한국   대만   중국   일본 
Egyistenhit ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Egyistenhit

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
( Monoteizmus szocikkb?l atiranyitva)
Michelangelo Buonarroti : reszlet a Sixtus-kapolnabol ? Adam teremtese (1509?1510)

Az egyistenhit vagy monoteizmus az egy, el?, es szemelyes Istenbe vetett hit , illetve a rola szolo tanitas. Ellentete a tobbistenhit . A Fold lakossaganak mintegy fele tartozik a harom nagy monoteista vallas ( Abrahami vallasok ) valamely csoportjahoz, ezek a zsido vallas , a keresztenyseg es az iszlam .

Tortenet [ szerkesztes ]

Okor [ szerkesztes ]

A monoteizmus megjelenese az i. e. 3. evezredig vezethet? vissza. A kristalyosodasi folyamat, mely szerint a felistenek (kisebb istenek) a legnagyobb Isten megnyilvanulasai, a hinduizmus korai fazisaiban is megfigyelhet?. A kutatok megallapitottak, hogy a vilag orokkevalo uranak kepzete az ?si indiaiaknal , kinaiaknal , gorogoknel , s?t meg egyes termeszeti nepeknel onalloan is el?fordult. [1]

Az egyistenhit bizonyitott jelei mar az okori Egyiptomban is megtalalhatok. Ehnaton farao (i. e. kb. 1367?1350) nevehez f?z?dik az Amarna-reform , amelynek soran Aton istent ruhaztak fel az egyetlen isten rangjaval. Van olyan elkepzeles, amely szerint a tobbistenhiv? panteonok alapvet?en korai monoteizmusokbol alakultak ki, s?t Etienne Drioton szerint a henoteizmus is ?latens monoteizmus”.

Az egyistenhit el?zmenye, az un. henoteizmus megjelent a vaskori Del-Azsiaban is (i. e. 1200?) a vedikus id?szakban . [2] [3] Az ?si hindu teologia monista volt, de az imadatban nem volt szigoruan egyistenhiv?, mert tovabbra is fenntartotta sok isten letet, akiket a legfels?bb leny, Brahman aspektusakent hirdettek. [4]

Legtisztabb formajaban azonban a szemita zsidoknal jelent meg a Kozel-Keleten az i. e. 2. evezred kozepen-vegen. A monoteizmus leg?sibb konyve a Tora , Mozes els? ot konyve. Ennek a kiterjesztese a Talmud . A heber Bibliahoz (zsido szentiras) meg szamos tovabbi konyv tartozik. Ennek az 1. szazadban kib?vitett valtozata a keresztenyseg szent konyve, a Biblia .

Az i. e. 1. evezredt?l kezdve a zoroasztrianusok mindenekel?tt az egy Isten fels?bbrend?segeben hittek: Ahura Mazdaban mint ?Mindennek Teremt?jeben”, [5] aki a legf?bb leny mindenki mas el?tt. [6] [7] [8] Mindazonaltal a zoroasztrizmus nem volt szigoruan monoteista, [9] mert mas jazatakat is tisztelt Ahura Mazda mellett. [megj. 1]

Szamos okori gorog filozofus, koztuk Xenophanesz es Antiszthenesz hitt egy politeista monizmusban , amely nemi hasonlosagot mutat a monoteizmushoz. [4]

Kozepkor [ szerkesztes ]

Az iszlam vallas szent konyve, a joval kes?bbi Koran ( 7. szazad ), jelent?s elemeket tartalmaz a Bibliabol.

Monoteista vallasok [ szerkesztes ]

Abrahami vallasok [ szerkesztes ]

Mas egyistenhitek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Helmuth von Glasenapp: Az ot vilagvallas, 228. oldal, Gondolat Kiado, 1977
  2. Sharma, Chandradhar. Chronological Summary of History of Indian Philosophy, Indian Philosophy: A Critical Survey . New York: Barnes & Noble, vi. o. (1962)  
  3. HYMN CXC. Creation.
  4. a b Gnuse, Robert Karl. No Other Gods: Emergent Monotheism in Israel . Sheffield Academic Press, 225. o. (1997. majus 1.). ISBN 1-85075-657-0  
  5. Yasna, XLIV.7
  6. "First and last for all Eternity, as the Father of the Good Mind, the true Creator of Truth and Lord over the actions of life." (Yasna 31.8)
  7. "Vispanam Datarem", Creator of All (Yasna 44.7)
  8. NYAYIS.
  9. Zoroastrianism . Britannica.com . Encyclopaedia Britannica. (Hozzaferes: 2017. julius 16.)

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. A jazatak a keresztenyseg angyalaihoz hasonlo lenyek.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Gecse 1985: Gecse Gusztav : A marxista vallaskritika es egyhazpolitika. Budapest: Kossuth. 1985?86. 16?17. o.