbek kozt a novenyi szervek alakjanak leirasa es rendszerezese. A kepen valtozatos alaku novenyi levelek
A
morfologia
(morphologia)
vagy
alaktan
a
biologia
egyik alapvet?
tudomanyterulete
. Feladatkore az
el?lenyek
kuls? alakjanak, kinezetenek, tagolodasanak vizsgalata es leirasa. A
novenytanban
(botanika)
nagyobb szerepe van, mivel a
noveny
szervei
a test feluleten talalhatok, es nem kepeznek olyan zart rendszert, mint az
allatokban
. A morfologia legregibb aga az alapalaktan, mely csak a kuls?, szabad szemmel lathato reszleteket vizsgalja. Ez a novenytanban megegyezik a tulajdonkeppeni szervtannal (organografia,
organographia)
, amelyet kuls? alaktannak is nevezunk. Az allatszervtan (zoo-organografia) nem rokonertelm? fogalom a kuls? allatalaktannal, eppen a fent emlitett allati es novenyi szervez?des kulonbsege miatt. Az allatok bels? morfologiaja tulajdonkeppen a szervtan es a
szovettan
(hisztologia,
hystologia)
egyuttesen, mig a novenyek bels? morfologiaja a szervek
szoveti
felepitesenek tudomanya, tehat a szovettan mind az allat-, es mind a noveny
anatomiaban
a bels? morfologia. A
sejtszint?
kutatas a mikromorfologia
(micromorphologia)
feladatkore, de nem tartozik a vizsgalati teruletei koze a sejtek m?kodesenek tanulmanyozasa.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Forrasok es ajanlott irodalom
[
szerkesztes
]
