Mieczysław Woroniecki
Mieczysław Woroniecki arckepe ( Vasarnapi Ujsag , 1869. januar 17.)
Szuletett	1825 . marcius 7. Skurowa , Lengyelorszag
Meghalt	1849 . oktober 20. (24 evesen) Pest , Magyarorszag
Nemzetisege	lengyel
Fegyvernem	lovassag
Rendfokozata	alezredes
Csatai	1848?49-es forradalom es szabadsagharc
Kituntetesei	a Katonai erdemjel III. osztalya
Rokonai	Jozef Woroniecki
A Wikimedia Commons tartalmaz Mieczysław Woroniecki temaju mediaallomanyokat.

Herceg Mieczysław Korybut Woroniecki (mas irasmoddalː Woronieczky Miciszlav , Skurowa , 1825 . marcius 7. ? Pest , 1849 . oktober 20. ) lengyel f?nemes, katona, alezredesi rangban a magyarok oldalan harcolt az 1848?49-es forradalom es szabadsagharcban , s az ? nevehez kot?dik az els? honved vadaszalakulat felallitasa. Ifjukoraban az osztrak hadsereg kulonboz? ezredeinel szolgalt, majd 1848 nyaran csatlakozott az akkor a lazado szerbek ellen harcolo magyar hadsereghez. Reszt vett a perlaszi utkozetben , ahol oroszlanresze volt a szabadsagharc els? jelent?s magyar gy?zelmenek kivivasaban. Az utkozet utan Erdelyben szolgalt, majd 1849. augusztus 3-an az Ujszegednel vivott osszecsapast kovet?en vitezsegeert a katonai erdemjel III. osztalyaval tuntettek ki. A sz?regi csata idejen egy maganyos felderit?uton osztrak fogsagba kerult. A szabadsagharcot kovet? megtorlasok idejen az osztrak hadbirosag halalra itelte, es 1849 . oktober 20-an Pesten kivegeztek. Emlekere evtizedekkel kes?bb a volt Mez?gazdasagi Miniszterium epuletenek falan emlektablat avattak.

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, ifjusaga [ szerkesztes ]

Mieczysław Woroniecki 1825 . marcius 7 -en szuletett Lengyelorszagban , egy elszegenyedett ?si lengyel nemesi csalad gyermekekent. A Woroniecki vagy Korybut-Woroniecki csalad a legregebbi lengyel nemesi familiak koze tartozott, a csalad meg II. Ulaszlo lengyel kiralytol kapott hercegi rangot. ^[1] Woroniecki apja a csalad galiciai-aganak a tagja volt, az osztrak hadseregben szolgalt tisztkent, nevet azonban az interneten kozzetett csaladfa nem jelzi. ^[2] Woroniecki anyja egy lengyel nemesi csalad sarja, Romana Jordanowa volt. A csalad bar hercegi titulussal rendelkezett, de amikor a Habsburg Birodalom felulvizsgalta a galiciai nemesi csaladok cimeit, akkor a Woroniecki csaladnak hivatalosan csak a lovagi titulusat ismertek el.

Az ifju Woroniecki folytatta a csaladi hagyomanyokat es katonanak allt. 1841-ben onkent belepett a 3. tabori tuzerezredbe, december kozepet?l ezredkadet, s egy ideig Olmutzben szolgalt. 1843. julius 1-jen atkerult a 44. Albrecht f?herceg gyalogezredhez, majd 1845 januarjatol az 57. Istvan f?herceg gyalogezred allomanyaba kerult. Az ezredben szuletett min?sitese szerint tobbek kozt kivalo egeszsegi allapottal rendelkezett, rendkivul kedves es nepszer? volt, jol beszelt nemetul, lengyelul es jartas volt a francia nyelvben, tovabba nemi foldrajzi es tortenelmi ismerettel is rendelkezett. Ezeken felul azonban megjegyzik, hogy nincs tul sok hadmernoki ismerete es hajlamos adossagokba verni magat. 1847. januar 25-en (januar 31-i hatallyal) az ezredtulajdonos beleegyezesevel leszerelt. Ezutan ket es fel honapot szolgalt a Haynau gyalogezredben, majd aprilis 16-atol Petervaradon teljesit szolgalatot, mint a Dom Miguel gyalogezred ezredkadetja. Oktoberben athelyeztek az ugyanitt allomasozo Janos f?herceg dragonyosezredbe, majd nem sokkal kes?bb el?leptettek hadnaggya. Uj hivatalos beosztasa szerint az ezredtulajdonosnak, Johann Picard von Grunthals altabornagynak lett a parancsiroja. Petervaradon ertesult a forradalom kitoreser?l es pesti tartozkodasai idejen ismeretseget kotott tobbek kozt Jokai Morral es Pet?fi Sandorral is. ^[3]

