한국   대만   중국   일본 
Misztika ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Misztika

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A misztika vagy miszticizmus a misztikus tapasztalatok fele vezet? gyakorlatok es gondolkodasrendszerek; az Istennel vagy az Abszoluttal valo eggye valas, [1] [2] de utalhat barmilyen eksztazisra vagy megvaltozott tudatallapotra, amely vallasos vagy spiritualis jelentest kap. [3] A misztikus tapasztalatok, jelensegek vagy elmenyek azok, amelyekben a tulvilagbol valo vagy egyszer?en egy termeszetfeletti elem nyilatkozik meg, espedig erzekelhet? modon, hogy azok alanya azokrol tapasztalati uton-modon tudomast szerez. [4] A misztika olyan filozofiai es vallasi tanitas, amely szerint az ember, gyakran eksztazishoz vezet? kontemplacio reven, titokzatos modon egyesulhet egy termeszetfeletti lennyel vagy az istenseggel . [5] A misztikus rendszereket az kulonbozteti meg mas metafizikai rendszerekt?l, hogy szervesen osszefuggnek a kulonboz? mentalis, fizikai es spiritualis gyakorlatok segitsegevel elerhet? egyesules, megvaltas vagy megszabadulas vagyaval. [6]

Etimologia [ szerkesztes ]

A misztika es a vele azonos torzsb?l szarmazo szavak, mint a misztikus, miszterium , a gorog muo (μυ?ω) igeb?l erednek, ami a szemek, illetve a regebbi nyelvhasznalatban az ajkak lezarasat jelenti, [4] illetve hogy valamit "eltitkolok". [7]

Minthogy az erzekek, nevezetesen a szem, az ajak a kulvilaggal valo erintkezesnek, a belvilag kozlesenek az eszkozei, azok elzarasa bizonyos titokzatossag es homaly benyomasat kelti. A nyelvhasznalat mar ?sid?kt?l kezdve a miszterium es a vele rokon szavakat oly titokzatosnak a megjelolesere alkalmazza, amely a vallasos ihlet leheletet?l van megszentelve. Ily ertelemben beszeltek az okoriak miszteriumokrol is. [4]

A gorog muo (μυ?ω) szarmazeka a μυστικ?? musztikosz, azaz "beavatott". A misztikus eredetileg egy titkos kultusz vagy miszteriumvallas beavatottja volt. [3]

A klasszikus Gorogorszagban (Kr.e. 5?4. szazad) es a hellenisztikus korban a miszteriumvallasok ritusai nagyreszt vagy teljesen titkosak voltak. A korai keresztenyseg kisajatitotta a hellenisztikus miszteriumok szakszokincset, de kes?bb elvetette a titkolozast, ami a miszteriumok jelentesenek atalakulasat eredmenyezte. A kes?bbi kereszteny szohasznalatban a misztikus vagy misztikus a vallasi eksztazis doktrinalisan elfogadhato formainak gyakorloira utalt.

Nyelvtanilag [ szerkesztes ]

Megjelenese f?nev illetve melleknev nevszo alakban tortenik.

F?nev [ szerkesztes ]

Misztika ? vallasfilozofia (az isteni lennyel valo lelki egyesules hite, torekvese.). Az isteni titokzatossaggal foglalkozo szemely, aki a termeszetfolottivel kapcsolatos tanitasok, modszerek szerint el, azokat hasznalja, es ugy veli, hogy ilyen tudas birtokaban van, vagy ilyen tudast birtokolni igyekszik.

Kereszteny ertelemben veve a legnagyobb vallasi titoknak, Istennek birasa a foldon. A misztika felfogasa szerint ez az egyseg tulajdonkeppen megvan, de a vilag miatt nem jut ervenyre. [8]

Az okori europai filozofusok ( Platon , Plotinosz es masok) vitajanak kovetkeztetesekent jelent meg a kereszteny egyhazi m?vekben a misztika szo (titkok, titokzatos dolgok, az egiekre vonatkozo dolgok) jelentese.

