mexikoi-amerikai haboru
Egy festmeny a veracruzi csatarol
Datum	1846 - 1848
Helyszin	Texas , Uj-Mexiko , Kalifornia ; Eszak-, Kozep- es Kelet- Mexiko ; Mexikovaros
Eredmeny	Az Egyesult Allamok gy?zelme
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Amerikai Egyesult Allamok Kaliforniai Koztarsasag Mexiko
Parancsnokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Zachary Taylor Winfield Scott Stephen W. Kearny Antonio Lopez de Santa Anna Mariano Arista Pedro de Ampudia Jose Maria Flores
Hader?k
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Egyesult Allamok Hadserege: 78 790 Mexikoi hadsereg: 25 000?40 000
Vesztesegek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Halott: 1733 Betegseg es egyeb okok: 13 271 Sebesult: 4 152 Dezertalt : tobb, mint 9500 Halott vagy sebesult: 25 000
A Wikimedia Commons tartalmaz Mexikoi?amerikai haboru temaju mediaallomanyokat.

A mexikoi?amerikai haboru 1846 -tol 1848 -ig tarto katonai konfliktus volt az Amerikai Egyesult Allamok es Mexiko kozott Texas 1845 -os USA-hoz valo csatolasa utan. ^[1]

El?zmenye [ szerkesztes ]

Texas mar 1836 -ban kivalt Mexikobol, am ezt ?k nem ismertek el, lazado tartomanykent kezeltek. 1838 -ban azonban Mexikoba francia expedicios hadsereg nyomult be. A cukraszhaborunak nevezett konfliktust a nemzetkozi kozvelemeny is megmosolygassal fogadta, Mexikoban a vereseg es az azt kovet? hadisarccal feler? hatalmas karterites megfizetese miatt n?tton-n?tt az elegedetlenseg. Antonio Lopez de Santa Anna tabornok vezetesevel hiaba inditottak tamadast Texas ellen, a kisebb allamnak sikerult katonai gy?zelmet aratnia. Az Egyesult Allamokat a haboru reszben megosztotta. A Whig Part es a legdelebbi demokratak elleneztek, mig a legtobb politikus az ?elkerulhetetlen sorsba” vetett hit miatt tamogatta a haborut. Mexikoban a haborut a nemzeti buszkeseg megvedesenek tekintettek es harcot ujbol felelesztett Texas 1845 -os csatlakozasa az USA-hoz.

A haboru [ szerkesztes ]

A mexikoi?amerikai haboru a mai Texas, Uj-Mexiko , Kalifornia , Eszakkelet- es Kozep-Mexiko, valamint Mexikovaros teruleten zajlott. Kaliforniaban amerikai telepesek es a Santa Annaval elegedetlenked? emberek Texashoz hasonlo allamot hoztak letre, mely azonnal atallt az amerikaiak oldalara. A mexikoiak f?bb tabornokai Antonio Lopez de Santa Anna , Mariano Arista , Pedro de Ampudia es Jose Maria Flores voltak. Az amerikai oldalon pedig Zachary Taylor , Winfield Scott es Stephen W. Kearny volt. A mexikoiak 25 000-40 000, az amerikaiak pedig 78 790 katonaval vettek reszt a haboruban. A mexikoi oldalon 25 000 sebesultje es halottja volt ennek a katonai konfliktusnak. Ezzel szemben az USA oldalan 13 271 halott, ebb?l azonban "csak" 1733 ember vesztette eletet katonai akcio soran, a tobbi sargalazban es egyeb betegsegekben hunyt el, ezen kivul 4152 sebesult es 9200 dezert?r volt.

Kovetkezmenye [ szerkesztes ]

A haboru legfontosabb kovetkezmenye az volt, hogy Mexikonak le kellett mondania teruletenek feler?l (kb. 1,37 millio km²-r?l), vagyis Alta Californiat es Santa Fe de Nuevo Mexicot at kellett engednie az Amerikai Egyesult Allamoknak a Guadalupe Hidalgo-i bekeszerz?desben . ^[1]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]