Mihalotzy Geza
Mihalotzy Geza amerikai unios egyenruhaban, bal kezeben van a kard, mert a jobb keze megsebesult
Szuletett	1825 . aprilis 21. Nagyvarad
Elhunyt	1864 . marcius 11. (38 evesen) Chattanooga
Allampolgarsaga	magyar
Szulei	Mihaloczy Karoly
Foglalkozasa	katona
Mihalotzy Geza alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Mihalotzy Geza temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Mihalotzy Geza (eredeti neve: Mihaloczy; angolul: Geza Mihalotzy ) ( Nagyvarad , 1825 . aprilis 21. ? Chattanooga , Tennessee , 1864 . marcius 11. ) magyar honvedkapitany; az amerikai polgarhaboru ezredesekent halt h?si halalt az eszakiak oldalan.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Romai katolikus magyar csaladban szuletett, apja Mihaloczy Karoly csaszari-kiralyi ?rnagy, 1848/49-ben nemzet?r alezredes. A gyermek Mihalotzy is a katonai palyat valasztotta hivatasanak, 13 eves koratol tanult a becsujhelyi katonai akademian, ahonnan 1841-ben kerult ki mint kadet. Kes?bb hadnagyi kinevezest kapott, s ebben a beosztasban teljesitett szolgalatot. Az 1848?49-es forradalom es szabadsagharc idejen szeptemberben az obudai nemzet?rseghez csatlakozott, szeptemberben hadnaggya leptettek el?, 1849 februarjaban mar f?hadnagyi rangban teljesitett szolgalatot, majd athelyeztek a 14. honvedzaszloaljba a Feldunai hadtesthez. 1849 juniusaban a VII. hadtest szazadosa lett. A vilagosi fegyverletetel utan neki is menekulnie kellett, Londonba emigralt.

Londonban Kossuth Lajos egyik legbizalmasabb emberevel, Pulszky Ferenccel keveredett kardparbajba. Mihalotzy parbajsegedje Turr Istvan , a kes?bbi garibaldista tabornok volt, Pulszky parbajsegedje pedig Andrassy Gyula grof, az osztrak-magyar monarchia kes?bbi kulugyminisztere. Mihalotzy megsebesult az egyik karjan, felgyogyulasa utan emigralt az Amerikai Egyesult Allamokba . Pulszky csakugyan megsertette a buszke Mihalotzyt, de nem biztos, hogy parbajoztak, mert a masik legenda szerint Pulszky nem mert kiallni Mihalotzyval, aki erre ket pofonnal lezarta az ugyet. Az azonban biztos, hogy Mihalotzy Amerikaba emigralt, Londonban ui. megelhetesi nehezsegei voltak.

Chicagoban telepedett le, s megprobalt farmergazdasagot letrehozni, majd 1861 elejen a chicagoi magyarokbol , csehekb?l , nemetekb?l megszervezett egy csapatot, amelynek neve ?Lincoln puskasok”, angolul ?Lincoln Riflemen”, a megvalasztott, de meg be nem iktatott Abraham Lincoln amerikai elnokr?l. Kune Gyula is segitett a csapat szervezeseben, kes?bb Kune szervezte meg a 24. Illinois-i onkentes gyalogezredet, ebbe olvadtak bele a Lincoln puskasok, s Mihalotzy itt el?bb alezredesi rangban, 1861. december 23-tol ezredesi rendfokozattal teljesitett szolgalatot. Az ezred hosszabb ideig Missouri allamban, kes?bb Kentucky , Tennessee es Alabama allamokban harcolt. William Rosecrans tabornok vezetese alatt 1862. december 31 es 1863. januar 2 kozt reszt vettek a Stones River-i csataban.