Melleknev [ szerkesztes ]

  1. irodalmi misztikum ? Titokzatos rejtelyes, erthetetlen, homalyos (elgondolas, magyarazat, jelenseg), az emberi elme szamara megmagyarazhatatlannak latszo (dolog, jelenseg, hely).
  2. vallasi misztikum ? A misztikan alapulo, azt kovet? filozofia: Isteni titkokon alapulo (elkepzeles, szemlelet, modszer), ami egyreszt az Istennel valo titokzatos egyesulesre, masreszt az adott tan rejtelyes tartalmara vonatkozik, azzal kapcsolatos, ahhoz tartozo.
A misztikus teologia olyan lelki dolgokat targyal, amelyek rejtettek, titokzatosak, mint a lelek bizalmas egyesulese Istennel es ezt az egyesulest kiser? jelensegek es fokozatok. [8]

Meghatarozasa [ szerkesztes ]

A misztikus kozvetlen, kozvetit?kt?l mentes elmenyt keres az istenivel. A tudomanyban, a filozofiakban, a szent irasokban lefektetett tudassal ellentetben a misztikus tudas kozvetlen tudas. A misztikus szemelyt is jellemzik vallasanak kuls?dleges formai ( ritusok, hitvallas ), de ennel melyebbre kivan hatolni. Nem csupan engedelmeskedni akar istenenek, hanem szemelyes kozeledes reven meg akarja tapasztalni a vele valo talalkozas elmenyet. [9]

A misztika a vallasi gyakorlat egyik olyan formaja, amelyben hangsulyos az istenseggel valo egyesules, a beavatodas, a betekintes igenye a titkos es titokzatos isteni dolgokba. A misztikusok szerint az istenseggel valo egyesules (az unio mystica ? mitikus utod es/vagy nyomaban jaras ) soran feltarul az istenseg lenyege, a misztikus elmeny atel?je reszesul a legmagasabb rend? tudasbol.

A misztika minden vallasban jelen van, eksztatikus ritusok formajaban az archaikus tarsadalomban , valamint a szekularizalt vilagban is. A hellenisztikus vilagban a misztikus kifejezes titkos vallasi szertartasokra utalt. A szohasznalatnak nem volt kozvetlen koze a transzcendenciahoz . [10] A "misztikus" egy miszteriumvallas beavatottja volt. Teologusok tarsitjak a " miszterium "-hoz azt az ertelmezest, miszerint az a termeszeti er?kon tulmutato igazsagok kinyilatkoztatasa, [11] igy sz?kebb ertelemben a miszterium a teremtett ertelmet meghalado igazsag.

Klasszikus meghatarozasa szerint torteneti es pszichologiai definiciojanak tukreben a misztika Isten kozvetlen intuicioja vagy megtapasztalasa; a misztikus az a szemely, aki kisebb vagy nagyobb mertekben szert tett ilyen kozvetlen tapasztalatra, tehat akinek a vallasgyakorlata es elete nem csupan valamilyen elfogadott hiten es vallasgyakorlasi forman alapul, hanem sajat szemelyes tapasztalatabol es ismereteb?l fakad. [12]

Meg kell azonban kulonboztetni a misztikat es a magiat egymastol. A misztika az Istennel vagy istenseggel valo egyesules, a lelek istenesitesenek a tudomanya, mig a magia a szellemekkel valo erintkezese. Kulonbseg van a misztikus es a medium kozott is. Egyik fels?bbrend? egyenisegge, masik csak eszkozze lesz "fejl?dese" alatt. [13]

A kereszteny misztika celkit?zese: egyesules Istennel. A misztikus olyan ember, aki Istennel (esetleg Mariaval vagy valamely szenttel) valo egyesules vagy az Isten-kozelseg megrazo elmenyen megy keresztul. [14] A misztikus celja a fels?bbrend? elet, a fels?bbrend? egyeniseg kitermelese tanulas, elmelkedes es aszketikus elet altal, hogy igy tobb szolgalatot teljesithessen embertarsainak s vegul egyesulhessen istenevel. A misztika utja bizonyos lelki fejl?des utjan valo eggye valas Istennel. [13]

Mely misztikat tartalmaz Janos evangeliuma es levelei: ?Az Isten a szeretet, es aki a szeretetben marad, az Istenben marad, es az Isten is ?benne." [15]