Szolgalata az 1848-49-es forradalom es szabadsagharc magyar oldalan [ szerkesztes ]

Harc a Delvideken es a perlaszi utkozet [ szerkesztes ]

1848 juliusaban elhagyta ezredet es Pesten szabadcsapat szervezesebe fogott. Nem sokkal ezutan a Futakot ?rz? szabadkai nemzet?rseg parancsnokakent a Bacskaban harcolt. Julius 16-an Begecsnel atkelt a Dunan egy otszaz f?s szerb egyseg es megtamadta az ott allomasozo magyarokat. A Futakot ved? nemzet?roket el?szor visszavetette a tamadok ereje, azonban a hamarosan Ujvidekr?l er?siteskent erkez? harminc huszar es szazhusz gyalogos segitsegevel ket ora alatt sikerult megfutamitani a szerbeket. A tamado szerb csapat vesztesege 58 halottat es sebesultet szamlalt, emellett kenytelenek voltak visszavonulni a Duna masik oldalara. ^[4] A gy?zelmet ismertet? kormanylap, a Kozlony kiemeli az utkozettel kapcsolatban, hogy ?Woroniecki herceg h?sies batorsagot tanusitott…” ^[5] A gy?zelem utan Pestre rendeltek, ahol az 1. honvedzaszloaljhoz akartak kinevezni ?rnagynak. Woroniecki a poszt elfoglalasa el?tt azonban a hadugyminisztert?l, Meszaros Lazartol kapott megbizast, miszerint fel kellett allitania egy korulbelul 200-250 f?s alakulatot. A kormany anyagi tamogatasat felhasznalva Woroniecki letrehozta az els? honved vadaszosztalyt, amit 200 katona alkotott. Egysegevel augusztus 21-en hagyta el Pestet, s a honap utolso heteben mar ujra a szerbek ellen harcolt Becskereknel . ^[6]

Reszt vett szeptember 2-an a perlaszi sancokert folytatott kuzdelemben. A magyarok haditerve szerint a Kiss Pal vezette haromszaz f?s jobbszarny el?renyomul a Bega jobb partjan es magara vonja az ellenseg figyelmet. Ezalatt a magyarok kozephada meg a hajnali orakban szemb?l rajtaut a taboron es siker eseten betemetik a sancokat es felrobbantjak a Jan?ovac-dombot. Ha ez a rajtautes sikertelen lenne, akkor tuzersegi el?keszitest kovet?en rohannak meg a magyar csapatok a szerb allasokat. A tamado oszlopok hajnali haromkor indultak meg, de a szerbek eszrevettek a csapatmozgasokat es igy a meglepetes adta el?ny szertefoszlott. A magyar tuzerseg ezt kovet?en agyut?zzel keszitette el? a tamadast. A szerb agyuk eleinte valaszoltak a magyar agyuk tuzere, de vegul egy kivetelevel elhallgattak. Az ekozben a Began atkel? Kiss Pal csapatat a szerbek pusztito puskat?zzel fogadtak, s fennallt annak a veszelye, hogy a magyarokat a folyoba szoritjak. A kozephadat vezet? Vetter Antal alezredes erre er?sitest kuldott a folyonal kuzd? csapatoknak, de a magyarok igy sem tudtak lekuzdeni a szivos szerb ellenallast. Vetter ekkor a Begahoz vezenyelte at Woroniecki vadaszait, akik vegul megtortek az ellenallast. Vetter ekkor ugy latta, hogy ideje a tamadasnak es maga vezette a sancok ellen a 10. honvedzaszloaljat, akik alig tiz perc alatt uralmukba vettek a sancokat, s a tobbi tamado katonaval egyutt kivivtak a szabadsagharc els? magyar gy?zelmet. ^[7] Szeptember 24-en Woroniecki Batthyany Lajos miniszterelnokt?l megbizast kapott, hogy vadaszcsapatat honvedzaszloaljja b?vitse. Oktoberben egymagaban Temesvarra kuldtek, hogy az ott allomasozo lengyel dzsidasokat atallitsa a magyarok oldalara, azonban csak hidegverenek volt koszonhet?, hogy a csaszarh? katonak helyben le nem tartoztattak. ^[8]

