Mirella Freni

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Mirella Freni
1970-ben
1970-ben
Szuletett Mirella Fregni
1935 . februar 27. [1] [2] [3] [4] [5]
Modena [6] [7] [8]
Elhunyt 2020 . februar 9. (84 evesen) [9] [10] [11] [12] [13]
Pedri [9]
Allampolgarsaga olasz
Hazastarsa Nikolaj Georgijev Gjaurov [9]
Foglalkozasa operaenekes
Kituntetesei
  • Az Olasz Koztarsasag Nagykeresztjenek Lovagja
  • Prize Franco Abbiati Italian Music
  • Francia Becsuletrend (1993. marcius)
  • Francia Koztarsasag M?veszeti es Irodalmi Rendjenek parancsnoka (1995. januar 26.) [14]
  • Gramophone-eletm?dij (2002)
Halal oka cerebrovaszkularis betegseg

A Wikimedia Commons tartalmaz Mirella Freni temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Mirella Freni ( Modena , 1935 . februar 27. ? Modena, 2020 . februar 9. [15] ) olasz opera szopran , aki fel evszazadot toltott a f?bb nemzetkozi operahazak szinpadan. Nemzetkozi figyelmet el?szor a Glyndebourne-i Fesztivalon kapott, ahol Zerlinat alakitotta Mozart Don Giovanni jaban es Adinat Donizetti Szerelmi bajital aban .

Mimi szerepe f?z?dik hozza Puccini Bohemelet cim? operajaban, amelyet a milanoi Scalaban es a becsi Staatsoperben is enekelt, 1963-ban, Herbert von Karajan vezenyletevel. Szerepelt a produkcio filmjeben is, s 1965-ben szinten ezzel a szereppel debutalt a New York -i Metropolitan Operaban . A legkorabbi opera-DVD-ken meggy?z?en abrazolta karaktereit mind szineszi, mind enekesi szempontbol. Sok even at Nicolai Ghiaurov bolgar basszusenekes felesege volt, akivel nem csak tobbszor lepett fel kozosen, de lemezt is vett fel. A The New York Times nekrologja ?paratlan olasz primadonnakent” jellemzi. [15]

Elete [ szerkesztes ]

Modenaban szuletett, Mirella Fregni neven. Ugyanaz volt a szoptatos dajkaja , mint Luciano Pavarottinak , akivel egyutt n?tt fel, es aki gyakori tenorpartnere lett a szinpadon. El?szor nagybatyjanal, Dante Arcellinel majd Luigi Bertazzoninal es Ettore Campogallianinal tanult enekelni. Kes?bb megvaltoztatta a nevet, mert ugy gondolta, hogy konnyebb lesz kiejteni. Szul?varosa operahazaban, a Teatro Municipaleban, 1955. marcius 3-an Micaela szerepeben, Bizet Carmenj eben debutalt. Kes?bb felesegul ment tanarahoz, a zongorista es rendez?, Leone Magierahoz; a parnak egy lanya szuletett. 1958-ban folytatta palyafutasat, Mimi t alakitotta Puccini Bohemelet eben, a torinoi Teatro Regioban, es enekelt a hollandiai De Nationale Opera 1959?60-as evadaban is. A nemzetkozi attorest a Glyndebourne-i Fesztival hozta el szamara, ahol 1960-ban Zerlinakent t?nt fel Mozart Don Giovanni jaban, Joan Sutherland mellett, Donna Anna szerepeben, 1962-ben pedig Susannekent, a Figaro hazassaga ban , valamint Adinakent Donizetti Szerelmi bajital aban, Franco Zeffirelli rendezeseben.

1961-ben el?szor a londoni Royal Opera House -ban lepett fel Nannettakent, Verdi Falstaff jaban. Ugyanebben az evben a milanoi Scalaban Renata Scotto helyett lepett szinpadra Nanetta szerepeben. 1963. januar 31-en Mimikent szerepelt a Zeffirelli altal rendezett es Herbert von Karajan vezenyelte produkcioban. Az operakban es koncerteken a karmester egyik kedvenc enekese lett. A produkciot ugyanabban az evben megismeteltek a Becsi Allami Operahazban , ahol tizenegy szerepben enekelt, koztuk Puccini Manon Lescaut janak cimszerepeben es Ameliakent Verdi Simon Boccanegra cim? m?veben.