A misztika azonban nem feltetlenul teista . [6] A misztika tulajdonkeppen individualis tortenes, amely lenyegileg kulonbozik az olyan kozossegi elmenyekt?l, mint amilyen a glosszolalia , a transz es a tomegszuggesztio. Bar a misztikus tapasztalat kisereteben el?fordulhatnak a parapszichologia korebe sorolhato rendkivuli jelensegek (eksztazis, stigmatizacio, elavacio, jelenesek stb.) ezek megsem lenyeges kriteriumai a misztikanak. [16]

A transzcendencia , az isteni vegtelenseg megtapasztalasa felfoghato kereszteny misztikakent is. Am a kereszteny misztika lenyege szerint nem nyugszik mason, mint a transzcendencia megtapasztalasanak felemel? es felszabadito elmenyen, amely Isten onkozlesekent m?kodesbe lep? kegyelem altal valik elerhet?ve. A kereszteny misztikus tapasztalat valojaban sem a vilag megveteset es megtagadasat nem jelenti, sokkal inkabb integrativ aktus: vilagi, anyagi es tortenelmi mozzanatokat egyarant belevisz a szemelyes Istennel valo szeretetteljes talalkozasba. [16]

A panteista es paneneteista nezetek gyakran szorosan kot?dnek a misztikahoz. [17]

Tortenelme [ szerkesztes ]

Els? jelei az ind upanisadokban vannak ( Kr. e. 1. evezred ), a tibeti termakban , a perzsa Avesztaban , a kinai Yijingben , kes?bb (Kr. e. 4?3. szazad) Laozi Daodej?ngjeben es a taoizmus mas konyveiben. A nagyobb vallasok kozul a hinduizmus es a buddhizmus fogekony az aszketikus misztikumra.

Az ind filozofiaban a joga -iskola dolgozta ki azokat a modszereket (ules, lelegzes, kontemplacio, meditacio stb. szabalyait), amelynek reven az ember elszakadva az erzeki vilagtol ? egyesulhet az egyetemes vilaglelekkel . [5]

Az okori Kinaban a taoizmus idealista iranyzata latta az emberi tokeletesseg biztositekat a misztikus elmerulesben. [5]

A gorog-romai filozofiaban kulonosen az ujplatonizmus torekedett arra az eksztatikus allapotra, amelyben az ember kepes egyesulni az istenseggel . Az ujplatonizmus misztikajanak a hatasa a kereszteny patrisztikaban is ervenyesult. [5]

A gnosztikusok szamara Krisztus els?dlegesen misztikus elmenyben tapasztalhato leny volt csupan. A gnosztikusok allitolagos magasabb rend? tudasukat nem a Bibliabol, hanem egyfajta misztikus, magasabb siku megtapasztalas utjan szereztek. [18]

Az iszlamon belul a szufizmus hirdette, hogy az ember az onsanyargatas es az onkivulet reven kepes az Allahhal valo egyesulesre.

Formai; vallasonkent [ szerkesztes ]

A misztika szamos kulturaban es vallasi hagyomanyban megtalalhato, mind a nepi vallasokban, mind az intezmenyesitett vallasokban.

Samanizmus [ szerkesztes ]

A samanizmus a miszticizmus egy formajanak tekinthet?, amelyben a saman a szellemek vilagahoz a spiritualis eksztazison keresztul jut el. [3] Mircea Eliade alapjan a samanizmus a "vallasi eksztazis technikaja". [19]

A samanizmus azt jelenti, hogy a gyakorlo tudatmodosult allapotot er el, hogy eszlelje a szellemeket es erintkezesbe lepjen veluk, majd transzcendentalis energiakat iranyitson ebbe a vilagba. [20]

Abrahami vallasok [ szerkesztes ]

A misztika nem tor?dik a foldi elettel, hanem egyenesen Istenhez torekszik, akivel valo egyesules teljesseget mar itt a foldon keresi. A misztika utja egyutt jar az aszkezissel ; a misztikus elettel szigoru aszkezis parosul mindenkor; az aszketikus eleten keresztul lehet csak eljutni a misztikus allapothoz. [8]