Szolgalata Erdelyben [ szerkesztes ]

Woronieckit oktober 19-en hivatalosan is kineveztek ?rnaggya. November els? feleben Guyon Richard honvedtabornok taboraban szolgalt, majd kulonboz? elszamolasi hianyossagok miatt az Orszagos Nemzet?rsegi Tanacs vizsgalatot inditott ellene. ^[10] A tanacs november 28-i dontese ertelmeben Woroniecki "ezutan egeszben fuggetlen allasi m?kodeseben nem meghagyhato". 1848. december 27-en rokona, a szinten magyarok mellett harcolo Jozef Woroniecki ?rnaggyal el?szor visszament Guyon taboraba, ahonnan a december 16-i vesztes nagyszombati utkozetet kovet?en Gy?rbe ment. Ezek utan Jozef Woroniecki alarendeltsegeben lengyel szabadcsapatot szervezett Maramarosszigeten , majd veluk Erdelybe vonult. 1849 . februar 18-an Kiralynemetinel az Erdelybe betor? Karl von Urban csaszari tabornok megtamadta a Riczko Karoly honved ezredes iranyitotta magyar er?ket. A heves harcban elesett a magyar parancsnok, s a honvedek kenytelenek voltak meghatralni. A csata szinhelyere erkez? Woroniecki katonaival fedezte a magyar egysegek visszavonulasat, igy a megmaradt honveder?k sikeresen vissza tudtak vonulni az ?ket uldozni probalo csaszari csapatok el?l. Ezert a tetteert Kolozsvar terparancsnoka, Toth Agoston Rafael alezredes Woronieckit ideiglenesen a vesztes csatabol kimenekult er?k parancsnokava nevezi ki. ^[11]

Jozef Bem tabornok marcius 6-an a Szamosujvaron szervez?d? lengyel lovasosztaly parancsnokava nevezte ki. Budavar bevetele utan egy ideig a varosban tartozkodott, majd visszatert Erdelybe . 1849. juniusanak vegen megindult az erdelyi magyar csapatok elleni nagy erej? osztrak-orosz tamadas. A delen tamado Alekszandr Nyikolajevics Luders vezette er?k junius 19-en , Magnus Johann von Grotenhjelm tabornok vezette cari hadosztaly junius 21 -en tort be Erdelybe, s megtamadta a Besztercet ved? magyarokat. A varos kornyeken allomasozo magyar csapatok parancsnoka, Dobay Jozsef alezredes ket vesztes utkozet utan feladta a varost es Desig vonult vissza. Forrasok emlitik, hogy Woroniecki is reszt vett a tamado oroszokkal vivott, Beszterce koruli osszecsapasokban, s harc kozben megsebesult a nyakan. Sebesulese utan nem sokkal Bem tabornok alezredesse leptette el? a lengyel tisztet.

Elfogasa es kivegzese [ szerkesztes ]

1849 juliusanak vegen Dessewffy Arisztid tabornok szarnysegede lett es Henryk Dembi?ski tabornok er?i mellett harcolt. Az akkor Szegeden allomasozo magyarok a kozeled? osztrak csapatok el?l kivonultak a varosbol, s a leegett Sz?reg toltesei moge vonultak vissza. Julius Jacob von Haynau taborszernagy csapatainak el??rsei augusztus 2-an vonultak be a varosba, majd masnap agyukkal l?ttek a magyar allasokat. Ezek mellett a taborszernagy Felix Jablonowski vezer?rnagyot ket zaszloaljjal Szeged eszaki szeler?l kompokon es dereglyeken, majd a lerombolt hid helyreallitasa utan Benedek Lajos tabornokot mintegy harom zaszloaljjal a vartol inditotta Ujszeged ellen. Az osztrakok agyuinak tuzet az Ujszegednel allo Szijjarto Zsigmond f?hadnagy negy lovege viszonozta, de az osztrak er?foleny hamarosan legy?rte a magyar lovegeket, majd az ezt kovet?en megindulo osztrak gyalogsag visszavetette a magyar ved?ket el?szor a telepulest?l delre es keletre lev? hidf?sancokba, majd a sz?regi toltes moge. A magyar vezer, Dembi?ski habozott megtamadni az ekkor meg vedtelen seregtesteket, de az est beallta utan egy lengyel es egy magyar zaszloalj a varosbol visszaszoritott egysegek tamogatasaval vegul megrohamozta az osztrak csapatokat. A tamadas vezeteseben Woroniecki is reszt vett, de az Ujszeged visszafoglalasat celul kit?z? tamadas a nagy tuler? miatt sikertelenul vegz?dott. ^{[12] [13]}