1965. szeptember 29-en el?szor lepett fel a New York -i Metropolitan Opera szinpadan, ismet Mimikent, Gianni Raimondival , aki Rodolfo szerepeben szinten akkor debutalt a Metben. Ahogyan Alan irta a The New York Herald Tribune -ban:

? Miss Freni, nos ?ellenallhatatlan” kezdetnek megteszi. Ranezesre gyonyor?, egyszer? termeszetesseg es lehengerl? intelligenciaju szineszn?, aki a hang es a gesztusok segitsegevel egy elragadoan n?ies es kecses Mimit teremtett. Maga a hang tiszta es ude, alulrol felfele megszakitasok nelkul, folyamatosan emelkedve szall, es minden pillanatban csodalatosan szinesiti azt az illuziot, amely osztonosen alafesti a szoveget.

Kes?bb Adinakent szerepelt Donizetti Szerelmi bajitalaban, majd Liukent Puccini Turandot jaban, Marguerite-kent Gounod Faust jaban , Juliakent a Romeo es Julia ban , Susanna, Micaela es Manon Lescaut szerepeben. A kovetkez? evben ujra Mimivel mutatkozott be a Philadelphia Lyric Opera Company szinhazban, Flaviano Laboval Rodolfo szerepeben. Az 1970-es evek elejet?l az 1980-as evekig Freni nehezebb Verdi-szerepeket enekelt, koztuk Elisabetta John Dexter Don Carlos -produkciojaban, Desdemonat az Otello ban (Jon Vickers mellett), Ameliat a Simon Boccanegra ban , Elvirat a Luca Ronconi-rendezesben letrejott Ernani ban , A vegzet hatalma ban Leonorat es az Aida cimszerepet 1987-ben a Houstoni Grand Operaban. Puccini Tosca jakent csak felvetelt keszitett. Manon Lescaut-kent lepett fel a Metropolitan Opera 1990-es evadaban, es felvette a Pillangokisasszony Cso-cso-szanjat, valamint az Il trittico harom szerepet.

Freni gondosan valasztotta meg szerepeit, ahogy egy interjuban elmondta: ?Sok mindenben nagylelk? vagyok, de nem akkor, amikor azt gondolom, hogy az tonkreteszi a hangomat. Nehany enekes istennek hiszi magat, aki mindent meg tud csinalni. En mindig ?szinte voltam magamhoz es a lehet?segeimhez.” [15] Visszautasitotta Karajan ajanlatat, hogy eljatssza Verdi A trubadur cim? m?veben Leonora szerepet es Puccini Turandot janak cimszerepet. Az Ernani Elvirajat pedig egyetlen Scala-beli el?adas utan (es annak ellenere, hogy mashol is felajanlottak neki a szerepet) mell?zte. Soha nem enekelte Cso-cso-szant szinpadon, de ketszer rogzitette, nem szamitva az 1975-os Pillangokisasszony filmet Placido Domingo oldalan, Karajan dirigalasaval es Jean-Pierre Ponnelle rendezeseben. Susannet alakitotta a Figaro hazassaga cim? Ponnelle-filmben, amelyben Dietrich Fischer-Dieskau , Kiri Te Kanawa es Hermann Prey is szerepelt.

1978-ban, miutan hazassaga Magieraval valassal vegz?dott, hozzament Nikolaj Gjaurovhoz, a haboru utani id?szak egyik vezet? basszistajahoz. Egyutt kozrem?kodtek a Centro Universale del Bel Canto megalapitasaban, Vignolaban , ahol 2002-ben elkezdtek mesterkurzusokat tartani. Gjaurov 2004-es halala utan Freni folytatta munkajat a bel canto hagyomany meg?rzeseert, s a vilag minden tajarol erkez? fiatal enekeseket tanitott.