A misztikanak kett?s agazata vanː a spekulativ es a gyakorlati misztika. A gyakorlati misztikan Isten kozvetlen megtapasztalasat, azt az Istennel torten? legbens?segesebb egyesulest ertjuk, amely a belenk ontott, Istent?l rendkivuli ajandekkent adott szemlel?des altal jon letre. A spekulativ misztika a leleknek Istenhez vezet? harmas utjat, a tisztulas, a megvilagosodas es a szemlel?des utjat, a misztikus egyenek titokzatos tapasztalatait teszi meg az isteni dolgokrol szerzett intuitiv ismereteit teszi tudomanyos vizsgalodas targyava es onti tudomanyos rendszerbe. [21] A misztika nagy hatast gyakorolt a teologia fejl?desere, hiszen szamos hittudos nagy misztikus is volt. [14]

Judaizmus [ szerkesztes ]

A zsido misztika evezredekre nyulik vissza, mar az Oszovetsegben kezd?dik. Mozesnek az Urral valo beszede, a profetak latomasai, Daniel elragadtatasa, mind misztikus elmenyek voltak. [13]

Keresztel? Janos kuldetese, Jezus egesz elete, szinevaltozasa mind misztikus dolog. [13] A zsido misztikum kes?bbi nyomai a Talmudban talalhatok.

Keresztenyseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Kereszteny misztika

A kereszteny misztika kezdetei a korai szerzetessegre , annak a szemlel?dest illet? gyakorlatara es tanitasara nyulnak vissza. [16]

A misztika els? jelent?s rendszerez?jenek Origeneszt tartjak, aki els?dlegesen az Enekek Enekere osszpontositva irta le az egyes ember Jezus-elmenyet ugy, mint amely Jezusnak egyhaza iranti szeretetere hasonlit. [16]

A keleti egyhaz jelent?s 4. szazadi misztikusa volt Evagriosz Pontikosz , Egyiptomi Szent Makariosz es Nusszai Szent Gergely . [16]

Lasd meg: Kereszteny misztikusok listaja

Iszlam [ szerkesztes ]

Az iszlam miszticizmus els?sorban a szufizmuson belul ertelmezend?, a dervisrendek is valojaban szufi rendek. A szufik tevekenyseget sok iranyzat az iszlamon belul nem nezi jo szemmel, a vahhabitak , szalafitak , altalaban a fundamentalista iranyzatok kifejezetten uldozik a szufizmus minden formajat, igy a dervisrendeket is. A siitaknal kevesebb a szufi rend es nem azert mert ?k is kevesebben vannak, hanem mert maga a siizmus is valahol misztikus.

Mohamed egyszer? Isten- es halhatatlansag-tana es a szigoru, de konnyen teljesithet? el?irasok, amelyekkel hiveinek eletet szabalyozta, megfeleltek az arab torzsek igenyeinek, amelyek eletre hivtak, es az ujonnan megtert szeles tomegek vagyainak. De nem tudtak hosszabb id?n at kielegiteni azokat, akik megismerkedtek a szomszedos es leigazott nepek fejlett vallasaival es tudomanyos ismereteivel. Ezek teologiajanak , filozofiajanak es jogtudomanyanak hatasara, illetve ezekkel ellentetben az iszlam olyan dogmatikat es kotelessegekr?l szolo tanitast alakitott ki, amelynek szinvonala csakhamar vetekedett mintakepeievel. A sz?rszalhasogato dialektika es a hittudosok mesterkelt igazsagtevese azonban egymagaban nem tudta a mely vallasos erzulettel rendelkez? hiv?ket erzelmileg kielegiteni. Sok hiv?nek az Istennel valo bens?seges egyesulesre erzett orok vagya olyan iranyzatok keletkezesehez vezetett, amelyek a vilag fole emelkedett mennyei Ur es a terben es id?ben sz?k korlatok koze szoritott emberi lelek kozotti tavolsagot a meditativ elmelyedes es az eksztazis mamora segitsegevel kivanjak atrepulni. Igy a jozan, racionalista es vilag fele fordulo iszlamon belul letrejott egy misztika, amely gorog- ujplatonikus es indiai eszmeket hasznalt fel, es dolgozott ki sajat rendszerre. [22]