A vereseg ellenere Woronieckit vitezsegeert es a harcban mutatott batorsagaert a katonai erdemjel III. osztalyaval tuntettek ki. A ket nappal kes?bbi sz?regi csataban is reszt vett, ahol a lovassag egyik parancsnokakent tevekenykedett. A csata utolso szakaszaban a sz?regi sancok el?tereben vegzett maganyosan felderitest, amikor 300-400 meterre t?le varatlanul csaszari ulanusok bukkantak fel. Woroniecki vissza akart vagtatni a magyar taborba, azonban makacskodo lova nem akart megfordulni, s igy konnyeden elfogtak a csaszari katonak. Az osztrak hatosagok a lengyel tiszt elfogasanak akkora jelent?seget tulajdonitottak, hogy augusztus 8-an falragaszokkal tudattak azt a f?varos lakoival.

A szabadsagharcot lever? osztrakok a gy?zelmet kovet?en orszagszerte megkezdtek a forradalom felel?s vezet?inek a felel?ssegre vonasat. Megkezd?dott a megtorlas id?szaka, emberek szazait tartoztattak le, vettek ?rizetbe es allitottak birosag ele. Mieczysław Woroniecki hadbirosagi kihallgatasa augusztus 29-en kezd?dott Aradon , majd kes?bb Pesten folytatodott. A hadbirosag mint ezredest es onallo csapatparancsnokot oktober 18-an halalra itelte (a valosagban nincsen hiteles dokumentum, ami alatamasztana ezredesi rangjat es onallo egyseget is csak az amnesztia ala esett id?ben ? 1848 augusztusaban es szeptembereben ? vezetett). Az iteletet kihirdetese utan ket nappal, 1849. oktober 20-an a lengyel Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville kapitannyal es a nemet Peter Giron ezredessel egyutt Pesten , az Ujepulet udvaran felakasztottak. ^[15]

Maganelete [ szerkesztes ]

Tobb hivatalos forras is azt mondja, hogy az alig huszonnegy evesen kivegzett lengyel tisztnek nem volt felesege. Ennek ellenere a jo vagasu herceg rendkivuli nepszer?segnek orvendett a holgyek koreben. Az erdelyi lengyel legio egyik szervez?je, Władysław Rucki megemliti, hogy Woroniecki Kolozsvart egy tavaszi balban hevesen udvarolt B. Klara grofn?nek, ki ?szebb volt, mint a legekesebb tavasz”. Arrol nem esik szo, hogy esetleg jegygy?r?t csereltek volna. Ennek ellenere Degre a Woronieckir?l irt soraihoz meg hozzateszi, hogy Woroniecki elkuldte komornyikjat a menyasszonyahoz, egy grofi szepseghez, s kerte, legyen az ablaknal, ?hogy utoljara lathassa, mert arra fogjak vezetni. A grofne nem teljesitette a kivansagot.” ^{[14] [16]}

A Woroniecki nemesi csalad egyik Magyarorszagon el? leszarmazottja, Kalmar Annamaria azt allitja, hogy a csaladi legendarium szerint Woroniecki felesegul vett egy pesti taniton?t, par nappal az 1849 augusztusaban megvivott sz?regi csata el?tt, ahol is fogsagba esett. A ket embert sietve adta ossze a helyi pap. Ha igy volt, akkor feltetelezhet?, hogy kes?bb azert tagadta le a hazassag tenyet az osztrak hatosagok el?l Woroniecki, hogy hazastarsanak ne essen bantodasa. ^[17]