1863. szeptember 19-en a chickamaugai csataban, amikor Mihalotzy magasra emelte jobb kezevel a kardot, hogy embereit rohamra vezesse, jobb tenyeret atl?tte az ellenseg, de ilyen korulmenyek kozt is sikerult John Converse Starkweather tabornok tuzeruteget megmenteni. Ekkor hosszabb betegszabadsagra ment, amig meggyogyult a keze. 1864. februar 24-en mar ismet harcolt Tennessee allamban, ezrede egy kisebb csatarozasban vett reszt Dalton mellett. Az ezredet estefele el?re rendeltek Buzzard's Roost Gapig. Az ellenseg is el?renyomult, eppen egymassal szemben voltak, Mihalotzy ejfelkor el?rement megvizsgalni az el?orsoket, s ekkor az ejszakaban egyetlen maganyos loves hangzott el, mely melyen befurodott Mihalotzy jobb oldalaba, sulyosan megsebesitve ?t, meg vissza tudott menni tisztjeihez. Meg az ejszaka folyaman az ott lev? csapatok bementek Chattanooga varosba, magukkal vittek a sebesult ezredest, de nem lehetett mar megmenteni, nehany heti szenvedes utan, 1864. marcius 11-en elhunyt. A Chattanoogai nemzeti temet?ben helyeztek orok nyugalomra. Ozvegye maradt utana.

Eszmeit tekintve Mihalotzy az amerikai polgarhaboruban a rabszolgafelszabaditast tartotta a legfontosabbnak, vele azonos elveket vallott f?hadnagya, Jekelfalussy Sandor , aki az ezredhez csatlakozott szokott rabszolgakat nem volt hajlando kiadni a delieknek, pedig parancs volt ra. A rabszolgak felszabaditasara es neger ezredek felallitasara majd csak a polgarhaboru masodik feleben kerult sor, 1863. januar 1-jen Abraham Lincoln elnok kozreadta az Emancipacios Kialtvanyt, ^[1] amelynek ertelmeben 1863. januar 1-jet?l a lazado deli allamok teruleten minden rabszolga szabad lesz. Mihalotzy kerte, hogy egy neger ezred vezet?je lehessen, ebben halala megakadalyozta, de tobb eletben maradt magyar emigrans vallalta neger ezredek kikepzeset es vezeteset, koztuk Dobozy Peter Pal , Zimandy Antal P., Csermelyi Jozsef , Kossuth Lajos unokaoccsei, a Zsulavszky-fiuk ( Zsulavszky Laszlo , Zsulavszky Emil , Zsulavszky Zsigmond ), Ruttkay Albert .

Emlekezete [ szerkesztes ]

A hadvezet?seg elrendelte 1864 aprilisaban, hogy Chattanooga varos korul er?diteseket epitsenek, a Cemron Hillen epitett er?dot Fort Mihalotzynak neveztek el. John M. Palmer altabornagy elismeressel szolt Mihalotzy kivalo katonai tanacsairol, John Converse Starkweather dandartabornok a chickamaugai harcokban tanusitott vitezseget es higgadtsagat dicserte.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Lincoln's Hungarian heroes; the participation of Hungarians in the Civil War, 1861-1865 / by Edmund Vasvary Washington, D.C., The Hungarian Reformed Federation of America, 1939. 171 o. Mihalotzy Geza lasd a 67. es 144. o. (angolul) es (magyarul)
• Kende Geza : Magyarok Amerikaban . az amerikai magyarsag tortenete. I. kot. Cleveland, Ohio; Szabadsag kiadasa, 1927. Mihalotzy Geza lasd 262?263. o.
• Acs Tivadar : Magyarok az eszak-amerikai polgarhaboruban : 1861?1865. Budapest, 1964. Mihalotzy Geza lasd 24?27. o.
• Vida Istvan Kornel: Vilagostol Appomattoxig: magyarok az amerikai polgarhaboruban. Budapest, Akademiai Kiado, 2011. Mihaloczy Geza lasd 270?273. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Bona Gabor: Kossuth Lajos kapitanyai. Budapest, 1988. Mihaloczy Geza lasd 411. o.
• Vass Albert: Magyar oroksegunk. Az Amerikai Magyar Szepm?ves Ceh kiadasa, Astor, Florida, 1975
• Geza Mihalotzy siremleke

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Az amerikai polgarhaboru magyar resztvev?inek listaja