Kering? dervisek Konyaban

Az Istennel valo kozeli kapcsolat letrehozasanak el?feltetele az, hogy az ember onmagat a foldi dolgok fole emelje. Mar Mohamed is hatasos ellentetbe allitotta a vilagnak es oromeinek mulandosagat az Isten orokkevalosagaval, es a bekovetkez? vegiteletr?l, valamint a pokolbeli buntetes es a paradicsomi elvezetek orokkevalosagarol szolo predikacioiban arra emlekeztette a hiv?ket, hogy a foldi elet csupan rovid ideig tarto el?keszulet a halal utani eletre. A medinai allamferfi szuraiban ugyan e tendenciaknak mar nincs nyomuk, es az ?Isten katonai”-nak lazas hodito hadjaratai sokakat elidegenitettek az ilyenfajta torekvesekt?l. Azokban a korokben azonban, amelyekben a lelki udvosseg el?bbre valo volt, mint a kuls? feny, nem aludt ki a sovargas az utan, hogy a vilagtol valo elszakadas segitsegevel kozelebb jussanak az Istenhez. Kereszteny es buddhista mintara kialakult egy muszlim aszkezis , amely onsanyargatassal a vilagi javakrol valo lemondassal , lelkigyakorlatokkal es elragadtatott onkivuleti allapot reven igyekezett elerni az Istennel valo egyesulest. Ennek a vilagtol elfordulo hangulatnak a hordozoi nehany bolcs es a korejuk csoportosult, azonos torekves? kozossegek voltak: a szufik (arab szo: gyapjuba oltozottek) , a dervisek (perzsa: koldusok) vagy fakirok (arab: szegenyek) . Azok az elkepzelesek, amelyeket az egyes teozofusok es vallasos testveri kozossegek az Istennel kapcsolatban kialakitottak, igen kulonboz? fajtajuak. A kimondott teizmustol , amely az udvot a fenseges ?mindent megbocsato” szeret? tiszteleteben igyekszik feltalalni, a nyilt teopantizmusig , amely az Isteni letezesben valo teljes elmerulesre torekszik, valamennyi fokozatot vegigjartak. Gyakran megprobalkoztak azzal is (amint ezt Indiaval kapcsolatban megallapitottuk), hogy a ketfele nezetet valamilyen formaban osszekapcsoljak. Sokat vitatott kerdes, vajon a szufik tanitasa ujplatonikus vagy indiai eszmekb?l szarmaztathato-e; valoszin?, hogy mindket felteves helyes. Az mar a kifejezesmodbol kit?nik, hogy az ?siszlamnak a teremt?t es teremtmenyt hatarozottan kulonvalaszto, szemelyes Istenben valo hitet teljesen atalakitottak, az Istent el?szeretettel nevezik al-hakknak (al haqq), vagyis az igazsagnak, a valosagnak; es a vegcel, amelyre a bolcs torekszik, a teljes nemlet, a benne valo feloldodas (fana), hasonloan a vedantinok brahma - nirvanajahoz . Az iszlam misztika a 9. szazad ota szamos tudomanyos es kolt?i m?ben jutott kifejezesre. Az ortodox hiv?k kezdett?l gonosz eretneksegnek tekintettek, es sok neves kepvisel?jenek, mint peldaul a nagy Halladzsnak († 921), eletevel kellett fizetnie meggy?z?deseert. Ez a szellemi iranyzat azonban minden uldozes ellenere mind a mai napig szerfelett eleter?snek es befolyasosnak bizonyult. [22]

Jelenleg els?sorban a kulonboz? iszlam orszagokban viragzo dervisrendek tartjak fenn. Ezek vallasi testuletek, tagjaik csak reszben szerzetesek, tobbnyire a legkulonfelebb vilagi foglalkozasokat ?zik, es szabad idejukben egy mester mellett modszeres, fokozatosan fejl?d?, mind magasabb celok elereset lehet?ve tev? ismeretekre torekszenek a tulvilaginak megvalositasaban. A gyakorlatok ( dzikr ), amelyeknek magukat alavetik, sokfelek, a csendes meditacio, a mertektarto legzes es testgyakorlatok, valamint meghatarozott formulak es imak felmondasa valtakozik vad kialtozasokkal, tancokkal es rangatozasokkal, amelyek az ontudat teljes megsz?neset eredmenyezik. Az uvolt? dervisek konstantinapolyi kolostoraban a dervisek valamikor extazisukban kessel sulyos sebeket ejtettek magukon, es nem lehetett eszrevenni rajtuk, hogy fajdalmat ereztek volna. [22]