A 19. szazad masodik feleben kutato, a magyar szabadsagharccal is foglalkozo lengyel tortenesz, Stanisław Schnur-Pepłowski az 1899-ben megjelent Polacy i W?grzy: opowie?? dziejowa z lat 1848?1849 (Lengyelek es magyarok. Torteneti elbeszeles 1848?1849-b?l) cim? konyveben azt allitja, hogy Woroniecki kivegzese el?tt a Karger nev? osztrak borton?r lakasan felesegul vett egy Schweighofer nev? szineszn?t. A tortenet szerinti Woroniecka asszonyra azonban szomoru oregkor vart. 1884-ben a varosban valo koldulasert ?rizetbe vettek, de a polgarmester partfogasanak koszonhet?en bekerult a Szent Erzsebet menhely lakoi koze, s 1893-tol havi ot arany segelyt folyositanak szamara. Az itt felsorolt dolgokbol nem lehet tudni, hogy mennyi a valosag, es mennyi az id?k soran hozzakoltott legenda, azonban Kovacs Istvan kutatasai soran a Honvedsegelyezesi Alap bizottsaganak iratanyagaban talalt egy beadvanyt, amiben Anna Amalia Schweighoffer utalt ferjere, s tamogatasert folyamodott az alaphoz (a tamogatast vegul nem kapta meg, mert nem tudta hitelt erdeml?en bebizonyitani, hogy hivatalosan megeskudott a honved alezredessel). ^{[14] [18] [19]}

Emlekezete [ szerkesztes ]

Holttestet kes?bb a Fiumei Uti Sirkertben temettek el. A Lucks Rezs? tervei lapjan Jablonszky Vilmos k?farago altal elkeszitett siremleket kozadakozasbol 1877. november 2-an allitottak fel a temet?ben. Emlekere a volt Mez?gazdasagi Miniszterium epuletenek oldalan emlektablat helyeztek el. Szinten szerepel a neve a sz?regi csataban verz? lengyel legionak es vezereinek emlekere allitott emlektablan, Szegeden . ^[20]

Emlekm?vek mellett alakja felt?nik nehany irodalmi m?ben is, tobbek kozt Degre Alajos Fatyolos id?k cim? irasaban, ami a Varga Otto szerkeszteseben kiadott Aradi vertanuk albuma c. konyvben jelent meg 1892-ben. ^[21] 1929-ben Paloczi Edgar megirta eletrajzat a Magyar?Lengyel Konyvtar konyvsorozat els? darabjakent. A konyvet a pozna?i lengyel jubileumi kiallitason nagy diszoklevellel tuntettek ki. A sorozat kes?bb a Magyar Mickiewicz Tarsasag hivatalos kiadvanya lett. ^{[22] , [23]}

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• kurrenstortenelem.hu: Kovacs Istvan: A lengyel legio lexikona, 1848-1849 c. konyvenek ismertet?je (magyar nyelven). [2014. marcius 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. marcius 1.)
• Had- es rendvedelem-historia, kicsit maskepp (lemil.blog.hu): Lengyel legio - Mieczyslaw Woroniecki herceg (magyar nyelven). (Hozzaferes: 2014. marcius 1.) ^{[ nem megbizhato forras ]}
• Kovacs Istvan: Magyar Naplo XXIV. evfolyam/9. szam: Kovacs Istvan - A legendak hitelessege: Mieczysław Woroniecki honvedalezredes sorsa (magyar nyelven). [2015. majus 25-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. marcius 1.)
• Kovacs Istvan : ?Egy a lengyel a magyarral” - A szabadsagharc ismeretlen lengyel h?sei, Magyar Naplo Kiado, Budapest, 2008., ISBN 978-963-9603-85-1
• Kovacs Istvan : A baratsag anatomiaja - els? konyv, Szephalom Konyvm?hely, Budapest, ISBN 978-963-7486-88-3
• Bona Gabor : Tabornokok es torzstisztek az 1848/49. evi szabadsagharcban, Budapest, Zrinyi Katonai Kiado, 1987, ISBN 9633263433
• Hermann Robert : Az 1848-1849-es szabadsagharc nagy csatai, Zrinyi Kiado, Budapest, 2004, ISBN 963-327-367-6

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Polhunation: Mieczysław Woroniecki a magyar szabadsagharc lengyel martirja (magyar nyelven). (Hozzaferes: 2020. julius 20.)