Moesia

	Moesia
	Moesia provincia egyik resze, Moesia Inferior (Also-Moesia)
Fennallas	6 - 4. szazad vege
Orszag	Romai Birodalom
Kozpont	Singidunum ( Belgrad )
F?bb telepulesek	Viminacium ( Kostolec ), Bononia ( Vidin ), Naissus ( Nis ), Odessus ( Varna ), Tomis ( Constanta )
	Nepesseg
Nepesseg	ismeretlen
Nemzetisegek	romaiak , trakok , illirek , gorogok
	Terkep
	Moesia es kornyezete (Droysens Historischem Handatlas, 1886)
	A Wikimedia Commons tartalmaz Moesia temaju mediaallomanyokat.

Moesia a Romai Birodalom provinciaja (tartomanya) volt a mai Szerbia es Bulgaria teruleten. Moesiat delr?l a Balkan-hegyseg (Haemus) es a ?ar-hegyseg ( Scardus , Scordus , Scodrus ), nyugaton a Drina folyo (Drinus) , eszakon a Duna a Vaskapu-szorosig , keleten pedig a Fekete-tenger ( Euxine ) hatarolta. A regiot f?leg trakok es illirek laktak. A nevet a moesi nev? trak torzsr?l kapta.

Megszervezese [ szerkesztes ]

Kr. e. 75 -ben C. Scribonius Curio , Macedonia proconsulja seregevel egeszen a Dunaig nyomult, es legy?zte a terulet lakoit. Vegleg M. Licinius Crassus , a triumvir unokaja hodoltatta meg ?ket. (? kes?bb, Augustus uralkodasa idejen, Kr. e. 29 -ben Macedonia proconsulja is volt.) A regiot azonban csak Augustus uralkodasanak a vege fele szerveztek provinciava: egy 6 -bol szarmazo feljegyzes Moesia helytartojakent emliti Caecina Severust (Dio Cassius lv. 29).

Moesia ketteosztasa [ szerkesztes ]

Moesia eredetileg egyetlen provincia volt es egy csaszari legatus igazgatta (aki valoszin?leg Achaea es Macedonia provinciakert is felelt). Domitianus csaszar osztotta fel Moesia Superior (fels?) es Moesia Inferior (also) provinciakra (az utobbit ugy is emlegettek mint Ripa Thracia ). A ket uj provincia a Cebrus (Ciabrus; mai Cibritza vagy Zibru ) folyo nyugati, illetve keleti oldalan fekudt, bar vannak, akik szerint a hatar nyugatabbra volt. Mindket provinciat egy csaszari legatus es egy procurator kormanyozta. Mint hatartartomanyt, Moesiat er?dokkel es hely?rsegekkel er?sitettek meg a Duna deli partja menten. Axiopolisz es Tomi kozott pedig ved?falat is epitettek a szkitak es a szarmatak elleni vedekezesul.

Kuls? tamadasok [ szerkesztes ]

Miutan 270 korul Aurelianus a gotok nyomasara kiuritette Daciat , es a romai lakossagot a Duna deli oldalara telepitettek at, Moesia kozeps? reszet Dacia Aurelianinak neveztek el (amit szinten felosztottak, Dacia Ripensis , illetve Dacia Interior reszekre). Moesia Superior egy teruletet, Dardaniat Diocletianus csaszar provinciava szervezte, Naissus vagy Nissa (a mai Ni? ) szekhellyel. Itt szuletett Nagy Konstantin (I. Constantinus) 272 -ben.

238 -tol kezdve Moesiat folyamatosan tamadtak a gotok es mas torzsek. A gotok 250 -ben lerohantak az egesz tartomanyt. Miutan keletr?l er?sen szorongatni kezdtek ?ket a hunok , a gotok 376 -ban ismet atkeltek a Dunan es Valens csaszar engedelyevel Moesiaban telepedtek le. Nem tartott azonban sokaig a bekesseg a befogado romaiakkal. 378 -ban a gotok legy?ztek Valenst a hadrianopolisi csataban . Ezeket a gotokat ?moeso-gotoknak” neveztek, akik szamara Ulfilas elkeszitette a Biblia got forditasat.

Fontosabb varosok Moesiaban [ szerkesztes ]

Moesia Superior romai kori telepulesei ^[1]^[2]
Romai nev	Mai orszag es nev	Leiras
Singidunum	Belgrad	A Duna menten
Aureus Mons		A Duna menten
Marcum	Drasje	A Morava dunai torkolataban
Viminacium (Aelium municipium)	Kostolac	A provincia szekhelye, legio allomashelye.
Novae	Cezava	A Duna menten
Egeta	Brza Palanka	A Duna menten
Bononia	Vidin	A Duna menten
Ratiaria	Archar
Municipium	Kaliste
Horreum Margi	Cuprija	A Morava volgyeben
Naissus	Nis	A Morava volgyeben
Remesiana	Bela Palanka	A Nisava volgyeben
Aureliana	Kostol
Celegerorium
Dard (Anorum)	So?anica
Ulpianum	Drin
Scupa	Szkopje

Moesia Inferior romai kori telepulesei ^[1]^[2]
Romai nev	Mai orszag es nev	Leiras
Oescus (colonia Ulpia)	Gigen	Legios tabor a Duna menten
Asamus		A Duna menten
Novae	Szvistov	Legios tabor a Duna menten, kes?bb Nagy Theodorik szallashelye
Transmarisca		A Duna menten
Durostorum		Legios tabor a Duna menten
Axiopolis	Cernavod?	A Duna menten
Heracleia		A Duna menten
Capidava	Topalu	A Duna menten
Ulmentum	Pantelimon	A Duna menten
Troesmis	Turcoaia	Legios tabor a Duna menten
Noviodunum		A Duna menten
Aegyssus		A Duna-deltaban
Tropaeum Traiani	Adamclisi
Tomis	Konstanca	A Fekete-tenger partjan, Ovidius kolt?t ide szam?ztek
Callatis	Mangalia	A Fekete-tenger partjan
Dionysopolis	Balcsik	A Fekete-tenger partjan
Odessus	Varna	A Fekete-tenger partjan
Nicopolis ad Istrum	Nikup	A Jantra folyo kozeleben
Marcianopolis	Devnya
Melta	Lovecs
Montana