Korulbelul felszaz dervisrend letezik, amelyeket alapitojukrol neveztek el. Az egesz iszlam vilagban elterjedt a kadiritak rendje (Bagdadban alapitottak 1166-ban); csak a Kozel-Keleten letezik a bel?le keletkezett rifaitake (1181-ben alapitottak); ezeket altalaban ?uvolt? dervisek”-nek hivjak. Veluk ellentetben a 12. szazadban letrejott, ma El?-Azsiaban es Eszak-Afrikaban otthonos sadzilitak csoportja csak elmelyedessel es imadkozassal foglalkozik, akarcsak a 14. szazadban alapitott el?-azsiai, perzsiai es indiai khalvatitak rendje. [22]

Sajatosak a mevlevi-dervisek (mavlavija), nevuk a ?mesterunk” (mavlana) szobol szarmazik, es Dzselal ed-din Rumira (1207-1273) vonatkozik, aki rendjuket alapitotta. Az iszlamban a zene altalaban ki van tiltva a kultuszbol , a mevleviknel azonban fontos szerepet jatszik. A dzikr-szertartaskor, amely Konyaban , a rend f? szekhelyen, havonta ketszer a penteki ima utan zajlik le, a dervisek hat kulonboz? hangszer (nadfurulya, citera, botheged?, dob, tamburin [csorg?dob], ustdob) zenejere jobb labukon forognak. Egyesek szerint a tancolas mar Dzselal eddin el?tt is regi szufi -gyakorlat volt, es a csillagok mozgasat utanozta, masok szerint szedules el?idezese, hipnotikus allapot kivaltasa a celja. Az utobbi valoszin?leg regebben lehetett helytallo, akkor egesz nap es egesz ejjel tancoltak. 1925-ben Torokorszagban bezartak a ?tancolo dervisek” kolostorait ( tekke ). [22]

Az arisztokratikus mevlevik vetelytarsai a regi Torokorszagban a bektasi-dervisek voltak. Ezek eredetuket Haddzsi Bektas Valira vezetik vissza, aki allitolag valamikor az ?sid?kben elt; a rend valoszin?leg mar a 13. szazadban letezett, es a 15. szazadban nyerte el vegleges formajat. A bektasi-dervisekre jellemz?k egyreszt siita titkos tanaik, amelyek Allahot Mohameddel es Alival valamifele szentharomsagga f?zik egybe, masreszt pedig az iszlam kultikus kotelessegeinek lebecsulese. Meg azt is megengedik, hogy a n?k fatyol nelkul vegyenek reszt Istentiszteleteiken. Ezeknek a derviseknek egy sz?kebb kore, ellentetben a tobbseggel, n?tlensegre van kotelezve. Az altaluk kovetett szokasok (b?n megvallasa a kolostorf?nok el?tt es a t?le kapott feloldozas, urvacsora-fele stb.) a keresztenyseg es mas vallasok hatasara mutatnak. Mivel a janicsarok tobbnyire szoros kapcsolatban allottak a bektasija renddel, ezert egy id?ben a torok tortenelemben is szerepuk volt. [22]

A tobbi szerzetesrend kozul csupan a 14. szazadbol szarmazo, a buharai Mohamed Naksband alapitotta naksbandikat (wd) emlitjuk meg, valamint a kadirita mozgalombol szarmazo, 1837-ben alapitott katonai rendet, a szenuszit (wd) , amely Tripolitania politikajaban jatszott szerepet.

