A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Moher-sziklak
A
Moher-sziklak
(vagy
Moher-szirtek
, angolul: Cliffs of Moher)
Irorszag
egyik leglatvanyosabb termeszeti kepz?dmenye. Nyolc kilometer hosszan huzodo, gyakorlatilag fugg?leges sziklafal a szigetorszag nyugati partjainal,
Clare megyeben
,
Doolin
telepules kozeleben. Legmagasabb pontjan, az O'Brien-torony 214 meterrel emelkedik az Atlanti-ocean fole, mig a t?le 5 km-re delnyugatra lev? Hag-felszigeteig egyenletesen csokken? magassaga el nem eri a meg mindig impozans 125 metert. Tiszta napokon a sziklak tetejer?l 20?30 km-re is ellatni. Lathatok az
Aran-szigetek
, a Galwayi-obol, illetve az obol tuloldalan elterul?
Connemara
hegyei-volgyei is.
Moher-sziklak, Clare megye
Eszak fele nezve
Geologia, vadvilag, turizmus
[
szerkesztes
]
A Moher-sziklak f?kent
uledekes k?zetretegekb?l
,
agyagpalabol
es homokk?b?l allnak. A hely a vadvilag szamos kepvisel?jenek, f?kent
madaraknak
ad otthont. Mintegy 29 madarfaj es ezek harmincezer egyede feszkel a meredek falakon. A legerdekesebb a
lunda
, amely a sziklak elszigetelt reszein es az apro Kecske-szigeten el nagy koloniakban, de megtalalhato itt a
siraly
tobb fajtaja,
solyom
,
lumma
,
karokatona
,
hollo
es a
voroscs?r? csoka
is.
A Moher-sziklak az
Ir-sziget
egyik legjelent?sebb turistalatvanyossaga.
2006
-ban kozel egymillio latogatot vonzott.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]