Az 1990-es evekben b?vitette repertoarjat es stilusat az olasz verismoval , Francesco Cilea Adriana Lecouvreur ja milanoi , parizsi , barcelonai es New York-i, valamint az Umberto Giordano Fedora cim? operaja londoni, milanoi, New York-i, torinoi cimszerepeit vallalva Barcelonaban es Zurichben . 1997-ben Giordano Madame Sans-Gene-jet adta el? a Teatro Massimo Belliniben . [16] Ez id? alatt orosz operakban enekelt, peldaul Csajkovszkijtol Tatjana szerepet az Anyeginben , Lisat A pikk damaban es Ioannat Az orleans-i sz?zben . Freni 2005. aprilis 11-en, 70 eves koraban fejezte be szinpadi palyafutasat a Washingtoni Nemzeti Operaban, ahol a tinedzserkoru Ioannat alakitotta.

Modenai otthonaban, b? ket hettel 85. szuletesnapja el?tt hunyt el, menedzsere szerint ?hosszu degenerativ betegseg es agyverzes utan”. [15] 2020. februar 12-en koporsojat a halottashazbol a Teatro Comunaleba vittek nyilvanos tiszteletadasra, majd kormenet utan a modenai szekesegyhazban helyeztek orok nyugalomra. [17]

Kituntetesei [ szerkesztes ]

1990-ben az Olasz Koztarsasagi Erdemrend nagy lovagkeresztjevel tuntettek ki, 1993 marciusaban pedig a francia Becsuletrend birtokosa lett. 1995-ben az Ordre des Arts et des Lettres parancsnoki fokozatat kapta meg. [18] A Pisai Egyetem 2002-ben diszdoktori diplomat adott neki az ?europai kulturahoz valo nagy hozzajarulasaert”. 2009-ben az Olasz Koztarsasag Becsuletrendje tiszti fokozatat is megkapta. [19]

2005-ben a Metropolitan Opera -beli debutalasanak 50. evfordulojat James Levine vezenyletevel unnepelte a szinpadon. [20]

Videografia [ szerkesztes ]

  • The Metropolitan Opera Centennial Gala, (1983), Deutsche Grammophon DVD, 00440-073-4538, 2009
  • The Metropolitan Opera Gala 1991 , Deutsche Grammophon DVD, 00440-073-4582, 2010

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. aprilis 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. filmportal.de . (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. Brockhaus (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2014. december 12.)
  7. Grove Music Online (angol nyelven). Oxford University Press. (Hozzaferes: 2020. februar 9.)
  8. Archivio Storico Ricordi . (Hozzaferes: 2020. december 3.)
  9. a b c Anthony Tommasini: Mirella Freni, Matchless Italian Prima Donna, Dies at 84 , 2020. februar 9. (Hozzaferes: 2020. februar 9.)
  10. Discogs (angol nyelven). (Hozzaferes: 2024. februar 14.)
  11. filmportal.de . (Hozzaferes: 2024. februar 14.)
  12. Brockhaus (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2024. februar 14.)
  13. Munzinger Personen (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2024. februar 14.)
  14. https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438 , 2019. aprilis 19.
  15. a b c d Tommasini: Mirella Freni, Matchless Italian Prima Donna, Dies at 84 , 2020. februar 9. (Hozzaferes: 2020. februar 9.)
  16. Foletto. ? La Diva Mirella Freni Irresistibile Madame ”, la Repubblica , 1997. junius 11. (Hozzaferes: 2020. marcius 21.)  
  17. ? Mirella Freni funerali oggi, in Duomo per l'ultimo saluto ”, Quotidiano.net , 2020. februar 12.  
  18. ? Ordre des Arts et Lettres ”, Le Monde , 1995. februar 23.  
  19. ? Applausi per il soprano Mirella Freni Ora e Ufficiale della Legion d'onore ”, Il Resto del Carlino , 2009. aprilis 15.  
  20. Tommasini. ? For Freni, 50 Years Onstage Is Prelude ”, The New York Times , 2005. majus 14. (Hozzaferes: 2020. marcius 21.)  

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Mirella Freni cim? angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]