A dervisseg az iszlam egyik legsajatsagosabb jelensege. Egyeseket az Isten igaz szeretete vitt kozejuk es annak igenye, hogy kulonleges szemlel?d? gyakorlatok reven a tudat magasabb rend? szferajaba emelkedjenek, mig masoknak kellemes urugyul szolgalt a kotetlen, kereget? eletmodhoz. A hivatasos derviseken kivul nagy volt a szama azoknak, akik a ferences harmadrendiekhez (terciariusok) hasonloan, egy rend laikus tagjaikent vilagi eletet eltek, de naponta meghatarozott imakat mondtak el, es id?nkent a kolostorban reszt vettek egy-egy dzikren . [22]

Neves misztikusok [ szerkesztes ]

Keresztenyek [ szerkesztes ]

B?vebben: Kereszteny misztikusok listaja

Egyeb [ szerkesztes ]

Tanulmanyok [ szerkesztes ]

  • Hehalo ( Egi csarnokok az 5?6. szazadban). Az els? misztikus tanulmany, a kozmosz fels?bb regioit irja le, valamint a szerszamokat, amelyek segitsegevel oda lehet jutni.
  • Szefer Jecira (Teremtes konyve) kozmologia, a m? a kes?bbi misztikumra nagy hatast gyakorolt,
  • Bahir vagy Szefer Ha-Bahir (A vilagossag konyve) , az eleve letez? anyag, vagyis a feny tanat dolgozza ki,
  • Zohar (Ragyogas konyve) ? spanyol zsido misztikusok munkaja, a Tora misztikus kommentarja,

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ McGinn, Bernard (2005), "Mystical Union in Judaism, Christianity and Islam", in Jones, Lindsay (ed.), MacMillan Encyclopedia of Religion, MacMillan
  2. ↑ Moore, Peter (2005), "Mysticism (further considerations)", in Jones, Lindsay (ed.), MacMillan Encyclopedia of Religion
  3. ↑ a b c mysticism | Definition, History, Examples, & Facts | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com . (Hozzaferes: 2022. junius 24.)
  4. ↑ a b c Muller Lajosː Misztika
  5. ↑ a b c d Vallastorteneti kislexikon → misztika, 1980.
  6. ↑ a b Akademiai lexikonok: Vilagvallasok → Misztika; 2009
  7. ↑ "Gellman, Jerome, "Mysticism", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2011 Edition), Edward N. Zalta (ed.)". Plato.stanford.edu.
  8. ↑ a b c Tiefenthaler Jozsef: Aszkezis es misztika
  9. ↑ Malcolm Clark: Az iszlam → A szufik
  10. ↑ Parsons, William Barclay. Teaching Mysticism (angol nyelven). Oxford University Press (2011)  
  11. ↑ The Catholic Encyclopedia , Volume X. Published 1911.
  12. ↑ E. Underhill: The Mystics of the Church - idezi: Akademiai lexikonok: Vilagvallasok → Misztika; 2009
  13. ↑ a b c d Rock Gyula: A misztika tortenete
  14. ↑ a b Jonathan Hill: A kereszteny gondolkodas tortenete → Minilexikon
  15. ↑ 1. Jn 4,16
  16. ↑ a b c d e f g Herbert Vorgrimler: Uj teologiai szotar → misztika
  17. ↑ Akademiai lexikonok: Vilagvallasok → panteizmus; 2009
  18. ↑ Mit jelent a keresztyen gnoszticizmus?
  19. ↑ Mircea Eliade, Shamanism, Archaic Techniques of Ecstasy , Bollingen Series LXXVI, Princeton University Press 1972, pp. 3?7.
  20. ↑ Hoppal 1987.
  21. ↑ Szanto Konrad: A katolikus egyhaz tortenete III. kotet, 1987., 449-450 o.
  22. ↑ a b c d e f g Helmuth von Glasenapp: Az ot vilagvallas

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Misztikus . katolikus.hu. (Hozzaferes: 2013. december 14.)
  • Misztikus . wikiszotar.hu. (Hozzaferes: 2013. december 14.)
  • Britannica: Mysticism (angolul)
  • Nevill Drury: A miszticizmus es az ezoterikus tanok lexikona ; ford. Magdus Rita; Ferenczy, Bp., 1994
  • Richard Rohr: Most. Tanuljunk meg latni a misztikusok szemevel ; Ursus Libris, Bp., 2013
  • Jan Andrzej Kłoczowski: A misztikus ember utjai ; ford. Palfalvi Lajos; Vigilia, Bp., 2022 ( Theologia polonica )

Kapcsolodo cikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Misztika&oldid=26368023 ”