A
mongol gazella
(Procapra gutturosa)
az
eml?sok
(Mammalia)
osztalyanak
parosujju patasok
(Artiodactyla)
rendjebe
, ezen belul a
tulkosszarvuak
(Bovidae)
csaladjaba
es az
antilopformak
(Antilopinae)
alcsaladjaba
tartozo
faj
.
Mongolia
kozeps? es keleti reszen, illetve
Oroszorszag
es
Kina
szomszedos teruletein el szaraz
sztyeppeken
es pusztasagokon. Az
1950-es evekig
sokkal nyugatabbra is el?fordult, de
Kazahsztanbol
mar kipusztult, Nyugat-Mongoliaban pedig csak
Dzavhan
tartomanyban el egy visszatelepitett populacio. El?helyen rendkivul szels?seges az id?jaras: telente akar -30
Celsius-fokig
is h?lhet az id?, mikozben a paras nyarakon 40 °C is el?fordulhat. A fagymentes id?szak mindossze 80-120 napig tart egy evben.
A mongol gazellak bundaja alapvet?en vilagosbarna vagy barnassarga; nyaranta rozsaszines arnyalatu, telente viszont hosszabb (akar 5 centimeteresre is megn?nek szalai) es fakobb. A far es a hasoldal feher, ami a tukornel elesen elvalik a sotet hattol, az oldalakon viszont fokozatosan sotetedik a hat fele. Az orr, all es az also allkapocs feher, az orrnyereg viszont valamivel sotetebb a test tobbi reszenel. A szemek kicsik, de kidullednek.
A mongol gazellak testhossza 100-150 centimeter kozott mozog, amihez 8-12 centimeteres farok csatlakozik; marmagassaguk 54-84 centimeter. Testtomeguk 20-39 kilogramm. A bikak valamivel nagyobbak a n?stenyeknel. Szarvai is csak a bikaknak vannak, amelyek sotetszurkek es lant alakuak, hosszuk pedig 25-40 centimeter. A teljes hosszukban enyhen reces szarvak eltartanak egymastol es hatrafele hajlanak, igy a veguk nagyjabol parhuzamos a hat vonalaval. Szinten a bikakra jellemz?, hogy ? a Mongoliaban szinten elterjedt
golyvas gazella
(Gazella subgutturosa)
himjeihez hasonloan ? a parzasi id?szakban megdagad a torkuk, ami
golyvara
emlekeztet, es az orr-resz is gumossa valik.
A mongol gazellak nyaranta 20-30 egyedet szamlalo, azonos nem? allatokat tomorit? kisebb csapatokban elnek, majd a tel es a parzasi id?szak kozeledtevel nagyobb, akar 120 peldanybol allo vegyes csordak alakulnak ki. Ezek tavasszal meg nagyobb, akar 6-8000 gazellat szamlalo csordakba ver?dnek ossze, igy teve meg az eszaki vandorutat a nyari legel?kre. A vandorlas soran akar napi 2-300 kilometert is megtesznek, mikozben szukseg eseten nagyobb vizfolyasokon is atusznak. A mongol gazellak rendkivul kitarto es gyors futok: 12-15 kilometeren keresztul kepesek akar 65 km/h-s sebesseget tartani, mikozben akar ket meter magasra es negy-hat meteres tavolsagra is kepesek elugrani.
A nyari legel?kre junius kornyeken erkeznek, ekkor kialakulnak a kulonboz? nem? kis csapatok, a n?stenyek pedig rovidesen megellenek. A gazellak meg itt is folyamatos mozgasban vannak, naponta mintegy husz kilometert tesznek meg, mikozben taplalekot keresnek. Els?sorban a reggeli es kes? delutani orakban legelnek. Telente csekely tapertek?, ho alol kiasott
f?felekkel
kell beerniuk, tavasszal viszont kulonfele
uromfajokat
, a
Caragana
nem tagjait, kulonfele
huvelyeseket
es mindenekel?tt (akar 80%-ban)
hagymakat
fogyasztanak. A szel ellen kulonfele bokrok, cserjek arnyekaba huzodnak, ahol kisebb godroket kaparnak ki maguknak.
A parzasi id?szak novembert?l januarig tart, a parzasokra a vegyes csordakban kerul sor, mikozben a megdagadt torku bikak megharcolnak egymassal a n?stenyekert, melynek kereteben mely b?gest is hallatnak, noha a hangadas altalaban nem jellemz? a fajra. Egy him atlagosan tizenharom tehenet tud maga kore gy?jteni es megtermekenyiteni. 6-7 honapos vemhesseget kovet?en majus-julius folyaman jonnek vilagra az utodok, altalaban kozel egy id?ben, hogy a nagy szamuk vedje ?ket a ragadozoktol, illetve hogy kell?en meger?sodhessenek telire.
Egy elles alkalmaval rendszerint egy, olykor kett?, ritkan harom kis gazella jon a vilagra. A mintegy fel meter hosszu es harom kilogrammot nyomo kicsinyek eletuk els? 4-8 napjat rejt?zkodve toltik, csak utana csatlakoznak anyjukhoz. Elvalasztasukra ot honapos korukban kerul sor, az ivarerettseget a tehenek masfel, a bikak ket, ket es fel eves korukban erik el. Az ivarerett allatok elhagyjak szul?csordajukat. A mongol gazellak bikai korulbelul het es fel, tehenei kilenc es fel evig elnek. Eletkoruk viszonylagos rovidseget a mostoha termeszeti korulmenyek mellett fogaik gyors kopasa okozza.
Termeszetvedelmi helyzete
[
szerkesztes
]
A mongol gazellak rendkivul nagy szamban fordulnak el? a szabad termeszetben, szamukat 400 000?2 500 000 koze tettek a kulonfele becslesek, de ujabban az egymillios szamot tartjak realisnak. Igaz, a faj peldanyszamara er?s fluktuacio jellemz? a kulonfele betegsegek (
szaj- es koromfajas
,
Pasteurella-fert?zes
) es a varatlanul er?s telek pusztitasai miatt. (Kemenyebb teleken a mongoliai allomany harmada is elpusztulhat.) Termeszetes ellensegei els?sorban a
szurke farkasok
es az elvadult
kutyak
, de a kicsinyeket a
voros rokak
,
pusztai macskak
es ragadozo madarak is fenyegetik.
Bizonyos foku vedettseget elvez Mongoliaban es Kinaban, de ennek betartatasa altalaban nem megfelel?, igy az engedelyezett kilovesek mellett gyakori az orvvadaszat is. A mongol gazellakat els?sorban husukert es sz?rmejukert vadasszak. Az allomany zomenek otthont ado Mongoliaban vedett teruleteket is benepesitenek. A faj felvetelet tervezik a
Vandorlo fajok konvenciojaba
.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]