Azokat a metafizikai elkepzeleseket nevezzuk monistaknak (az egy, egyetlen jelentes? gorog monosz szobol), amelyek csak egyfele szubsztancia letezeset fogadjak el. A vallasokban ugyanugy azokat nevezzuk monistanak, amelyek szerint a jelensegek sokasaga ellenere csak egyetlen alap, egyetlen szubsztancia letezik. ^[1]

Ketfele monizmus ismeretes:

• minden alapvet?en anyagi jelleg? ( materializmus )
• minden alapvet?en szellemi jelleg? ( idealizmus , spiritualizmus ).

Az egyetlen szubsztancia lehet az anyag vagy a szellem vagy egy olyan szubsztancia, melynek e kett? csak egy-egy jelentkezesi formaja ( identitas-elmelet, ill. immanencia elmelete ). ^[2] Ellentete a dualizmus , mely ket, vagy a pluralizmus , mely tobb szubsztanciat feltetelez. ^[2]

A monizmus alapjan a mindensegen belul az osszes letez?, anyagi es szellemi termeszet? egyarant egysegbe vonva, ugyanazon vilagegyseg reszekent ertelmezend?. Az istenseg es az emberiseg vegs? soron egynem?nek, azonosnak vehet?. Ami mas, mint az alapelv, az vagy latszat vagy az Egynek masfele megjelenesi modja, tukorkepe, arnyeka. ^[3] Ide sorolhato Platon , a keleti vallasok tobbsege, a teozofia , az antropozofia , az okkult elmeletek. Vallasi megjeleneseben a monizmus tobbnyire panteizmust jelent, ami a vilagmindenseget azonositja az istenseggel vagy Istennel.

Materialista monizmus [ szerkesztes ]

A mechanikus materialista monizmus csak a materialis szubsztanciak (fizikai letez?k) letezeset fogadja el. A monizmus ezen ertelmezese szerint a lelki tulajdonsagok vagy azonosak a fizikai tulajdonsagokkal, vagy azokra epulnek fel.

A materialista monizmus egyik ertelmezese az ?azonossag-elmelet”. Peldanak felhozhato az, amikor er?s fenyforrasba tekintunk, majd behunyjuk a szemunket. Ilyenkor sajatos utokepet fogunk latni, annak ellenere, hogy az inger mar megsz?nt. Az utokep latasa azzal magyarazhato, hogy az idegrendszer egy ideig meg abban az allapotban marad, amely megfelel a feny okozta ingeruletnek. Kovetkezmenykent az vonhato le, hogy a lelki allapotok azonosak az idegrendszer meghatarozott allapotaival, azaz a lelek azonos a testtel.

A dialektikus materializmus elveti az azonossag-elmeletet, eszerint a tudat jelensegei nem azonosak az anyaggal , hanem annak tukroz?desei.

Idealista monizmus [ szerkesztes ]

Az idealizmus azon valtozatat, amely ketsegbe vonja a materialis szubsztanciak letezeset, tagadja a kulvilag letezeset, idealista monizmusnak nevezzuk. Ezen iranyzat f? kepvisel?je George Berkeley volt.

Berkeley ervei a kovetkez?k voltak:

[P1] Minden, ami letezik, szellemi, es nem materialis.

[P2] A targyakat kozvetlenul erzekeljuk.

[K] A targyak szellemiek.

Berkeley szerint lenni es eszleltnek lenni ugyanazt a dolgot jelenti. A targyak lete semmi mas, mint erzeki let, az eszleltte valas, a szubjektumok lete pedig az eszleles. Kovetkezeskepp nincs mas szubsztancia, mint a szellem, aki eszlel.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Huoranszki Ferenc: Modern metafizika; Osiris Kiado BUdapest, 2001. ISBN 9633890349
• George Berkeley: Tanulmany az emberi megismeres alapelveir?l es mas irasok; Gondolat Budapest, 1985

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Nezd meg a monizmus cimszot a Wikiszotarban !